Menü

Baljós árnyak: 5 jel, amely azt mutatja, hogy ideje új állás után nézni

Mindannyian voltunk már olyan helyzetben, hogy a munkánkban már nem találtunk túl sok örömet, ugyanakkor annyira rossz sem volt a helyzet, hogy mindenáron ki akarjunk lépni.

1.Azt csináljuk, amit mások szerint tennünk kellene!

Éreztük már valaha úgy, hogy az életünk a másoknak való megfelelés végeláthatatlan sorozata? Nézzünk magunkba és ismerjük fel, ha valójában azért dolgozunk az adott területen/munkahelyen, mert a szüleink elvárásainak szeretnénk megfelelni, le akarjuk nyűgözni a barátainkat vagy egy elképzelt ideálképet kergetünk.

Ha így van, akkor nem vagyunk hűek önmagunkhoz, és ez előbb-utóbb lelki és testi tüneteket fog ölteni. Gondoljuk át, hogy mit akarunk az élettől, tegyünk konkrét lépéseket ennek eléréséért már ma!

2. A munka monoton unalommá vált!

Nagy a különbség, hogy egy egyébként élvezetes munkahéten időközönként el kell látnunk unalmasabb feladatokat, vagy a munkahelyen tőlünk elvárt feladatok egésze olyan, hogy kiöli az életkedvet belőlünk. Ha azon vesszük észre magunkat, hogy folyamatosan arról álmodozunk, hogy kiszakadva a lélekölő unalomból lelkesítő és kreatív munkát végezhetünk, ideje, hogy valóra váltsuk álmainkat!

3. Bullying – azaz a zaklatás bármely formája

Sajnos a munkahelyi zaklatás valódi probléma, amellyel sok alkalmazott szembesül, de gyakrabban söprik a szőnyeg alá a kérdést, minthogy kivizsgálnák. Az esetek többségében a zaklatók 61%-a felettes pozícióban van, 33%-uk pedig kolléga.

Ha a munkáltatók nem érzik biztonságban magukat, félnek és valós fenyegetettséget tapasztalnak, akkor a munkahelyen valószínűleg mérgező kultúra uralkodik. A zaklatás formája is elég változatos: lehet szexuális, fizikai és online zaklatás, akár zsarolás is.

4. Irodai pletykák

Ha gyakran kapnak szárnyra pletykák a munkahelyen, az szintén a mérgező munkahelyi légkör jele. Az irodai pletykák és a negatív kommunikáció hátrányosan befolyásolják a kollegiális kapcsolatokat, így többek között a csapatmunkát is.

5. A főnök, akitől mindenki menekül

A nem megfelelő képességekkel rendelkező, esetleg egyenesen rosszindulatú vagy nárcisztikus vezetők gyakran megteremtői a toxikus munkahelyi légkörnek. Egy olyan főnök, aki folyamatosan megsérti a beosztottjai önbecsülését, önbizalmát és megkérdőjelezi a képességeiket, számszerűsíthető károkat okoz a cégnek.

A fentieken kívül egyébként ugyanúgy a mérgező munkahelyi légkör jele lehet az elismerés hiánya, a favoritizmus, az alvászavar, a folyamatos túlóra, a túlzott és teljesíthetetlen elvárások, az egyenlőtlen feladatkiosztás és a kiszámíthatatlan előmeneteli folyamat is.

Krónikus stressz

Amennyiben a munkavállaló reggelente fáradtan ébred és külön kényszerítenie kell magát arra, hogy dolgozni menjen; nemcsak a munkahelyén, hanem otthon is állandóan feszült és ideges, akkor több mint valószínű, hogy a krónikus stressz áll a háttérben. Ez egyébként gyakran akadályozza és megmérgezi a családdal, valamint a barátokkal együtt töltött időt is.

A kutatók korábban kétféle munkahelyi környezetet azonosítottak: az együttműködésen alapulót és a mérgezőt.

Az esetek többségében mérgező munkahelyi légkör a nárcisztikus viselkedésre vezethető vissza, amikor egy vezető beosztású munkatárs vagy egy kolléga visszaél a hatalmával. Ilyen red flag lehet például a támadó jellegű és agresszív kommunikáció, a vezetők és munkatársak fenyegető magatartása, a zaklatás és kiközösítés bármely formája.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.