A boldogság nem minden. Mi kell még egy párkapcsolathoz?
- Dátum: 2025.01.10., 06:19
- Szabó Máté
- képek: pexels
A filmek, a reklámok és a közösségi média gyakran csap be minket azzal, hogy azt közvetíti, hogy a jó párkapcsolat egyetlen mutatója a boldogság. Azt látjuk, hogy emberek mosolyognak, ölelkeznek és szeretik egymást. Néha persze van nem kevés dráma is, de emögött nem látjuk azt a sok kompromisszumot, szervezést, energiát, lemondást, amitől ezek a percek létrejöhetnek. Valójában miről szól a párkapcsolati jólét, vagy más szóval elégedettség?
Amikor az emberek úgy lépnek be egy kapcsolatba, hogy megérdemlik, hogy mindig örömtelien érezzék magukat, valószínűleg egyenlőségjelet tesznek az elégedettség és a boldogság között. A jól érzem magam és a jól vagyok között óriási különbség van. Lehetünk éppen egy adott helyzetben dühösek, szomorúak, kétségbeesettek és mégis jól vagyunk. Az is biztosan előfordult már velünk, hogy egyáltalán nem voltunk jól egy időszakban, mégis voltak olyan napok vagy helyzetek, amikor jól éreztük magunkat, a pozitív érzéseket át tudtuk élni, tudtunk örülni – és ennek a tudatában is voltunk.
A boldogság átmeneti és gyakran külső tényezők befolyásolják, mint például hogy milyen lábbal keltünk ki az ágyból, jól mennek-e a dolgok a munkahelyen vagy esik-e éppen az eső, addig a jóllét egy általánosabb állapot, egy mélyebb békesség önmagunkkal és a kapcsolattal, a körülményektől függetlenül. Azért is fontos, hogy megkülönböztessük a két fogalmat, hiszen ha nem tesszük, akkor abból a torzított gondolatból fogunk kiindulni, hogy ha éppen nem érzem jól magam, akkor az azt jelenti, hogy tulajdonképpen nem vagyok jól.
A boldogság gyakran csak úgy hirtelen történik, nagyobb amplitúdóval bír. Ezzel szemben az elégedettség stabilabb, kimértebb, alacsonyabb intenzitású érzés. Fontos megemlíteni, hogy az „elég” szóból fakad, vagyis nem egyfajta irreálisan magas elvárás a jóllétre, hanem annak sokkal inkább egy egészséges, optimális szintje. Az emberi viszonyokban gyakran van jelen egy olyan kimondatlan elvárás, hogy akkor működik jól egy kapcsolat, ha folyton zavartalanok lehetünk. Jól kidolgozott elképzelésünk és elvárásunk van arról, hogy ez hogyan kell, hogy történjen. A valóság azonban sokszor nem az elvárásainknak megfelelő tapasztalatokat hozza, aminek az eredménye a frusztráció és az elégedetlenség lesz. Az alábbiakban azokat az irreális boldogságmítoszokat vesszük górcső alá, amik megakadályozhatnak minket egy egészséges kapcsolat fenntartásában.
A választás szabadsága…
Logikusnak tűnhet az, hogy boldogabbak vagyunk akkor, ha „nagyobb a merítés”, amiből válogathatunk, mert jobban tudunk dönteni. Ugyanakkor a sok választási lehetőség döntési stresszt és az elveszett alternatívák miatti hiányérzetet okozhat. A választás szabadsága egyfajta illúzió, amiről azt hihetjük, hogy boldogságot hoz, holott valamilyen szinten pont ez az, ami kötöttségek közé is szorít bennünket. Ha döntünk és megtanulunk örülni annak, amit (és akit) választottunk, az sokkal elégedettebbé tesz, mint az, ha folyton azon rágódunk, hogy vajon mi lett volna ha máshogyan vagy jobbat választunk. Ez utóbbi ugyanis a biztos recept az elégedetlenségre és a rossz hangulatra.
Gyakran (tévesen) úgy gondoljuk, hogy az okozza a hosszú távú boldogságot, ha valamit elérünk vagy végre megkapjuk azt, amit akarunk. Talán ismerősen csengenek ezek a mondatok: akkor leszek boldog, „ha házas leszek”; „ha lesz egy jobb autóm”; „ha lesz saját lakásom”; „ha megkapom a magasabb pozíciót”. Amikor elérünk egy kitűzött célt, nagy örömöt érzünk, de ez nem tart sokáig. Hamar visszatér az alaphelyzet, és az új öröm átéléséhez újabb inger, egy újabb „teljesítendő feladat” kell. Ez az alapja a mókuskeréknek, amiben folyamatosan az újabb és újabb célok eléréséhez kötjük a problémamentességet. Ha csak ezektől a pillanatnyi örömöktől tesszük függővé a boldogságunkat, akkor valójában nem dolgozunk azon, hogy jól legyünk, csak hogy jól érezzük magunkat. Ha viszont azon dolgozunk, hogy jól legyünk, akkor egyre több olyan tapasztalatunk lesz, amikor jól érezzük magunkat, mindezek pedig elmélyítik bennünk annak a tudását, hogy milyen elégedettnek lenni.
