Menü

A legjobb koleszterinszint-csökkentő gyógynövények

A koleszterin okozta megbetegedésekre 1951-ben figyeltek fel, amikor az amerikai hadügy minisztérium háborúban elesett katonák holttesteit küldte Koreába boncolásra.

A patológusok mintegy 2000 holttestet boncoltak fel, melyekből megállapították, hogy a 21 éves átlagéletkorú katonák 75%-nál már megjelentek a sárga, elmeszesedett plakkok. Ez igen meglepő volt az orvosok számára, hiszen sokáig úgy gondolták a verőér elzáródáshoz vezető lerakódások csak az idősebb embereknél fordulhat elő.

Sárgarépa (Daucus carota) és más pektintartalmú élelmiszerek

Egy skót kutatás szerint napi 2 sárgarépa elrágcsálása már 10-20%-kal csökkentette a vizsgálatban résztvevők koleszterinszintjét. Mindez annak köszönhető, hogy a sárgarépában sok pektin nevű rost található. Szintén jó pektinforrás még az alma és a citrusfélék héjának belső része. Ezért fontos, hogyha gyümölcslevet iszik, ne gyümölcsprést, hanem turmixgépet használjon, mivel a gyümölcsprés eltávolítja a gyümölcsökből az értékes rostokat.

Avokádó (Persea americana)

Érdekes, hogy az avokádó az egyik legmagasabb zsírtartalmú gyümölcs, ezért a szívbetegek kerülik a fogyasztását. Azonban érdekes, hogy az avokádó segíthet a koleszterinszint csökkentésében is. Egy kutatás során két női csoportot felkértek, hogy folytassanak különböző étrendeket. Az egyik csoport telítetlen zsírsavakban gazdag (olívaolaj) és avokádóban gazdag étrendet követett, míg a másik szénhidrátot és cukrot fogyasztott. A kutatás végén, hat hét után jól látszott, hogy az avokádót fogyasztók koleszterinszintje 8,2%-kal csökkent.

Bab (Phaseolus-fajok)

A babfélék sok elemi rostot és kevés zsírt tartalmaznak, ami kifejezetten elősegíti az ideális koleszterinszintet. A babfélék mindemellett lecitint is tartalmaznak, amely szintén igen eredményes a koleszterinszint csökkentésében.

Fokhagyma (Allium sativum) és vöröshagyma (A.cepa)

Több vizsgálatból kiderült, hogy egy gerezd fokhagyma, vagy fél vöröshagyma a fogyasztók többségénél 10-15 %-kal redukálja az összkoleszterinszintet. A fokhagymát világszerte alkalmazzák szív és érrendszeri betegségek esetén, valamint a magas koleszterinszint csökkentésére, ugyanis már napi fél gerezd fokhagyma is igen hatásos lehet. Egy kutatásban napi 2-3 vöröshagymaolaj 7-33%-kal csökkentette a magas koleszterinszinttel rendelkező emberek közel felének a koleszterinszintjét.

Gyömbér (Zingiber officinale)

A gyömbér számos pozitív tulajdonsága mellett a koleszterinszint csökkentésében is segít. Tehát ételeit nemcsak ízletesebbé, de egészségesebbé is teheti gyömbér hozzáadásával.

Zeller (Apium gravolens)

Egy laboratóriumi kísérlet során az állatokat nyolc héten keresztül magas zsírtartalmú étrenden tartották, melynek következtében igen megemelkedett a koleszterinszintjük. Ezt követően a kísérleti állatokat zellerrel etették, ami viszont jelentősen csökkentette az össz- és LDL-koleszterinszintet. Egyelőre arra nincsen bizonyíték, hogy embereknél is ugyanilyen hatékonyságú a zeller, minden estere bajunk biztosan nem fog belőle származni ha több zellert fogyasztunk.

Dió- és mogyorófélék

Mivel a dió- és mogyorófélék magas zsírtartalmú olajos magvak, sokan azt hihetnénk, hogy ártalmasak azoknak, akik koleszterin problémákkal küzdenek. Ezzel szemben Amerikában egy huszonötezer főből álló kutatás bebizonyította, hogy kisebb a kóros elhízás esélye azoknál, akik sok dió- és mogyorófélét fogyasztanak. Ezenkívül a dió hatására nő az agyban a szerotonin nevű ingerületátvivő anyag szintje, ami jelentős szerepet játszik a jóllakottság érzésében. A dió- és a mogyorófélék összefüggésben állnak a szívinfarktusok ritkább előfordulásával is.

Görögszéna (Trigonella foenum-graecum)

Ez a gyógynövény rostban gazdag, a rostok pedig kifejezetten elősegítik a koleszterinszint csökkenését.

Sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius)

Egy kísérletben arra is fény derült, hogy a sáfrányos szeklice olajjal történő főzés nyolc hét alatt 9-15%-kal csökkenti az összkoleszterinszintet, az LDL szint pedig 12-20 %-kal lett alacsonyabb.

Shiitake gomba (Lentinus edodes)

A shiitake gomba gazdag lentinan vegyületekben, ami daganatellenes, vírusölő és immunserkentő, valamint koleszterincsökkentő vegyület. Egy állatkísérletből kiderült, hogy lentinannal rokon vegyületek már kis mennyiségben fogyasztva is 25%-kal csökkentik a koleszterinszintet.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?