Food shaming – nézzük, mit eszel!
- Dátum: 2025.02.24., 19:34
- Erdős Dorka
- képek: pexels
- étkezés, gyengeség, ízlés, szégyenérzet, zugevés
Ki ne futott volna már bele abba, hogy mások esetleg rossz szemmel nézik, hogy mit és hogyan eszik?! Nem csak akkor szégyenkezhetünk, ha mások a külsőnket ítélik meg.
A food shaming magyarra fordítva azt jelenti, hogy étkezés miatti szégyenkeltés. A shaming szót már ismerhetjük a már inkább köztudatban lévő body shaming-ből, ami testszégyenítést jelent. Ebben az esteben arról van szó, hogy valakit megszégyenítenek a testi adottságai miatt. Ez a jelenséget már egy öltözködés esetében is, sőt más az étkezési szokásaink miatt is tapasztalhatjuk. Gondoljunk csak arra, hogy egy társaságban ülünk az asztalnál és valamiből esetleg többet merünk a tányérra, mint mások, majd jön a mondat „ezt mind megeszed?”, vagy „jó sokat tudsz enni”.
A fordított változata az, amikor valamit nem szeretünk, mondjuk én nem eszem meg a sütőtököt, mert még az illatától is kifutnék a világból, de másoknak azt mondanám, hogy mennyire gusztustalan ez az étel, hogy tudja azt megenni, miközben nekilátna a falatozásnak. Ezzel leszólom az ő ízlését, akár főztjét, ami miatt szégyellni fogja magát valószínűleg.
Ennek a fajta szégyenkezésnek komoly pszichikai problémák lehetnek a következményei. Először valószínűleg elutasító magatartás jelentkezik, azaz a kritizált egyén nem mer enni mások előtt, vagy mindenből csak kevesebbet. Majd ez átfordulhat abba, hogy mivel mások előtt nem eszik rendesen, otthon „zugevésbe” kezd, ott fogyasztja el azt, amit máshol nem mer. A gond ott kezdődik, hogy amikor szégyenkezünk, szembe állítanak egyfajta gyengeségünkkel. Ez akkor a legrosszabb, amikor lehet, hogy ránk férne, ha néhány kiló lecsúszna a testünkről, és pont ezért kapjuk a fejünkhöz, hogy mennyit és hogyan eszünk.
Ami a másik oldalt nézve érdekes kérdés, hogy mi alapján döntjük el, hogy milyen étkezés a helyes, vagy egészséges?! Nyilván tudjuk, hogy az édességnél egészségesebb a zöldség és a gyümölcs, de azért nem kell lemondani a finom kis csokikról sem feltétlenül. Ebben igen is meg kell találni az arany középutat. Azt viszont akkor is tiszteletben kell tartanunk egy felnőtt ember étkezési szokásainál, hogy alapvetően semmi közünk ahhoz, hogy mit, mikor és hogyan eszik. Hiszen ez nem a mi dolgunk, nem rólunk szólnak az ő szokásai.
A megszégyenített embernek pedig tudatában kell lennie annak, hogy amikor valaki zsigerből kritizálja, sőt, kimondottan megszégyeníti, akkor az mindig a bántalmazóról szól, az ő elképzeléseiből indíttatik.
Szakemberek szerint úgy lehet ez ellen védekezni, hogy mérlegelünk. Amennyiben valós lehet az alapja a megjegyzésnek, érdemes elgondolkodni a változtatáson, ellenben nem kell szégyenérzetet érezni az étkezési szokásainkat illetően. Célravezető lehet a helyzet kezeléséhez, hogy megkeressük a számunkra megfelelő, szélsőségeket elkerülő köztes mezsgyét.
A food shaming az étkezés miatti szégyenkezés, melyet mások kellemetlen, kritizáló véleménye miatt érezhet valaki. Mérlegeljük, hogy egészségünk mit kíván, és ehhez igazítsuk a táplálkozásunkat, ne pedig mások véleménye határozza meg.
Cseresznye szezon, használd ki!

Mindenki ismeri a cseresznyét, a gyerekek a fülükre akasztják, a felnőttek befőttet készítenek belőle. Érdemes sokat fogyasztani belőle, mert igencsak egészséges.
Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.
Hűsítő nyári koktélok

Hideg és ízletes smoothiek, könnyű turmixok, hűsítő limonádék, alkoholos és alkoholmentes koktélok – ezek kellenek nekünk nyáron a kánikulában!
A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.
Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.