Menü

Az egres 4 jótékony hatása a szervezetre

Természetesen lehet vele találkozni Magyarországon is, méghozzá különböző változatokban, fajtájától függően íze a savanykástól egészen az édesig terjedhet. Érdemes megkóstolgatni, hiszen tápanyagtartalma miatt az egres kihagyhatatlan nyári csemege.

Az agyműködés támogatója

Az agyműködési zavarok hátterében sokszor a túl magas vasszint áll, aminek hatására megnövekszik a szabadgyökök száma is. Az egresben található citromsav megállítja a vassejtek felhalmozódását, és egy 2010-es kutatás szerint jelentősen redukál olyan memóriazavarral járó betegségek kockázatát, mint az Alzheimer-kór.

Emellett a gyümölcs a már előbb említett antioxidánstartalma miatt is hatékony lehet az időskori agyi funkciózavarok kialakulása ellen, mérsékeli a stroke kockázatát is.

Stabilizálja a vércukorszintet

A magas vércukorszint köztudottan kapcsolódik a 2-es típusú diabétesz kialakulásához, különböző szívbetegségek, a stroke, a demencia kockázatát is növeli. Az egres azonban hasznos tulajdonságainak köszönhetően effektíven szabályozza a vércukorszintet.

Magas rosttartalma miatt lassítja a cukor felszívódását, ezáltal megakadályozza a hirtelen vércukorszint-emelkedést, és az azzal járó falási rohamokat, kóros elhízást is. Az egres kivonata egy úgynevezett alfa-glükozidáz inhibitor, ami a vékonybélben lévő enzimekhez kapcsolódva meggátolja, hogy a bélből a vérbe jusson a cukor, tehát ez a hatás is elősegíti a vércukorszint stabilitását. Emellett klorogénsav-tartalma szintén lassítja a szénhidrátok felszívódását.

Rákellenes hatás

A fitonutriensekben, antioxidánsokban gazdag ételek bizonyítottan közrejátszanak egyes ráktípusok kockázatának csökkentésében. A köszmétében található anyagok közül a folát, a fenolos vegyületek, a C- és az E-vitamin emelkednek ki, ezen tápanyagok szerepet játszathatnak az oxidatív stressz és a gyulladások okozta sejtkárosodások meggátolásában, amik máskülönben a rák kialakulásához vezethetnek.

Állatkísérletek során is vizsgálták antocianinok rákos sejtekre gyakorolt hatását, és a kutatás szerint valóban megakadályozhatják bizonyos rákos megbetegedések, köztük a vastagbél-, a hasnyálmirigy- és az emlőrák kialakulását.

A köszméte vagy egres június vége, augusztus eleje között érik, érdemes keresni a boltok polcain vagy a piacokon. Önmagában nyersen, süteményben, szószként, lekvárként vagy levesként is kitűnő csemege.

Talán meglepő, de az éretlen gyümölcs is jól fagyasztható. Az érett egres hűvös helyen – hűtőszekrényben – egy hétig is friss marad, de éretlen formában a téli időszakra is elrakható. Készülhet belőle lekvár és kompót. Ízesíti a joghurtokat, a gyümölcslevest, de a mártása húsok mellé is kiváló választás, ha egy vitaminban gazdag finomságra vágynál.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.