Az utolsó tánc mindent megváltoztat
- Dátum: 2025.03.02., 14:14
- Vass Attila
- kritika, Las Vegas, mellmutogatás, revü, show, showgirl, sztár
Az egykori Baywatch-sztár és szexszimbólum, Pamela Anderson belenyúlt a tuti szerepbe, mikor eljátszotta Az utolsó showgirl vele egykorú, „kiöregedő”, magamutogató revütáncosát (Shelly-t). A film meglepően jó kritikai fogadtatása mindenkit meglepett. Pedig egyáltalán nem érdemtelen a szakmai lelkesedés. Egy Coppola-palánta (az ismert rendező unokája, Gia) levezényelte mozi sok ismert arccal (Jamie Lee Curtis, Dave Bautista) összeállt egy simán nézhető, beszélgetős művészfilmmé.

Anderson karaktere lengén öltözve mosolyog már évtizedek óta egy revüben Las Vegasban. A hatvan felé bandukoló, kissé üres tekintetű, cincogó hangú Shelly-t szakmailag mindenki tiszteli, ő tényleg a színpadon a túltolt, egykori párizsi hangulatot idéző ruhákban éli meg a valódi énjét. Itt igazán önmaga. A shownak azonban hamarosan vége. Ez mindenkit megráz. A maga életbörtönében keresi helyét és igyekszik újra definiálni magát a főhős, miközben örökbeadott felnőtt lányával is próbálja javítani a kapcsolatát. A drámai vonal tehát adott. Azonban ennél többet kapunk, mivel a remek fényképezést sok klipszerű elem is tarkítja, amitől minden sokkal minőségibbnek néz ki, mint amit a büdzsé kerete megengedne.
A főhős baráti köre is helyt áll. Az egykori, már kiöregedett, piás showgirl, Annette szerepében Jamie Lee Curtis önmaga tűpontos (BAFTA-jelöléses) karikatúrája, külön jár a pacsi a showbiznisz kegyetlen, eléggé hímsoviniszta világára rácsodálkozó, szemtelenül fiatal Jodie (Kiernan Shipka) hiteles alakításáért. A Las Vegas -i fények mögött is élnek emberek, akik igenis érdekesek és értékesek üzenik a látottak. Aki nem bírja a lassú folyású, ’emberszagú’, drámai, megbánós, a szereplők életére reflektáló történeteket, az a most streamingen debütáló Az utolsó showgirl-t kerülje el.

Aki viszont kísérletező típus és kíváncsi mire kapott, a szakmailag mindig is lenézett, Pamela Anderson SAG, és Golden Globe-jelölést, az bátran próbálkozzon a filmmel. Külön öröm, hogy a színésznő az Arany Málnán (a legrosszabb filmek éves gáláján) az úgynevezett Razzie Redeemer-díjat is nyert ezzel, ami azoknak jár, akik az új alkotásukkal bebizonyították, hogy képesek, a korábbiakkal ellentétben, értékes alakítást nyújtani. Ez korrekt, mert tényleg erről van itt szó. A mellmutogatáson kívül is van élet. Talán a drámai vonal lehet a jó irány a színésznőnek a jövőben. Mi drukkolunk.
Három generáció, egy közös újrakezdés
Három nő, egy család, három teljesen különböző világ. Mégis ugyanazzal a dilemmával néznek szembe: hogyan lehet tiszta lapot nyitni ott, ahol már minden fejezet lezártnak tűnik? A Szenvedélyes nők a közönség igényeire épít, miközben ügyesen érzékeli, hogy milyen konfliktusok és érzelmi helyzetek érdeklik a nézőket.
A Hét Királyság lovagja
Van az a pillanat, amikor egy filmes univerzum rájön, hogy nem kell mindig világégés ahhoz, hogy érdekes legyen. A Hét Királyság lovagja pontosan ezt csinálja – visszavesz a sárkányokból, a grandiózus hadjáratokból és inkább két vándor alakjára fókuszál. Kisebb lépték, alacsonyabb tét, de ettől még ugyanúgy Westeros.
A New York-i utca királya is képes felnőni!
Adott volt Martin Reisman, a New York-i utcák egykori feltörekvő, de fogadható utcasportjának, a pingpongnak koronázatlan királya, akinek 50-60-as évekbeli mozgalmas élete, és persze annak emlékirata ordított a megfilmesítésért. Ennek részben fikciós feldolgozása lett a Marty Supreme, ami berobbant a köztudatba. Remek kameramozgás, hihetetlenül hiteles díszletek, dübörgő 80-as évekbeli zene, a vásznon tomboló Timothée Chalamet (Dűne filmek, Wonka) jellemzi. Remek fekete komédia, vagy csak egy fanyar humorú, naturalista tesztoszteronbomba? Purgatóriumtörténet vagy az amerikai kapitalista álom asztalitenisz sportfilm fátyolban való metaforikus felnövés meséje? A trailer mindent is ígért.
Haverok,buli,like! De hogyan tovább?
Amikor híre ment, hogy a Vígszínházban Ifj.Vidnyánszky Attila rendez saját és Németh Nikolett szövegkönyvével, részben társulati improvizációkkal felturbózott átiratot Büchner Leonce és Léna című műve nyomán, a mai érettségi előtti túlpörgött generáció helykereséséről, sokan felhördültek. A címe stílszerűen @LL3t4rgIA, azaz Letargia lett. Annak jártam utána pár napja, hogy a szeptember vége óta teltházakkal futó darab, valóban annyira polgárpukkasztó, mint a cikkek róla és nyíltan provokál, vagy csak groteszkül vicces?
Amikor a nézői elvárások felfalják a történetet
A Stranger Things az év kezdetével véget ért. Hangosan és túlbiztosítva zárult le a sorozat, egy grandiózus, illetve komplex utolsó epizóddal. Pár hét eltelte után kijelenthető, hogy a finálé megosztotta a nézőket, annak ellenére, hogy szinte minden szereplő pozitív kimenetelű és következetes lezárást kapott.