A lényeg a közös boldogság
Az elégedettség nem problémamentesség. Egy párkapcsolatba mindenki a saját csomagjával érkezik, vagyis hordozza magával a történetét, a szükségleteit, a félelmeit, a reményeit és a nehézségeit. Ezek gyakran ütköznek a partner poggyászával, ami nem azt jelenti, hogy a kapcsolat rossz, hanem inkább azt, hogy mindkét félnek fejlődnie kell, és ez a folyamat néha súrlódásokat okoz. A boldogság a kapcsolatban a kölcsönös tisztelet, a szeretet és a személyes fejlődés velejárója. Ha ennek hajszolása és elvárása helyett a kölcsönös támogatásra, rugalmasságra és megértésre törekszünk, a jó hangulat spontán módon megjelenik a kapcsolat pillanataiban.
Ezen kívül az egyéni vágyak néha a társas jólét mögé szorulhatnak, ami olyan egyszerű hétköznapi helyzetekben is megmutatkozhat, mint amikor egy vita során le tudunk mondani a saját igazunkról, vagy a saját szükségletünket háttérbe tudjuk helyezni a kapcsolati jólét érdekében. Az egészséges kapcsolatokhoz kihívások és unalom is jár. Természetes, hogy kisebb csúcsok és mélypontok ciklusain megyünk keresztül, de a nehéz időszakok nem jelentik azt, hogy a kapcsolat kudarcot vallana. A problémák és a kihívások nemhogy boldogtalanabbá tesznek hosszú távon, hanem lehetőséget kínálnak arra, hogy egyénileg és párként fejlődjünk. Ha egy pár szilárdan ki tud állni egymás mellett az élet hullámvölgyeiben, akkor a bizalom és a biztonság alapjait építik meg.
A jókedv adottság, vagy még formálható?
A felhőtlen élet kérdése genetika és személyes döntések tömkelege is. Mindenki egyfajta genetikailag kódolt boldogság alapszinttel születik, amit nagyban árnyalnak a környezeti hatások, de a sikerek vagy a kudarcok megélése után érzelmeink általában visszatérnek a jólétnek erre a genetikailag meghatározott alapszintjére. Egyrészt láthatjuk, hogy személyes döntéseink és választásaink majdnem akkora hatással vannak a közérzetünkre, mint a genetikai adottságunk, másrészt fontos tudni, hogy ez az alapszint módosítható. A másik emberre való figyelem, az együttérzés, mások segítése boldogabbá teszi az embert és hozzájárul az élettel való elégedettség hosszú távú növekedéséhez, továbbá a magasabb önbecsüléshez. Még azok a személyek is, akik alapvetően nem tudják magukat jól érezni (mert nem tanították meg nekik vagy nem engedik meg maguknak), ha megtanulják, hogy legyenek elégedettek, az visszahat a mindennapjaikra és a kapcsolataikra is.
A boldog párkapcsolat nem egyenlő a jóléttel – az igazi cél az elégedettség Ha felismerjük az ezzel kapcsolatos torzításokat, és tudatosítjuk magunkban, hogy ránk melyik a jellemző, már sokat teszünk az elégedettség irányába. Amennyiben jól érezzük magunkat, a szeretetünk minősége is javul. A párunk nem azért van mellettünk, hogy érzelmi szükségleteinket folyamatosan és maradéktalanul kielégítse, nem felelős a boldogságunkért – a másikat nem funkcióra választjuk.
Egy kapcsolatban a két fél a maga teljességében és puszta létezésében vesz részt: azért örülünk a másiknak, mert ő éppen olyan, amilyen. A párkapcsolati jólét záloga valójában egy jó szövetség alapítása és a közös (kapcsolati) növekedés támogatása, ami néha könnyű és örömteli, néha pedig unalmas, nehéz beszélgetésekkel, az egyéni igényeinkről való lemondásokkal, kivárással és kompromisszumokkal jár. Így néha kényelmetlen, de mindig értékes, hiszen tartalmasabbá és gazdagabbá teszi a kapcsolatot.
A hipochondria tünetei

