Menü

A teremtés története - Kojot négy lelke

  • Dátum: 2023.06.09., 13:45
  • Szabó Máté
  • képek: Vertigo

Gauder Áron a Nyócker! rendezője új filmjével a Kojot négy lelkével egy nagyon zsigeri témát feszeget. A film az észak-amerikai indiánok történetén keresztül akarja bemutatni az emberiség teremtéstörténetét, és tisztelegni az indián kultúra előtt. A Kojot négy lelke pedig mindezt nagyon jól kivitelezi, és egy mindenki számára átélhető mese a jelen világunkról.

Miről szól?

A Kojot négy lelke lényegében egy meseszerű animációs történet. A történet szerint a teremtő álmából születik meg a főhős prérifarkas, aki jobb és szerethetőbb pillanataiban egy kissé irritáló és pökhendi élőlény, a rosszabbakban pedig bosszúra éhes kavarógép. A prérifarkas meglopja teremtőjét, egy jókora adagot elcsen abból a sáranyagból, amiből az „öreg” bármit megteremt, majd Kojot megformázza az anyag egy részéből az első két embert, avagy két indiánt.

A haragra gerjedő teremtő a maradék lopott anyagot dühösen a vízbe dobja, és el is feledkezik róla, pedig aztán abból fejlődik ki az élet máshol, az az élet, ami aztán jóval később, a hódítók képében megjelenik az indiánok földjén, hogy kisajátítsa azt. Ők azok, akik a természettől eltávolodtak, azt csupán eszközként és forrásként használják. Ezzel szemben az őslakosok egy küzdelmes folyamat végeredményeképpen szoros kapcsolatot alakítottak ki a természettel, és szimbiózisban élnek azzal.

Meseszerű és egyszerű történet

A Kojot négy lelke lényegében véve egyfajta meseszerű történet a természetről. Viszont, aki egy tipikus művészfilmre számít szintén csalódni fog, mivel persze vannak művészi elemei a filmnek, mégsem klasszikus művészfilm. Gyerekként is élvezhető a történet, a felnőttek pedig tucatnyi olvasatot kiolvashatnak a sztoriból, viszont egyértelmű, hogy az egész film leginkább egy (tan)mese. A film szép lassan csordogál a maga medrében, amíg magával nem sodorja a nézőjét. Váratlan helyeken nevetteti meg a nézőt, kreatív és vicces módon kihasználja azt a szabadságot, amit az animáció nyújtani képes, és közben jól helyezi el a drámai részeket is a történetben. A bő százperces játékidő alatt a film szinte elrepül, egy pillanatra sem érződik laposnak vagy unalmasnak a történet.

A Kojot négy lelke egyszerre tisztelgés a természet szépsége és nagysága előtt, emlékeztet minket arra, hogy nem csak mi emberek vagyunk itt a Földön, és megmutatja azt is, hogy hogyan lehetne élni visszafogottabban, lassabban és összhangban a többi élőlénnyel, valamint a természettel és olyan vonzóvá tenni a mi világunkat, mint amit a filmben is látunk.

Persze a film az indián hiedelemvilágot nagyon pozitívnak és természetesnek ábrázolja, őket azonosítja a film a természet tökéletességével. Majd pedig jön a kapzsi, és kizsigerelő emberiség, akik elveszik az indiánok földjét. Ez nagyjából egy “Avatar történetre” is ráillene, viszont a Kojot nem akar erőszakosan meggyőzni arról, hogy mennyire gonosz az emberiség, és nem is mutat be bennünket annyira gonosznak. Emiatt nem érezzük úgy körülbelül 30 perc után, hogy: minek is élünk ezen a Földön.

Jól megalkotott képi világ

A film képi világa lenyűgöző, ahogy látjuk a teremtés folyamatát, sorban bukkannak elő a növények, születnek meg az állatok és benépesül a Föld, mint például a bivaly, vagy a farkas. Ráadásul az animációk is jól ki vannak dolgozva. Gauder Áronék stílusa jól kidolgozott, az animáció ellenére pedig nincsenek rossz vágások, se eszeveszett és átláthatatlan akciók. Külön tetszett, hogy az akciójelenetek is jól vannak meganimálva, és nem csak egy-egy “szimbolikus snittet” raknak be valamilyen csatáról. Valamint az állatok “beszédét” is nagyon ötletesen oldják meg a filmben.

