Menü

Az agyi folyamat, ami miatt túlérzékeny lesz az ember a kialvatlanságtól

Ahogy azt több kutatás és statisztikai adatok is kimutatták, a tavaszi óraátállítás jobban megviseli a szervezetet, mint az őszi módosítás, bár mindkét esetben problémákat okozhat a test cirkadián ritmusára negatívan ható változás.

Az amigdala az emberi agy mindkét féltekéjének halántéklebenyi részében megtalálható, kicsiny neuroncsoportosulás, ami főként az érzelmi válaszreakciókért felel és ami összeköttetésben áll az agy többi területével, például a prefrontális kéreggel is. A prefrontális kéreg, Walker leírása szerint, az agy vezérigazgatója, az egyik legfejlettebb része az agyunknak, ami a hierarchia csúcsán állva utasításokat oszt a többi régió számára és nagyban meghatározza, hogyan hozzuk meg a döntéseinket és hogyan reagálunk egy-egy élethelyzetben.

Ez játsza az legnagyobb szerepet a komplexebb, "magasabb rendű" viselkedési formákban, a személyiségünk kifejezésében és a társadalmi szokásainkban, vagyis a közösségekben mutatott magatartásunkban. Az amigdala szabályozásának feladata is rá hárul, így az érzelmi válaszreakcióink részben a két agyi terület közötti jól kiépült kapcsolódási rendszer működésétől függenek.

A szakértők szerint napi nyolc óra alvás szükséges az egészségesen működő test megőrzéséhez, nem csak az amigdala kordában tartása, hanem például a hangulatot, éhséget és alvást szabályozó hormonok termelésének szabályozása és a kórokozókkal szemben a szervezet védő természetes ölősejtek aktivitásának fenntartása miatt is. Ez az idő, főként egyhuzamban, soknak tűnik ugyan, de így tud megszakítás nélkül és hatékonyan lezajlani az egymást követő alvási fázisok sora, ami alatt a non-REM és a REM (rapid eye movement, gyors szemmozgás) szakaszok követik egymást.

Az alvásidő körülbelül 20%-át kitevő REM fázis különösen fontos lehet a pszichológiai jóllét tekintében, mivel ilyenkor álmodunk és az álmok egyfajta gyorssegélyt nyújtanak az érzelmileg megterhelő események feldolgozásához. Az álmodással töltött idő az egyetlen olyan szakasza a napnak, amikor az agy nem választ ki noradrenalin hormont, amit stresszhelyzet hatására termelődik és az üss vagy fuss reakciót, valamint az izgatottság és az aggodalom érzését idézi elő.

Amennyiben álmaink közben újraéljük a nap azon eseményeit, amelyek erőteljes érzelmeket váltottak ki belőlünk, de immár a negatív hormonális kíséret nélkül, akkor lehetőségünk nyílik rá, hogy nyugodtabb körülmények között újraprogramozzuk a válaszreakcióinkat és rögzítsük a pozitívabb vagy legalábbis kiegyensúlyozottabb érzelmi memóriát.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.

Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe

A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.