Menü

Baljós árnyak: 5 jel, amely azt mutatja, hogy ideje új állás után nézni

Mindannyian voltunk már olyan helyzetben, hogy a munkánkban már nem találtunk túl sok örömet, ugyanakkor annyira rossz sem volt a helyzet, hogy mindenáron ki akarjunk lépni.

1.Azt csináljuk, amit mások szerint tennünk kellene!

Éreztük már valaha úgy, hogy az életünk a másoknak való megfelelés végeláthatatlan sorozata? Nézzünk magunkba és ismerjük fel, ha valójában azért dolgozunk az adott területen/munkahelyen, mert a szüleink elvárásainak szeretnénk megfelelni, le akarjuk nyűgözni a barátainkat vagy egy elképzelt ideálképet kergetünk.

Ha így van, akkor nem vagyunk hűek önmagunkhoz, és ez előbb-utóbb lelki és testi tüneteket fog ölteni. Gondoljuk át, hogy mit akarunk az élettől, tegyünk konkrét lépéseket ennek eléréséért már ma!

2. A munka monoton unalommá vált!

Nagy a különbség, hogy egy egyébként élvezetes munkahéten időközönként el kell látnunk unalmasabb feladatokat, vagy a munkahelyen tőlünk elvárt feladatok egésze olyan, hogy kiöli az életkedvet belőlünk. Ha azon vesszük észre magunkat, hogy folyamatosan arról álmodozunk, hogy kiszakadva a lélekölő unalomból lelkesítő és kreatív munkát végezhetünk, ideje, hogy valóra váltsuk álmainkat!

3. Bullying – azaz a zaklatás bármely formája

Sajnos a munkahelyi zaklatás valódi probléma, amellyel sok alkalmazott szembesül, de gyakrabban söprik a szőnyeg alá a kérdést, minthogy kivizsgálnák. Az esetek többségében a zaklatók 61%-a felettes pozícióban van, 33%-uk pedig kolléga.

Ha a munkáltatók nem érzik biztonságban magukat, félnek és valós fenyegetettséget tapasztalnak, akkor a munkahelyen valószínűleg mérgező kultúra uralkodik. A zaklatás formája is elég változatos: lehet szexuális, fizikai és online zaklatás, akár zsarolás is.

4. Irodai pletykák

Ha gyakran kapnak szárnyra pletykák a munkahelyen, az szintén a mérgező munkahelyi légkör jele. Az irodai pletykák és a negatív kommunikáció hátrányosan befolyásolják a kollegiális kapcsolatokat, így többek között a csapatmunkát is.

5. A főnök, akitől mindenki menekül

A nem megfelelő képességekkel rendelkező, esetleg egyenesen rosszindulatú vagy nárcisztikus vezetők gyakran megteremtői a toxikus munkahelyi légkörnek. Egy olyan főnök, aki folyamatosan megsérti a beosztottjai önbecsülését, önbizalmát és megkérdőjelezi a képességeiket, számszerűsíthető károkat okoz a cégnek.

A fentieken kívül egyébként ugyanúgy a mérgező munkahelyi légkör jele lehet az elismerés hiánya, a favoritizmus, az alvászavar, a folyamatos túlóra, a túlzott és teljesíthetetlen elvárások, az egyenlőtlen feladatkiosztás és a kiszámíthatatlan előmeneteli folyamat is.

Krónikus stressz

Amennyiben a munkavállaló reggelente fáradtan ébred és külön kényszerítenie kell magát arra, hogy dolgozni menjen; nemcsak a munkahelyén, hanem otthon is állandóan feszült és ideges, akkor több mint valószínű, hogy a krónikus stressz áll a háttérben. Ez egyébként gyakran akadályozza és megmérgezi a családdal, valamint a barátokkal együtt töltött időt is.

A kutatók korábban kétféle munkahelyi környezetet azonosítottak: az együttműködésen alapulót és a mérgezőt.

Az esetek többségében mérgező munkahelyi légkör a nárcisztikus viselkedésre vezethető vissza, amikor egy vezető beosztású munkatárs vagy egy kolléga visszaél a hatalmával. Ilyen red flag lehet például a támadó jellegű és agresszív kommunikáció, a vezetők és munkatársak fenyegető magatartása, a zaklatás és kiközösítés bármely formája.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.