Összességében a film bizonyos dolgokat nem tud nagyon részletesen bemutatni és szétszedni, csak egyszerűen bemutatja, hogy: az emberiség kizsákmányoló. Emellett a karakterek motivációja is csak úgymond meseszerűen van jelen a történetben. Viszont ettől függetlenül a történet továbbra is nagyon jó, a Kojot négy lelke nem egy pörgős akciófilm, viszont egy nagyon tanulságos történet a jelen világunkról az indián kultúrán keresztül. Sok helyen kissé naivnak, és néha önkritikusnak érződhet, viszont ettől függetlenül ezt a történetet mindenképp érdemes megnézni, mivel nagyon érdekes, emellett pedig a magyar filmezés egy nagyon jó animációs filmmel lett gazdagabb.

Jó szívvel lehet ajánlani ezt a filmet bármilyen korosztálynak, mivel mindenkinek lesz valamilyen megértése a sztoriról, gyerekként persze nem annyira tanulságos, viszont úgy is szórakoztató tud lenni a film. Felnőttként pedig a kizsákmányoló modern világon túl rengeteg féle olvasata és tanulsága lehet a filmnek.

Agatha Christie - Az Alibi

Az angol címmel megjelent Ordeal By Innocence Agatha Christie azonos című regényének legújabb minisorozatos feldolgozása. Az alkotás magyarul Az Alibi címet kapta, és alapvető témája az ártatlanság pszichológiája, valamint az ehhez való emberi viszony. Mindezt pedig már egy sokszor látott gazdag brit családon keresztül mutatja be a sorozat, jó néhány helyen modernizálva a történetet.

Eposzi bolygó foglalás – Dűne: Második rész

A Dűne: Második része máris az idei mozifilmek egyik legnagyobb, és legkomplexebb alkotása lett. Denis Villeneuve kultfilmet és eposzi nagyságú alkotást készített óriási uralkodó házakkal, galaktikus császárral, és egy kisebb sztárparádéval is. Frank Herbert regényéből nem könnyű jó sztorit csinálni, viszont a Dűne 2 olyan összetett nagyjátékfilm lett valamivel több, mint 2,5 órában amit mindenképp látni kell.

Reggae idők mozija

A nagyon várt Bob Marley: One Love -t azaz Jamaica és a reggae egyik kiemelt alakjának amerikai életrajzi filmjét nagyon bepromózták. A zene remek, a színész jól adja a főhőst, még ha kicsit jóképűbb is a kelleténél. A forgatásban bevonták a családot is. Remekmű született, vagy csak egy újabb zenei film a rajongóknak sablon elemekből és rengeteg klisével? Utánajártunk.

Út egy párkapcsolat mélyére és tovább

Justine Triet egy roppant érzékeny rendezőnő, akit a párkapcsolatok dinamikája érdekel, azon belül is az emberi ego empátiával való küzdelme. Fiatal életműve megkoronázást nyert az Arany Pálma-díjas, 5 Oscarra jelölt Egy zuhanás anatómiájával, ahol egy gyilkosság kivizsgálásán keresztül ismerhetjük meg egy író házaspár egykori közös életét. Remek színészek, pazar zene, rideg színek és fojtogató bírósági krimi hangulat. Lássuk a részleteket.

A periféria – Sorozatkritika

Lisa Joy és Jonathan Nolan viszonylag új sorozata, A periféria, William Gibson regényének alapjaira épül. A Periféria egy igazi keményvonalas sci-fi, rengeteg összetett történettel, csavarral. A sorozat világa egyszerre nyomasztó és izgalmas, a szereplői pedig emlékezetesek. A történet elejétől a végéig összetett, de a végére szinte minden összeáll.