Menü

Étkezés kisgyermekkorban

Természetesen nemcsak a pici gyerekes szülőknek ajánlom elolvasni, hogy milyen étkezés javasolt kisgyermekkorban, de a leglényegesebb szakasz az egytől hároméves korig terjedő időszak a gyermekek fejlődése szempontjából.

Hároméves korig rengeteget fejlődik a mozgáskoordináció, a kommunikáció, a babából kisgyermek lesz, látványos a növekedés, az idegrendszer érése, ezért érdemes odafigyelni az étkezésre, mert a megfelelő tápanyagokkal tud ideálisan fejlődni a gyerek.

Az első és legfontosabb szabály, hogy evéskor ne a telefont nézze, ne a televíziót bámulja a gyerek, hanem az étkezésre figyeljen, mely az étkezőasztalnál történjen, etetőszékben és mindig felnőtt felügyelete mellett, lehetőleg azonos időpontokban. Ez nagyon fontos, ugyanis a napirend kialakítása kiszámíthatóságot, biztonságot jelent számukra, arról nem is beszélve, hogy ezzel könnyebben beilleszkednek később a bölcsődei vagy óvodai közösségbe.

A nagyobb testvérek helyes magatartása ebben egyébként sokat segíthet, vagy segíthetne, de nálunk ebben még nekik is van tanulnivalójuk az asztali illemszabályok tekintetében. A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz visszatérve, nagyon fontos, hogy bizonyos élelmiszercsoportból lehetőleg naponta fogyasszanak a kicsik és az elegendő folyadékpótlásról gondoskodjunk.

Az étkezések között is fontos inni.

Naponta több adag nyers zöldség és gyümölcs is szükséges, ahogy a fehérje is. Több étkezés is tartalmazzon állati eredetű, magas biológiai értékű fehérjeforrást, mint pl.: húsféle, tejtermék, túró, tojás. Tojásnál tudni kell, hogy legkorábban még csak a tojássárgáját fogyaszthatja a gyermek, később már viszont a fehérjét is, azaz az egész tojást. A tojásételek közül a legkönnyebben a lágy tojás emészthető.

Napi minimum 3 adag gabona alapú termék is javallott, reggelire ehet a gyermek müzlit, tízóraira müzliszeletet, vagy puffasztott rizst, ebédre tésztát, vacsorára teljes kiőrlésű pékárut.

Tejterméket is keverhetjük egészséges gabonákkal, például nagyon finom egy gyümölcsjoghurt gabonapehellyel, vagy egészségtudatosabb anyukáknak krémes natúr joghurt hozzákevert friss gyümölccsel.

A jó zsírokra is nagy szükség van, sajtok, felvágottak, olajos magvak fedezik is ezt a szükségletet.

Az olajos magvak (dió, mogyoró, mandula, pisztácia) egy éves kor előtti adása kerülendő, mert allergiát okozhat, de egyéves kor felett is csak darálva adjuk pl.: süteményekben. A félrenyelés veszélye miatt még tilos egészben adni.

Mi a helyzet az édességgel?

A sütemények, desszertek tekintetében fontos a mértékletesség. Alkalmanként kaphat a gyermek süteményt, édes tésztát, palacsintát, de érdemes olyat választani, ami kicsit egészségesebb alternatíva, például zabpelyhes császármorzsa, vagy túrógombóc, ahelyett, hogy egy bolti fánkot öntenénk nyakon csokimázzal és cukorszórással.

Minden étel bevezetésekor ügyeljünk arra - és fogadjuk meg orvosunk tanácsait – minden új élelmiszernél fokozatosan, kis adagban, kóstolóként adjuk a gyermekünknek és egyszerre csak egy új étellel ismerkedjen.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.