A teremtés története - Kojot négy lelke
- Dátum: 2023.06.09., 13:45
- Szabó Máté
- képek: Vertigo
Gauder Áron a Nyócker! rendezője új filmjével a Kojot négy lelkével egy nagyon zsigeri témát feszeget. A film az észak-amerikai indiánok történetén keresztül akarja bemutatni az emberiség teremtéstörténetét, és tisztelegni az indián kultúra előtt. A Kojot négy lelke pedig mindezt nagyon jól kivitelezi, és egy mindenki számára átélhető mese a jelen világunkról.
Miről szól?
A Kojot négy lelke lényegében egy meseszerű animációs történet. A történet szerint a teremtő álmából születik meg a főhős prérifarkas, aki jobb és szerethetőbb pillanataiban egy kissé irritáló és pökhendi élőlény, a rosszabbakban pedig bosszúra éhes kavarógép. A prérifarkas meglopja teremtőjét, egy jókora adagot elcsen abból a sáranyagból, amiből az „öreg” bármit megteremt, majd Kojot megformázza az anyag egy részéből az első két embert, avagy két indiánt.

A haragra gerjedő teremtő a maradék lopott anyagot dühösen a vízbe dobja, és el is feledkezik róla, pedig aztán abból fejlődik ki az élet máshol, az az élet, ami aztán jóval később, a hódítók képében megjelenik az indiánok földjén, hogy kisajátítsa azt. Ők azok, akik a természettől eltávolodtak, azt csupán eszközként és forrásként használják. Ezzel szemben az őslakosok egy küzdelmes folyamat végeredményeképpen szoros kapcsolatot alakítottak ki a természettel, és szimbiózisban élnek azzal.
Meseszerű és egyszerű történet
A Kojot négy lelke lényegében véve egyfajta meseszerű történet a természetről. Viszont, aki egy tipikus művészfilmre számít szintén csalódni fog, mivel persze vannak művészi elemei a filmnek, mégsem klasszikus művészfilm. Gyerekként is élvezhető a történet, a felnőttek pedig tucatnyi olvasatot kiolvashatnak a sztoriból, viszont egyértelmű, hogy az egész film leginkább egy (tan)mese. A film szép lassan csordogál a maga medrében, amíg magával nem sodorja a nézőjét. Váratlan helyeken nevetteti meg a nézőt, kreatív és vicces módon kihasználja azt a szabadságot, amit az animáció nyújtani képes, és közben jól helyezi el a drámai részeket is a történetben. A bő százperces játékidő alatt a film szinte elrepül, egy pillanatra sem érződik laposnak vagy unalmasnak a történet.
A Kojot négy lelke egyszerre tisztelgés a természet szépsége és nagysága előtt, emlékeztet minket arra, hogy nem csak mi emberek vagyunk itt a Földön, és megmutatja azt is, hogy hogyan lehetne élni visszafogottabban, lassabban és összhangban a többi élőlénnyel, valamint a természettel és olyan vonzóvá tenni a mi világunkat, mint amit a filmben is látunk.

Persze a film az indián hiedelemvilágot nagyon pozitívnak és természetesnek ábrázolja, őket azonosítja a film a természet tökéletességével. Majd pedig jön a kapzsi, és kizsigerelő emberiség, akik elveszik az indiánok földjét. Ez nagyjából egy “Avatar történetre” is ráillene, viszont a Kojot nem akar erőszakosan meggyőzni arról, hogy mennyire gonosz az emberiség, és nem is mutat be bennünket annyira gonosznak. Emiatt nem érezzük úgy körülbelül 30 perc után, hogy: minek is élünk ezen a Földön.
Jól megalkotott képi világ
A film képi világa lenyűgöző, ahogy látjuk a teremtés folyamatát, sorban bukkannak elő a növények, születnek meg az állatok és benépesül a Föld, mint például a bivaly, vagy a farkas. Ráadásul az animációk is jól ki vannak dolgozva. Gauder Áronék stílusa jól kidolgozott, az animáció ellenére pedig nincsenek rossz vágások, se eszeveszett és átláthatatlan akciók. Külön tetszett, hogy az akciójelenetek is jól vannak meganimálva, és nem csak egy-egy “szimbolikus snittet” raknak be valamilyen csatáról. Valamint az állatok “beszédét” is nagyon ötletesen oldják meg a filmben.
Összességében a film bizonyos dolgokat nem tud nagyon részletesen bemutatni és szétszedni, csak egyszerűen bemutatja, hogy: az emberiség kizsákmányoló. Emellett a karakterek motivációja is csak úgymond meseszerűen van jelen a történetben. Viszont ettől függetlenül a történet továbbra is nagyon jó, a Kojot négy lelke nem egy pörgős akciófilm, viszont egy nagyon tanulságos történet a jelen világunkról az indián kultúrán keresztül. Sok helyen kissé naivnak, és néha önkritikusnak érződhet, viszont ettől függetlenül ezt a történetet mindenképp érdemes megnézni, mivel nagyon érdekes, emellett pedig a magyar filmezés egy nagyon jó animációs filmmel lett gazdagabb.

