Menü

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?

Gyakran használjuk a nárcisztikus jelzőt az önimádó kifejezés helyettesítésére, azonban ez a személyiségtípus ennél sokkal több és összetettebb.

A nárcisztikus gyakran gondolja úgy, hogy ő kivételes és mások felett áll. Igazi kihívást jelenthet a kapcsolat egy ilyen személlyel, mert hajlamos a manipulációra és az önzésre.

A nárcisztikussal szemben az hatásos, ha megfogadjuk a következő tanácsokat:

Ne hagyjuk, hogy manipuláljon minket!

A nárcisztikus személy gyakran próbálja megszerezni a kontrollt és a hatalmat szeretne gyakorolni mások felett, így kapcsolataiban is. Fontos, hogy ne hagyjuk ezt, ne engedjük, hogy manipuláljon.

Maradjunk határozottak.

Tartsuk meg a kellő határt, mert ő nem fogja megtartani, inkább átlépi azokat. Ha meg akar győzni arról, hogy rosszul látod a helyzetet, zárd rövidre a beszélgetést.

Maradjunk higgadtak a velük való kommunikációban!

Ne engedjük, hogy érzelmeink és indulataink vezessenek és azok látszódjanak rajtunk, az egy nárcisztikusnak elégtétel és „felhívás keringőre”.

Provokálással eléri, hogy mi is kiforduljunk önmagunkból, és támadásba lendüljünk. Ahhoz, hogy mindezt elkerüljük, muszáj megtanulni, hogyan lehet lefegyverezni az ilyen személyiséget.

Ne szálljunk vele vitába!

Őt lehetetlen meggyőzni, ne is próbálkozzunk, inkább kerüljük a vele való konfliktust. Olykor megoldás lehet az is, ha nem reagálunk. Ez a „semmit nem csinálás fegyvere”. Az érdektelenség kibillentheti a magbiztosságából.

A nárcisztikusokkal nehéz kommunikálni, hiszen manipulatívak és énközpontúak, a vitákat is ők uralják, ezért nehéz szóhoz jutni mellettük – de nem lehetetlen lefegyverezni őket néhány trükkel, mondattal, viselkedéssel.

Egy népszerű TikTokker szerint van egy mondat, amivel le tudjuk fegyverezni a nárcisztikus embert, ez pedig mindössze ennyi:

„Sajnálom, hogy így érzel. Sajnálom, hogy ilyennek látsz engem.”

Ezzel a kijelentéssel kibillenthetjük a nárcisztikust a kis világából, valószínűleg erre nem is tud hirtelen mit reagálni és ez már elég ahhoz, hogy kiessen a szerepéből.

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.