Menü

A csend nagyon fontos egészség szempontból

Miért egészséges a csend? A teljes nyugalom fontos a test és a lélek számára, mégis sokan elfelejtik ezt. Mikor volt utoljára teljes csendben? Amikor sem az utca zaja, sem a mobiltelefon csörgése, sem a laptop figyelmeztető hangját nem hallotta? Amikor az összes környezeti zaj elnémult és az elme és a lélek pihent... Egyáltalán képes lenne élvezni ezt?

Az emberi agynak, a szervezetnek és nem utolsó sorban a pszichének is szüksége van pihenésre és kikapcsolódásra. Amíg a külvilágból zajok érkeznek, addig a test reagál rá és nem tudjuk elérni a teljes kikapcsolódást.

Már tanfolyamok is léteznek az éberség és meditációs állapot megértéséhez. A gyakorlatok alatt a pihenésre, a csendre kell fókuszálni. Az állandó zaj okozza a betegségeket.

Az EU-ban kb. 12000 ember hal meg amiatt, mert túl nagy zajnak vannak kitéve, 6,5 millióan küzdenek alvási zavarral a közlekedés okozta zaj miatt. Az utca zaja – akár ablakon keresztül is – állandó készenlétben tartja a szervezetet, inger, amire a szervezet azonnal reagálni akar. Tehát mondhatjuk, hogy a nagy zaj fárasztó.

A tartós nagy hangerő is stresszt okoz. Ez oda vezet, hogy a szervezet sok kortizolt termel. Ez a vércukorszintet és a zsíranyagcserét is befolyásolja. A tartósan magas kortizolszint szívbetegséget és magas vérnyomást eredményes, illetve a háttérben más káros szervi és testi folyamatok is zajlanak.

A kortizol minden sejtet károsít, az agyban elsősorban a hippocampust – mondja Joshua Grant, a lipcsei Max-Planck kognitív képességeket kutató Ideggyógyászati Intézet kutatója és tanára. Ahogy a szervezet – így a psziché is – negatívan reagál a zajra. Nézzük, hogy reagál a tökéletes csendre?

Végeztek egy olyan kutatást, hogy különböző zenei stílusok hogy hatnak a szívre, és a zenészekre. Megkérték a zenészeket, hogy a zenélés közti szünetekben tartsanak. A csend pillanatai valóban működtek, de nem csak kikapcsolódnak, hanem kreativitásra is ösztönöznek. Ha nincsenek külső ingerek, az agy – érdekes módon – kreatívvá válik. Ezt „alapértelmezett módú hálózatnak” hívják. Olyan kapcsolópontok összessége, amelyek mindig bekapcsolnak, amikor az emberek csendes pillanatokban szabadon engedik gondolataikat.

Az álmodozás nem időpazarlás!

Az álmodozás rendkívül fontos az agynak. Fejleszti a kreativitást. A rendszeres álmodozó jobb kognitív képességekkel rendelkezik és jobb a problémamegoldó képessége az átlagosnál. Amint megint tennivalót ad ezeknek az agyi régióknak, például ha képeket akar nézni, döntéseket hozni vagy zenét hallgatni, leállítja tevékenységét.

A csend pillanatai nemcsak a szívre, érrendszerre vannak jó hatással, de az intelligenciát is fejlesztik. A napközbeni pihenőidőben – ami sajnos egyre ritkábban fordul elő – élvezik az emberek az elfelejtett csendet. A kikapcsolást lehet tanulni, gyakorolni tudatosan. Lehet edzeni, csakúgy, mint egy izmot.

Például a jóga és a pilates szintén tud segíteni, hogy a test ilyenféle igényeit is újra ki tudjuk elégíteni, ugyanakkor ezek a gyakorlatok kiválóan tudják a stresszt ellensúlyozni.

A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?

Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.

A mindfulness ereje a mindennapokban

Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.

A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele

A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.

„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában

A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.

A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény

Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.