Ma van a Költészet napja!
- Dátum: 2025.04.11., 10:47
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- irodalmi előadóestek, József Attila, költemény, költőtalálkozók, könyvbemutatók, magyar költészet napja, vers
A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.
120 éve született József Attila Budapesten. Ferencvárosban látta meg a napvilágot 1905. április 11-én és Balatonszárszón hunyt el 1937. december 3-án. A Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költőnk a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb, legeredetibb alakja. Félárva, munkásosztálybeli gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással, felnőttként, a korszak egyik legkiválóbb költőjeként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel és a politikai elnyomással. Öngyilkosságra utaló tragikus halálának pontos körülményeit azóta sem sikerült tisztázni. Az ő tiszteletére tatjuk a költészet napját április 11-én.
Ezen a napon országszerte különféle irodalmi rendezvényeket, versfelolvasásokat, szavalóversenyeket és előadásokat tartanak – iskolákban, könyvtárakban, színházakban, köztereken is. Klasszikusoktól a kortársakig mindenki előkerül, és sok helyen akár meglepetés-szerűen is elhangzanak versek – például villamosokon, utcán, vagy kávézókban. Egy igazi ünnep azoknak, akik szeretik a magyar irodalmat.
Idén is számos sokszínű és izgalmas program várja az érdeklődőket országszerte a magyar költészet napja alkalmából.
A magyar költészet elképesztően gazdag és sokszínű, több mint ezeréves múltra tekint vissza – a legkorábbi emlékektől (pl. Ómagyar Mária-siralom, 13. század) egészen a mai kortárs líráig. Olyan nemzeti kincseink ezek a versek, amelyek nemcsak nyelvünk szépségét, hanem történelmünk, gondolkodásunk és lelkivilágunk rétegeit is őrzik.
Ebben az anyagias, rohanó világban és a mindennapi mókuskerékben a vers maradt az egyik utolsó, tiszta formája a lelkünkkel vagy Istennel, az irodalommal a kultúrával való kapcsolatnak, épp ezért felbecsülhetetlen. Szeretem a versekben, hogy a legtöbb költemény nemcsak szép, hanem igaz is és ez megszólítja az embert.
A költészet olyan, mint a nyelv lelke – tömény érzelem, gondolat és zene egyszerre. Nehéz meghatározni pontosan, mi is a költészet, de talán éppen ez a szépsége: annyi formája van, ahány ember.
A költészet az a művészi forma, ahol a nyelv túllép a hétköznapi funkcióin. Nemcsak közöl, hanem megérint, zeneileg hat, képeket idéz, és érzelmeket közvetít.
Van kedvenc versük vagy költőjük, akinek a műveit ilyenkor szívesen előkeresik, vagy esetleg a kedves olvasók is írnak valamit erre az alkalomra?
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.