A stresszorok alkalmazkodási zavart okozhatnak
- Dátum: 2024.01.24., 06:22
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alkalmazkodási zavar, energia, fájdalom, kapcsolat, konfliktus, lélek, psziché, szorongás
Alkalmazkodási zavarról akkor beszélünk, ha valamilyen stresszor (stresszt okozó inger) hatására érzelmi vagy viselkedésbeli tünetek alakulnak ki, amelyek meghaladják a kiváltó ok miatt elvárható mértéket.
A legtöbb alkalmazkodási zavar átmeneti jellegű, és a stresszhatás megszűnésével elmúlik, ritkább esetben azonban krónikussá is válhat, amelynek következtében különféle pszichiátriai problémák, szorongás, depresszió alakulhat ki, az érzelmi és viselkedésbeli zavar pedig a hétköznapi tevékenységeket és kapcsolatokat is befolyásolhatja.

Ha az élet valamely területén megváltoznak a körülmények, az új helyzethez való alkalmazkodás megterhelheti a belső kapacitásokat, és feszültséget okozhat. Stresszes helyzetek mindenki életében előfordulnak, a gond akkor kezdődik, ha valaki nem tudja megfelelően kezelni ezeket. Ilyenkor jelentős funkciókárosodás léphet fel (például teljesítményromlás a tanulásban, munkában). Depressziót és/vagy szorongást élhet át a beteg, ami negatív irányba befolyásolja a megszokott életvitelét, a közösségi tevékenységet.
A gondolkodás gyakran beszűkül, és csak a problémás helyzet, negatív élmény köré koncentrálódik. Csökken a problémamegoldó készség, amihez társulhat az értéktelenség érzése, önvádlás, esetleg bűntudat is. Az alkalmazkodási zavarok általában átmenetiek: a tünetek 3-6 hónap alatt elmúlnak. Ha azonban az érintett ennél hosszabb ideig nem talál megoldást a feszültséggel teli élethelyzetére, akkor a zavar krónikussá válhat, és megjelenhetnek a súlyosabb depressziós és szorongásos tünetek.
Az alkalmazkodási zavar sajátossága, hogy ha a stresszor maga megszűnik, akkor lassan a tüneteink is alábbhagynak.
Sokszor azonban nincs ilyen szerencsénk. Mit tehetünk ekkor? Alapvetően két dolgot: vagy a helyzeten változtatunk, vagy magunkon.

Például egy elmérgesedett munkahelyi konfliktusnál – ha ésszerűnek tűnik – megpróbálhatjuk a kollégákkal együtt megoldani a problémát. Ha ez nagyon reménytelen ügy, akkor felmondhatunk – vagyis kilépünk a helyzetből. Talán első pillantásra luxusnak tűnik, de több évnyi idegőrlő megoldatlan feszültség gyakran megágyaz a testi betegségeknek. Egy gyomorfekélyhez vagy magas vérnyomáshoz képest a kisebbik rossznak tűnik a felmondás egy jobb állás reményében.
A problémához a másik irányból közelítünk akkor, amikor saját magunkon próbálunk meg változtatni. Rövidtávon a saját szorongásunkat tudjuk időlegesen csökkenteni, pl. meditációval, relaxációval. Hosszabb távon viszont azzal segítünk magunkon, ha az önismeretünket mélyítjük el, ha megkérdezzük magunktól, hogy ez a helyzet miért érint bennünket ennyire érzékenyen.
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).