Menü

Brownie, avagy a csokis mennyország

Ki ne ismerné a browniet? És ki ne szeretné? Kevés olyat találni, aki nemet mond egy jó csokis browniera. Viszont azt már kevesebben tudják, hogy mi is a tökéletes brownie titka, mikre kell odafigyelni a sütésnél. Most minden kiderül.

1893-ban a chicagói Palmer hotelben Amerika Felfedezésének 400. évfordulójának alkalmából rendezett összejövetelre rendelt a hotel tulajdonosának felesége, Bertha Palmer egy süteményt a séftől. Olyan süteményt szeretett volna, ami belefér a vendégeknek kiosztott uzsonnás dobozba.

Ez lett a brownie, aminek akkor még nem adtak nevet. Baracklekvárral és dióval ették, és akkora sikere volt, hogy azóta is szerepel a hotel étlapján. A hotel neve mára The Palmer House Hilton in Chicago. A brownie névvel először 1896-ban találkozhatunk egy bostoni szakácskönyvben, bár érdekes módon, az a recept nem csokival, hanem melasszal készül. Az első csokoládés brownie receptje 1904-ben jelent meg egy chicagói szakácskönyvben Bangor Brownies néven.

Na, de lássuk is a titkokat!

Első titok: nem szabad túlsütni

A jó brownie-nak három ismérve van: az első az állaga. Jó ragacsos, nedves legyen a tésztája. Ez nem keksz, és nem is piskóta, hogy addig kell sütni, amíg teljesen át nem sül. Éppen ezért nem szabad túlkeverni a tésztát, akkor ugyanis túlságosan gumis lesz.

A sütést akkor kell befejezni, amikor még nyersnek tűnik. Azért kell egy kicsit korábban kivenni a sütőből, mert a tészta még egy ideig készül a szabad levegőn is, és ha akkor vennénk ki, amikor pont jó, e miatt a folyamat miatt túlságosan megsülne, elveszítené a szaftosságát. Ezt a pontot nem könnyű eltalálni, főleg rutin kérdése, de a nyomáspróba a segítségünkre lehet: ha az ujjunkkal kicsit megnyomjuk középen, akkor legyen puha, de a teteje már legyen ropogós. A ropogós réteg alatt azt kell éreznünk, hogy puha. Ekkor ki vele!

Második titok: a sok cukor

Mivel az igazi brownie rengeteg cukrot és vajat tartalmaz, alapvetően könnyű tőle cukorsokkot kapni. Olyan legyen, hogy utána egy hétig ne legyen kedvünk édesség közelébe menni. A brownie tömény csokoládé, cukor és vaj, esetleg egy kis jó minőségű kakaó, semmi több. Cukorból is, vajból is nagyon sok kell bele, ez pedig kiegészülve a csokoládéban levő zsiradékkal nagyon kemény kalóriabombát tud alkotni.

A liszt helyett használhatunk kakaóport. Ha boltban veszünk kakaóport, akkor egy dologra figyeljünk: a legjobb kakaóporok színe mély rozsdabarna, minél közelebb a vöröshöz, annál jobb. Persze az előrecsomagolt kakaókat nem fogjuk tudni így megnézni, de vásárlás után jegyezzük meg, ha egy márka különösen jó.

Harmadik titok: a roppanós tető

Ha nincs rajta semmilyen máz, akkor legyen fényes, roppanós a teteje.

Ez a vékony réteg fogja megvédeni a puha, szaftos belsőt a kiszáradástól. Ha ez a réteg túl vastag, akkor túlsütöttük, ha viszont nincs ott a süti tetején, akkor valószínűleg félig nyers.

Extrák, amikkel még jobbá tehetjük a brownienkat:

Gyümölcsökkel ízesíthetjük.
A három legnyerőbb társa a brownie-nak a mangó, a málna és a passiógyümölcs. Ezeket vagy püré formájában a nyers, tepsibe töltött tésztára öntsük rá, és aztán húzogassuk szét, keverjük bele lazán az ujjunkkal, vagy pedig a sütés végén, mázszerűen kenjük a tetejére. Az eredeti brownie a chicagói Palmer House Hotelben annak idején barackmázzal és dióval készült.

Krémsajttal
A tésztájába tehetünk krémsajtot is (lehetőleg Philadelphiát vagy ahhoz hasonló karakterűt), akkor cheesecake brownie, azaz sajttorta-brownie lesz belőle. Lehet ezen felül habcsókot, piskótát beletördelni, további csokoládét nagyobb darabokban beledobálni.

Fehér csokiból is lehet
Itthon még nincs akkora divatja, és a kemény csokirajongók közül sokan nem is szeretik, de fehér csokiból is lehet brownie-t készíteni, aminek a neve blondie. Ez majdnem pontosan ugyanolyan, mint a brownie, csak hagyományos étcsoki helyett fehér csokit használunk (mivel ez sokkal édesebb, a cukor mennyiségét csökkentsük le). Míg a brownie-ba diót és földimogyorót szoktak tenni (mindkettőt házilag érdemes egy kicsit megpirítani, és kötelező meghámozni), addig a blondie-ba mandulát tegyünk.

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.