Menü

Brownie, avagy a csokis mennyország

Ki ne ismerné a browniet? És ki ne szeretné? Kevés olyat találni, aki nemet mond egy jó csokis browniera. Viszont azt már kevesebben tudják, hogy mi is a tökéletes brownie titka, mikre kell odafigyelni a sütésnél. Most minden kiderül.

1893-ban a chicagói Palmer hotelben Amerika Felfedezésének 400. évfordulójának alkalmából rendezett összejövetelre rendelt a hotel tulajdonosának felesége, Bertha Palmer egy süteményt a séftől. Olyan süteményt szeretett volna, ami belefér a vendégeknek kiosztott uzsonnás dobozba.

Ez lett a brownie, aminek akkor még nem adtak nevet. Baracklekvárral és dióval ették, és akkora sikere volt, hogy azóta is szerepel a hotel étlapján. A hotel neve mára The Palmer House Hilton in Chicago. A brownie névvel először 1896-ban találkozhatunk egy bostoni szakácskönyvben, bár érdekes módon, az a recept nem csokival, hanem melasszal készül. Az első csokoládés brownie receptje 1904-ben jelent meg egy chicagói szakácskönyvben Bangor Brownies néven.

Na, de lássuk is a titkokat!

Első titok: nem szabad túlsütni

A jó brownie-nak három ismérve van: az első az állaga. Jó ragacsos, nedves legyen a tésztája. Ez nem keksz, és nem is piskóta, hogy addig kell sütni, amíg teljesen át nem sül. Éppen ezért nem szabad túlkeverni a tésztát, akkor ugyanis túlságosan gumis lesz.

A sütést akkor kell befejezni, amikor még nyersnek tűnik. Azért kell egy kicsit korábban kivenni a sütőből, mert a tészta még egy ideig készül a szabad levegőn is, és ha akkor vennénk ki, amikor pont jó, e miatt a folyamat miatt túlságosan megsülne, elveszítené a szaftosságát. Ezt a pontot nem könnyű eltalálni, főleg rutin kérdése, de a nyomáspróba a segítségünkre lehet: ha az ujjunkkal kicsit megnyomjuk középen, akkor legyen puha, de a teteje már legyen ropogós. A ropogós réteg alatt azt kell éreznünk, hogy puha. Ekkor ki vele!

Második titok: a sok cukor

Mivel az igazi brownie rengeteg cukrot és vajat tartalmaz, alapvetően könnyű tőle cukorsokkot kapni. Olyan legyen, hogy utána egy hétig ne legyen kedvünk édesség közelébe menni. A brownie tömény csokoládé, cukor és vaj, esetleg egy kis jó minőségű kakaó, semmi több. Cukorból is, vajból is nagyon sok kell bele, ez pedig kiegészülve a csokoládéban levő zsiradékkal nagyon kemény kalóriabombát tud alkotni.

A liszt helyett használhatunk kakaóport. Ha boltban veszünk kakaóport, akkor egy dologra figyeljünk: a legjobb kakaóporok színe mély rozsdabarna, minél közelebb a vöröshöz, annál jobb. Persze az előrecsomagolt kakaókat nem fogjuk tudni így megnézni, de vásárlás után jegyezzük meg, ha egy márka különösen jó.

Harmadik titok: a roppanós tető

Ha nincs rajta semmilyen máz, akkor legyen fényes, roppanós a teteje.

Ez a vékony réteg fogja megvédeni a puha, szaftos belsőt a kiszáradástól. Ha ez a réteg túl vastag, akkor túlsütöttük, ha viszont nincs ott a süti tetején, akkor valószínűleg félig nyers.

Extrák, amikkel még jobbá tehetjük a brownienkat:

Gyümölcsökkel ízesíthetjük.
A három legnyerőbb társa a brownie-nak a mangó, a málna és a passiógyümölcs. Ezeket vagy püré formájában a nyers, tepsibe töltött tésztára öntsük rá, és aztán húzogassuk szét, keverjük bele lazán az ujjunkkal, vagy pedig a sütés végén, mázszerűen kenjük a tetejére. Az eredeti brownie a chicagói Palmer House Hotelben annak idején barackmázzal és dióval készült.

Krémsajttal
A tésztájába tehetünk krémsajtot is (lehetőleg Philadelphiát vagy ahhoz hasonló karakterűt), akkor cheesecake brownie, azaz sajttorta-brownie lesz belőle. Lehet ezen felül habcsókot, piskótát beletördelni, további csokoládét nagyobb darabokban beledobálni.

Fehér csokiból is lehet
Itthon még nincs akkora divatja, és a kemény csokirajongók közül sokan nem is szeretik, de fehér csokiból is lehet brownie-t készíteni, aminek a neve blondie. Ez majdnem pontosan ugyanolyan, mint a brownie, csak hagyományos étcsoki helyett fehér csokit használunk (mivel ez sokkal édesebb, a cukor mennyiségét csökkentsük le). Míg a brownie-ba diót és földimogyorót szoktak tenni (mindkettőt házilag érdemes egy kicsit megpirítani, és kötelező meghámozni), addig a blondie-ba mandulát tegyünk.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.