Így kezeld a nárcisztikust
- Dátum: 2025.03.27., 09:54
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- beszélgetés, énközpontú, érzelem, határ, higgadt, indulat, kezel, konfliktus, manipulál, manupilatív, nárcisztikus, személyiségtípus, tűr, vita
Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?
Gyakran használjuk a nárcisztikus jelzőt az önimádó kifejezés helyettesítésére, azonban ez a személyiségtípus ennél sokkal több és összetettebb.
A nárcisztikus gyakran gondolja úgy, hogy ő kivételes és mások felett áll. Igazi kihívást jelenthet a kapcsolat egy ilyen személlyel, mert hajlamos a manipulációra és az önzésre.
A nárcisztikussal szemben az hatásos, ha megfogadjuk a következő tanácsokat:
Ne hagyjuk, hogy manipuláljon minket!
A nárcisztikus személy gyakran próbálja megszerezni a kontrollt és a hatalmat szeretne gyakorolni mások felett, így kapcsolataiban is. Fontos, hogy ne hagyjuk ezt, ne engedjük, hogy manipuláljon.
Maradjunk határozottak.
Tartsuk meg a kellő határt, mert ő nem fogja megtartani, inkább átlépi azokat. Ha meg akar győzni arról, hogy rosszul látod a helyzetet, zárd rövidre a beszélgetést.
Maradjunk higgadtak a velük való kommunikációban!
Ne engedjük, hogy érzelmeink és indulataink vezessenek és azok látszódjanak rajtunk, az egy nárcisztikusnak elégtétel és „felhívás keringőre”.
Provokálással eléri, hogy mi is kiforduljunk önmagunkból, és támadásba lendüljünk. Ahhoz, hogy mindezt elkerüljük, muszáj megtanulni, hogyan lehet lefegyverezni az ilyen személyiséget.
Ne szálljunk vele vitába!
Őt lehetetlen meggyőzni, ne is próbálkozzunk, inkább kerüljük a vele való konfliktust. Olykor megoldás lehet az is, ha nem reagálunk. Ez a „semmit nem csinálás fegyvere”. Az érdektelenség kibillentheti a magbiztosságából.
A nárcisztikusokkal nehéz kommunikálni, hiszen manipulatívak és énközpontúak, a vitákat is ők uralják, ezért nehéz szóhoz jutni mellettük – de nem lehetetlen lefegyverezni őket néhány trükkel, mondattal, viselkedéssel.
Egy népszerű TikTokker szerint van egy mondat, amivel le tudjuk fegyverezni a nárcisztikus embert, ez pedig mindössze ennyi:
„Sajnálom, hogy így érzel. Sajnálom, hogy ilyennek látsz engem.”
Ezzel a kijelentéssel kibillenthetjük a nárcisztikust a kis világából, valószínűleg erre nem is tud hirtelen mit reagálni és ez már elég ahhoz, hogy kiessen a szerepéből.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?