A hipochondria egy olyan mentális betegség, amelynél a beteg szinte kényszeresen keresi a szervezetében fellépő kóros elváltozásokat, bebeszél betegségeket, magára ismer különféle egészségügyi problémákban, holott szervi baja általában nincsen.
Az újságírói munka mentális lenyomata

Az újságírás nem csupán egy szakma, hanem egy sajátos gondolkodásmód is, amely fokozatosan beépül a szakember világlátásába. Zsurnalistaként nem csupán híreket közlünk, hanem szűrőként is működünk, kutatunk és olvasunk. Még ha olykor elveszítjük a lelkesedésünket, továbbra is megfigyelünk, kérdezünk, rendszerezzük az információkat és kritikus szemmel elemezzük a világot. Azonban hogyan hat ez hosszú távon a gondolkodásunkra?
A mém pszichológiája: miért találjuk viccesnek?

Napjaink digitális világában az internetes mémek villámgyorsan terjednek, formálják a közbeszédet és egyetlen kép vagy mondat erejével képesek társadalmi jelenségekre reflektálni. De mitől lesz sikeres? Miért válik bizonyos tartalom kulturális jelenséggé, míg mások feledésbe merülnek? Az alábbiakban a mémek működéséről, eredetéről és hatásáról tudhatunk meg többet
Leggyakoribb tünetek, amik arra utalnak, hogy a lelked beteg

Rengeteg olyan tünet jelentkezhet egy ember életében, ami megbetegedésre utal. Sokszor pedig elsőkörben nem feltétlenül a fizikai egészségünk romlik, hanem az már a lelki gondjaink kivetülései.
Mit jelent a mai világban a belső iránytű?

Mindannyiunk életét történetek övezik. Mindaz, amit megéltünk, amiben részünk volt, nyomot hagy bennünk. Az, hogy ezek miatt, vagy épp ezek ellenére mennyire tudjuk a saját életünket élni, azon is múlik, hogy azonosítjuk-e magunkat ezekkel a sztorikkal, vagy pedig képesek vagyunk úgy tekinteni rájuk, mint a külvilág eseményeire, amelyek nyilvánvalóan hatottak ránk, mi magunk azonban nem vagyunk azonosak vele. Adódik a kérdés, hogy hogyan találhatjuk meg azt a belső iránytűt önmagunkban, ami tudja, mi az, ami valóban jó nekünk.