Jó szívvel lehet ajánlani ezt a filmet bármilyen korosztálynak, mivel mindenkinek lesz valamilyen megértése a sztoriról, gyerekként persze nem annyira tanulságos, viszont úgy is szórakoztató tud lenni a film. Felnőttként pedig a kizsákmányoló modern világon túl rengeteg féle olvasata és tanulsága lehet a filmnek.
Hűtlenek: kapcsolati pszichodráma haladóknak!
A Hűtlenek Ingmar Bergman egy kevésbé ismert, még egy, a híres Liv Ullmann (a szerző volt élettársa) vezényelte filmes feldolgozást is megélt darabja. A színház a színházban koncepcióra építkező kapcsolati dráma egy megcsalást és annak utóéletét tárja elénk, ahol az érzelmeket hitelesen mutatja meg a saját múltbeli árnyaival őrlődő narrátor. A darabot a Radnóti Színház tavaly október óta adja elő. Egy fiatal, roppant tehetséges rendező, Bagossy Júlia vitte színre. Erős érzelmeket, dinamikus játékot és meghitt, igaz emberi pillanatokat vártam, nem csalódtam.
Vér, hit és blues
A 2025-ben bemutatott, angolul Sinners címen futó Bűnösöket lehetetlen egyetlen műfajba beszorítani. Egyszerre történelmi lenyomat, karakterközpontú dráma és vérben úszó horror, amelynek minden dobbanása a bluesból táplálkozik. Ryan Coogler alkotása felépít egy világot, amit aztán könyörtelenül darabokra szed, miközben végig ott zakatol a kérdés, hogy az összeomlás mögött fellelhető-e a megváltás ígérete.
Jelszavaink valának: hit és barátság
Andy Weir (Mentőexpedició) író új könyve nem akármilyen morális és sci-fi kérdéseket boncolgatott. A megfilmesítése nagy költségvetéssel nem is volt kérdés. Ezúttal a kihűlés szélén álló Nap miatti apokalipszist csak a karizmatikus biológus (Ryan Gosling - Drive, Kaszkadőr, Barbie) vezette kutatással kerülhetjük el, amelynek része egy űrküldetés is, ahol nem akármilyen kalandok és útitárs vár az asztronautákra. Remek sci-fit, sokszínű zenét és igazi vizuális parádét ígért az életigenlő A Hail Mary-küldetés.
Három generáció, egy közös újrakezdés
Három nő, egy család, három teljesen különböző világ. Mégis ugyanazzal a dilemmával néznek szembe: hogyan lehet tiszta lapot nyitni ott, ahol már minden fejezet lezártnak tűnik? A Szenvedélyes nők a közönség igényeire épít, miközben ügyesen érzékeli, hogy milyen konfliktusok és érzelmi helyzetek érdeklik a nézőket.
A Hét Királyság lovagja
Van az a pillanat, amikor egy filmes univerzum rájön, hogy nem kell mindig világégés ahhoz, hogy érdekes legyen. A Hét Királyság lovagja pontosan ezt csinálja – visszavesz a sárkányokból, a grandiózus hadjáratokból és inkább két vándor alakjára fókuszál. Kisebb lépték, alacsonyabb tét, de ettől még ugyanúgy Westeros.