Menü

A stresszorok alkalmazkodási zavart okozhatnak

Alkalmazkodási zavarról akkor beszélünk, ha valamilyen stresszor (stresszt okozó inger) hatására érzelmi vagy viselkedésbeli tünetek alakulnak ki, amelyek meghaladják a kiváltó ok miatt elvárható mértéket.

A legtöbb alkalmazkodási zavar átmeneti jellegű, és a stresszhatás megszűnésével elmúlik, ritkább esetben azonban krónikussá is válhat, amelynek következtében különféle pszichiátriai problémák, szorongás, depresszió alakulhat ki, az érzelmi és viselkedésbeli zavar pedig a hétköznapi tevékenységeket és kapcsolatokat is befolyásolhatja.

Ha az élet valamely területén megváltoznak a körülmények, az új helyzethez való alkalmazkodás megterhelheti a belső kapacitásokat, és feszültséget okozhat. Stresszes helyzetek mindenki életében előfordulnak, a gond akkor kezdődik, ha valaki nem tudja megfelelően kezelni ezeket. Ilyenkor jelentős funkciókárosodás léphet fel (például teljesítményromlás a tanulásban, munkában). Depressziót és/vagy szorongást élhet át a beteg, ami negatív irányba befolyásolja a megszokott életvitelét, a közösségi tevékenységet.

A gondolkodás gyakran beszűkül, és csak a problémás helyzet, negatív élmény köré koncentrálódik. Csökken a problémamegoldó készség, amihez társulhat az értéktelenség érzése, önvádlás, esetleg bűntudat is. Az alkalmazkodási zavarok általában átmenetiek: a tünetek 3-6 hónap alatt elmúlnak. Ha azonban az érintett ennél hosszabb ideig nem talál megoldást a feszültséggel teli élethelyzetére, akkor a zavar krónikussá válhat, és megjelenhetnek a súlyosabb depressziós és szorongásos tünetek.

Az alkalmazkodási zavar sajátossága, hogy ha a stresszor maga megszűnik, akkor lassan a tüneteink is alábbhagynak.

Sokszor azonban nincs ilyen szerencsénk. Mit tehetünk ekkor? Alapvetően két dolgot: vagy a helyzeten változtatunk, vagy magunkon.

Például egy elmérgesedett munkahelyi konfliktusnál – ha ésszerűnek tűnik – megpróbálhatjuk a kollégákkal együtt megoldani a problémát. Ha ez nagyon reménytelen ügy, akkor felmondhatunk – vagyis kilépünk a helyzetből. Talán első pillantásra luxusnak tűnik, de több évnyi idegőrlő megoldatlan feszültség gyakran megágyaz a testi betegségeknek. Egy gyomorfekélyhez vagy magas vérnyomáshoz képest a kisebbik rossznak tűnik a felmondás egy jobb állás reményében.

A problémához a másik irányból közelítünk akkor, amikor saját magunkon próbálunk meg változtatni. Rövidtávon a saját szorongásunkat tudjuk időlegesen csökkenteni, pl. meditációval, relaxációval. Hosszabb távon viszont azzal segítünk magunkon, ha az önismeretünket mélyítjük el, ha megkérdezzük magunktól, hogy ez a helyzet miért érint bennünket ennyire érzékenyen.

Amikor véget ér egy barátság – Honnan tudhatjuk, hogy megváltozott a kapcsolat?

Az ismeretségek az évek során átalakulnak – vannak, amelyek szorosabbá válnak, míg mások háttérbe szorulnak. Az eltávolodás legtöbbször fokozatosan történik, így csak később vesszük észre, hogy egy korábban fontos kapcsolat már nem a régi.

Nem csak kikapcsol: ezért érdemes minden nap olvasni

A héten ünnepeljük az olvasás világnapját, amely jó alkalom arra, hogy egy pillanatra félretegyük a telefont, kikapcsoljuk a televíziót, és kezünkbe vegyünk egy könyvet. Az olvasás sokak számára egyszerű kikapcsolódás, másoknak esti szertartás vagy éppen menekülés a hétköznapok rohanásából.

Miért visel meg minket az ősz?

Ahogy rövidülnek a nappalok, egyre többen érzik úgy, hogy velük együtt az energiaszintjük és a jókedvük is csökken. Nehezebb reggel felkelni, kevésbé van kedvünk kimozdulni, és még azok a feladatok is fárasztóbbnak tűnhetnek, amelyek nyáron könnyedén mentek. Vajon tényleg csak az esős, hűvös idő tehet róla? Nem feltétlenül.

Így rombolják a bizalmat a megszegett ígéretek

A bizalom a kötődés egyik legfontosabb alapja, ezért különösen fájó, amikor a másik megszegi, amit megígért. Egyetlen csalódás még nem feltétlenül okoz komoly problémát, a sorozatos szószegés azonban idővel meggyengítheti a kapcsolatainkat.

Anhedónia, amikor már az sem okoz örömet, amit korábban szerettünk

Van az a pont, amikor képtelen valaki bárminek is örülni, hiába szerette azt mindaddig. Ennek hátterében anhedónia is állhat.