Menü

A fehérbor 5 jótékony hatása, melyekről kevesen tudnak

A mérsékelt borfogyasztásnak vannak egészségügyi előnyei, ám ilyenkor mindig inkább a vörösbor jótékony hatása kerül előtérbe. Pedig érdemes olykor egy pohár fehérbort is fogyasztani.

1. JÓT TESZ A SZÍVMŰKÖDÉSNEK

Naponta 1-2 dl bor elfogyasztása képes csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A szőlő héjában polifenolok találhatóak, amik csökkentik ezeknek a betegségek kialakulását. A szőlőben található flavonidok pedig kitágítják az ereket, serkentik a vérkeringést.

2. JAVÍTJA A KOLESZTERINSZINTET

Egy pohár bor az ebédhez és jobb lesz a koleszterinszintünk. A vörösbort már évek óta ajánlják azoknak, akiknek magas a koleszterinszintjük, de tanulmányok kimutatták, hogy a fehérbor is ugyanolyan jó hatással bír a koleszterinre, mint a vörös. A borok fenolos anyagokat tartalmaznak, amik megakadályozzák, hogy a káros koleszterin lerakódjon az érfalakra.

3. SZABÁLYOZZA A VÉRCUKORSZINTET

A mérsékelt borfogyasztás segít szabályozni a cukorszintet, különösen azoknál, akik már cukorbetegek. Egy vizsgálat során 222 olyan önkéntest teszteltek, akik 2-es típusú cukorbetegségben szenvednek. Ők minden este a vacsorához elfogyasztottak egy pohár fehér-, vagy vörösbort. Az eredmények pedig azt mutatták, hogy sokuknak javult a cukorszintje.

Másfél deci száraz fehérbor csersavtartalma ugyanis felér egy alapos fogmosással. A csersav ugyanis kitisztítja a szánkat, illetve fertőtlenítő hatásánál fogva alaposan megritkítja a szájban található kártékony baktériumokat. Nem véletlenül ajánlják a száraz pezsgőt aperitifként fogyasztani: mivel semlegesíti a szájban az ízeket, így ezután sokkal jobban érezzük az ételek illatát és ízét is.

Viszont tény, hogy ugyanezek a csersavak felszívódnak a fogzománcba, amivel meggyengítik azt. Bár szerencsére a nyálunk egy pillanat alatt semlegesíti a hatását, a fogorvosok azt javasolják, hogy igyunk bátran fehérbort, de két korty között teljen el legalább egy perc. Fontos viszont, hogy borozás után legalább húsz percig ne mossunk fogat, mert a csersav által igénybevett fogzománc könnyen megsérülhet a fogkefe sörtéitől.

Ami viszont mégiscsak a legjobb a fehérbor fogyasztásban, az az, hogy állítólag még az új típusú H1N1 influenza ellen is hatásos. A védelmet nem az alkohol fertőtlenítő hatása nyújtja, hanem a jó minőségű fehérborokban található quercetin és sikiminsav.

Azt, hogy a jó minőségű fehérborok quercetint és sikiminsavat is tartalmaznak, méghozzá literenként 30-40 mg-ot, Bertelli professzor fedezte fel. A tudományos magyarázat szerint, az influenza vírusam az RNS vírus, tehát az örökítő anyag benne nem DNS. Ahhoz viszont, hogy egy sejtet megfertőzzön, szükséges egy enzim, az RNS függő DNS polimeráz, aminek a segítségével a vírus a genetikai anyagát beleírhatja a megtámadott sejtbe. Na, ezt az enzimet gátolja erősen a quercetin. A vírusnak azonban még egy akadályt le kell győznie: valahogy be kell jutnia a sejtbe. Ehhez egy neuraminidáz nevű enzimet használ, amit hatékonyan roncsol a sikiminsav.

Mindezek után már csak annyit mondunk, hogy napi 2 deciliter jófajta fehérbor bátran bármikor fogyasztható. Ha pedig mégsem kapnánk el az influenzát, akkor is nagyon jót tettünk a szervezetünknek.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.