Menü

Food shaming – nézzük, mit eszel!

Ki ne futott volna már bele abba, hogy mások esetleg rossz szemmel nézik, hogy mit és hogyan eszik?! Nem csak akkor szégyenkezhetünk, ha mások a külsőnket ítélik meg.

A food shaming magyarra fordítva azt jelenti, hogy étkezés miatti szégyenkeltés. A shaming szót már ismerhetjük a már inkább köztudatban lévő body shaming-ből, ami testszégyenítést jelent. Ebben az esteben arról van szó, hogy valakit megszégyenítenek a testi adottságai miatt. Ez a jelenséget már egy öltözködés esetében is, sőt más az étkezési szokásaink miatt is tapasztalhatjuk. Gondoljunk csak arra, hogy egy társaságban ülünk az asztalnál és valamiből esetleg többet merünk a tányérra, mint mások, majd jön a mondat „ezt mind megeszed?”, vagy „jó sokat tudsz enni”.

A fordított változata az, amikor valamit nem szeretünk, mondjuk én nem eszem meg a sütőtököt, mert még az illatától is kifutnék a világból, de másoknak azt mondanám, hogy mennyire gusztustalan ez az étel, hogy tudja azt megenni, miközben nekilátna a falatozásnak. Ezzel leszólom az ő ízlését, akár főztjét, ami miatt szégyellni fogja magát valószínűleg.

Ennek a fajta szégyenkezésnek komoly pszichikai problémák lehetnek a következményei. Először valószínűleg elutasító magatartás jelentkezik, azaz a kritizált egyén nem mer enni mások előtt, vagy mindenből csak kevesebbet. Majd ez átfordulhat abba, hogy mivel mások előtt nem eszik rendesen, otthon „zugevésbe” kezd, ott fogyasztja el azt, amit máshol nem mer. A gond ott kezdődik, hogy amikor szégyenkezünk, szembe állítanak egyfajta gyengeségünkkel. Ez akkor a legrosszabb, amikor lehet, hogy ránk férne, ha néhány kiló lecsúszna a testünkről, és pont ezért kapjuk a fejünkhöz, hogy mennyit és hogyan eszünk.

Ami a másik oldalt nézve érdekes kérdés, hogy mi alapján döntjük el, hogy milyen étkezés a helyes, vagy egészséges?! Nyilván tudjuk, hogy az édességnél egészségesebb a zöldség és a gyümölcs, de azért nem kell lemondani a finom kis csokikról sem feltétlenül. Ebben igen is meg kell találni az arany középutat. Azt viszont akkor is tiszteletben kell tartanunk egy felnőtt ember étkezési szokásainál, hogy alapvetően semmi közünk ahhoz, hogy mit, mikor és hogyan eszik. Hiszen ez nem a mi dolgunk, nem rólunk szólnak az ő szokásai.

A megszégyenített embernek pedig tudatában kell lennie annak, hogy amikor valaki zsigerből kritizálja, sőt, kimondottan megszégyeníti, akkor az mindig a bántalmazóról szól, az ő elképzeléseiből indíttatik.

Szakemberek szerint úgy lehet ez ellen védekezni, hogy mérlegelünk. Amennyiben valós lehet az alapja a megjegyzésnek, érdemes elgondolkodni a változtatáson, ellenben nem kell szégyenérzetet érezni az étkezési szokásainkat illetően. Célravezető lehet a helyzet kezeléséhez, hogy megkeressük a számunkra megfelelő, szélsőségeket elkerülő köztes mezsgyét.

A food shaming az étkezés miatti szégyenkezés, melyet mások kellemetlen, kritizáló véleménye miatt érezhet valaki. Mérlegeljük, hogy egészségünk mit kíván, és ehhez igazítsuk a táplálkozásunkat, ne pedig mások véleménye határozza meg.

Miért jó az Air Fryer? – Egészségesebb sütés forró levegővel

Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az air fryer készülékek – nem véletlenül. Ezek a forrólevegős sütők lehetőséget kínálnak arra, hogy a hagyományos olajban sütéshez képest sokkal kevesebb zsírral készítsünk ropogós, ízletes ételeket. De mitől olyan különleges ez a konyhai eszköz, és miért tartják sokan egészségesebb alternatívának?

A shiitake gomba gyógyhatásai

A shiitake gomba kiemelkedő egészségvédő hatásait Japánban és Kínában több évezreddel ezelőtt felismerték, ezekben az országokban ma is a mindennapi táplálkozás része.

Miről szól a düh valójában? Az elrejtett sebezhetőség kérdése

A düh érzését gyakran félelmetes, sőt ijesztő emócióként tartjuk számon, ami összemosódik a haraggal és a feszültséggel. Azonban mit jelent ez a belső jelenség? Hogyan kapcsolódik a sebezhetőséghez vagy éppen az önvédelemhez, és hol húzódik a határ felindultság és az agresszió között?

Miért ragaszkodunk a megszokotthoz, ha nem is éri meg? A mentális horgonyzás jelensége

Bizonyára találkoztunk már hamisnak érződő kedvezményekkel vagy félrevezető akciókkal a mindennapjaink során, csak nem tudtuk, hogy ennek az effektusnak neve is van: a mentális horgonyzás, azaz az anchoring effect. A jelenség a viselkedési torzítások egyike, mellyel a közgazdaságtan és a pszichológia területe is folyamatosan foglalkozik.

Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.