A stresszorok alkalmazkodási zavart okozhatnak
- Dátum: 2024.01.24., 06:22
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- alkalmazkodási zavar, energia, fájdalom, kapcsolat, konfliktus, lélek, psziché, szorongás
Alkalmazkodási zavarról akkor beszélünk, ha valamilyen stresszor (stresszt okozó inger) hatására érzelmi vagy viselkedésbeli tünetek alakulnak ki, amelyek meghaladják a kiváltó ok miatt elvárható mértéket.
A legtöbb alkalmazkodási zavar átmeneti jellegű, és a stresszhatás megszűnésével elmúlik, ritkább esetben azonban krónikussá is válhat, amelynek következtében különféle pszichiátriai problémák, szorongás, depresszió alakulhat ki, az érzelmi és viselkedésbeli zavar pedig a hétköznapi tevékenységeket és kapcsolatokat is befolyásolhatja.

Ha az élet valamely területén megváltoznak a körülmények, az új helyzethez való alkalmazkodás megterhelheti a belső kapacitásokat, és feszültséget okozhat. Stresszes helyzetek mindenki életében előfordulnak, a gond akkor kezdődik, ha valaki nem tudja megfelelően kezelni ezeket. Ilyenkor jelentős funkciókárosodás léphet fel (például teljesítményromlás a tanulásban, munkában). Depressziót és/vagy szorongást élhet át a beteg, ami negatív irányba befolyásolja a megszokott életvitelét, a közösségi tevékenységet.
A gondolkodás gyakran beszűkül, és csak a problémás helyzet, negatív élmény köré koncentrálódik. Csökken a problémamegoldó készség, amihez társulhat az értéktelenség érzése, önvádlás, esetleg bűntudat is. Az alkalmazkodási zavarok általában átmenetiek: a tünetek 3-6 hónap alatt elmúlnak. Ha azonban az érintett ennél hosszabb ideig nem talál megoldást a feszültséggel teli élethelyzetére, akkor a zavar krónikussá válhat, és megjelenhetnek a súlyosabb depressziós és szorongásos tünetek.
Az alkalmazkodási zavar sajátossága, hogy ha a stresszor maga megszűnik, akkor lassan a tüneteink is alábbhagynak.
Sokszor azonban nincs ilyen szerencsénk. Mit tehetünk ekkor? Alapvetően két dolgot: vagy a helyzeten változtatunk, vagy magunkon.

Például egy elmérgesedett munkahelyi konfliktusnál – ha ésszerűnek tűnik – megpróbálhatjuk a kollégákkal együtt megoldani a problémát. Ha ez nagyon reménytelen ügy, akkor felmondhatunk – vagyis kilépünk a helyzetből. Talán első pillantásra luxusnak tűnik, de több évnyi idegőrlő megoldatlan feszültség gyakran megágyaz a testi betegségeknek. Egy gyomorfekélyhez vagy magas vérnyomáshoz képest a kisebbik rossznak tűnik a felmondás egy jobb állás reményében.
A problémához a másik irányból közelítünk akkor, amikor saját magunkon próbálunk meg változtatni. Rövidtávon a saját szorongásunkat tudjuk időlegesen csökkenteni, pl. meditációval, relaxációval. Hosszabb távon viszont azzal segítünk magunkon, ha az önismeretünket mélyítjük el, ha megkérdezzük magunktól, hogy ez a helyzet miért érint bennünket ennyire érzékenyen.
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.