Menü

Tényezők, amelyek segítenek túllendülni a nehéz beszélgetéseken

Vannak azok a beszélgetések egy csapatban, amiktől hidegrázást kapunk. Mert nehéz benne lenni, mert inkább nem vennénk tudomást a problémáról, vagy ha tudunk is róla, azt kívánjuk, hogy sose kelljen beszélni róla. Olyan jelenségekről van itt szó, amelyek valamiért nehézséget okoznak a csapattagok számára, amelyek akadályozzák a csapatot, hogy jobb (eredményesebb) csapattá váljanak. Olyan elakadások, amelyekről már csak azért is kellemetlen beszélni, mert valahogy mindenki benne van, és nehéz szembenézni azzal, hogy mi magunk szabotáljuk a saját vagy a csapat eredményességét.

Hit

Fejlesztő szakemberként én azt tapasztalom, hogy a kibeszéletlen nehéz helyzetek úgy viselkednek, mint egy lábunkra láncolt súly, amit húzunk magunk után, és lassít minket a haladásban. Azok a témák, amik nyomják a csapattagok szívét, és kibeszéletlenek maradnak, tabukká válnak, így folyamatosan energiát vonnak el a csapattól. Úgy tenni, mintha valami nem létezne, eljátszani, hogy az nincs, elképesztő erőfeszítés és energiabefektetés.

Ha hiszünk abban, hogy szembe kell nézni ezekkel a dolgokkal, az már egy lépés afelé, hogy a helyzet élhetőbb és elfogadhatóbb legyen. Kell a hit, hogy a dolgok jobbra fordulhatnak, ha foglalkozunk velük, és ha akarjuk, hogy jobbak legyenek.

Szándék a jobbításra

A hit önmagában kevés, kell még hozzá a szándék: hogy akarjuk, hogy a helyzet javuljon. Sokszor megéri a csapattagoknak fenntartani az elakadásokat. Furcsán hangzik, ugye? De gondoljunk csak bele, könnyen előáll az a helyzet, hogy a csapattagok számára egyénileg kényelmesebb konzerválni egy rossz helyzetet, mint felelősséget vállalni és aktívan tenni a változásért. Panaszkodni a másikra, rákenni a felelősséget sokkal könnyebb, mint szembenézni a problémával, vagy megadni a másiknak egy negatív visszajelzést. Lehet, hogy rövidtávon könnyebb, de az biztos, hogy hosszú távon nem célravezető, és nem viszi a csapatot egy hatékonyabb működés felé.

Bátorság

Nem könnyű ezeket a beszélgetéseket elkezdeni, és ahelyett, hogy kivonulnánk belőlük bennük maradni. Gyomorszorító érzés tud lenni. Kell hozzá bátorság. Hisz annyival könnyebb lenne továbbra is csak a szőnyeg alá seperni a dolgokat! De a változások nem a szőnyeg alá söprésből jönnek, hanem a bátor, transzformatív beszélgetésekből. Amikor őszintén ki merünk mondani dolgokat. Az őszinteség sem megy azonban bátorság nélkül. Mi történik ilyenkor?

Gyakran attól félünk, hogy megbántjuk a másikat, hogy rossz embernek fognak minket gondolni a csapattagjaink, hogy mi leszünk azok, akik felhívják a figyelmet a rossz dolgokra, amit a csapat annyira igyekszik elken(dőz)ni. Igen, valóban reális a kockázat, de ezt a kockázatot a hosszú távú egészséges, gyümölcsöző együttműködés érdekében érdemes vállalni.

Mit tehet a család, ha túlságosan érzékeny a gyerek?

Sok szülő tapasztalja, hogy gyermeke az átlagnál érzékenyebben reagál a világ történéseire. Egy hangos szó, egy kritika vagy akár egy apró kudarc is mély nyomot hagy benne. Fontos megérteni, hogy az érzékenység önmagában nem probléma, hanem egy veleszületett temperamentumjegy, amely megfelelő támogatással erősséggé is válhat.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.