Menü

Társas magány - Emberek között, de mégis oly egyedül

Egyedül lenni emberek között az egyik legrosszabb érzés, amelyet rengetegen tapasztalunk az életünk során. Egyszer csak csendben ücsörgünk, máskor pedig azon kapjuk magunkat, hogy már percek óta csak sztorizunk egy témáról. Azonban a körülöttünk lévőkkel mégsem érezzük jól magunkat. A magány érzése minden helyzetben körülvesz bennünket, mert magányosak akkor is lehetünk mikor a legkevésbé vagyunk egyedül.

Mit jelent egyedül lenni emberek között?

Röviden azt lehet mondani, hogy kapcsolatban vagyunk emberekkel, legyen az barát, kolléga, főnök, családtag. Azonban ez a kapcsolat valahogy mégsem jó lelkileg és érzelmileg sem, itt nem arról van szó, hogy kizsigerelő, vagy bántalmazó lenne. Csupán arról, hogy azt érezzük a környezetünkben kedvelik az emberek a másikat, beszélgetnek egymással, míg mi csak sodródunk a mindennapokkal. Ezekben a kapcsolatokban az állandó elem, ami köré aztán rengeteg érzés társulhat: a hiány.

Miről ismerjük mindezt fel?

A legegyértelműbb jelek a társas magány felismerésére, hogy nem tudunk igazán mély témákról beszélgetni a környezetünkben lévő emberekkel, mindig csak felszínes, sztereotipikusan jó témákról van szó. Sokszor azon kapjuk magunkat, hogy nincs kihez fordulnunk ha segítség kellene valamilyen egyszerű dologban is.

Erre pedig csak rárakodik ha például egy munkahelyen vagy iskolában hiányzik a kölcsönösség és az odafigyelés is. Itt pedig nem arról van szó, hogy lenéznék az embert, hanem sokkal inkább arról, hogy levegőnek veszik és átnéznek rajta.

Változtassunk, de hogyan?

A magány nem azt jelenti, hogy egyedül vagyunk, hanem azt, hogy egyedül érezzük magunkat. Az ember társas lény, emiatt kötődni, kapcsolódni szeretnénk másokhoz, ami éppúgy létszükségletünk, mint akár a táplálkozás és egyéb alapvető életfunkciók. Léteznek olyan érzelmi szükségleteink amelyeket ha nem tudunk kielégíteni, magányosnak, elhagyatottnak érezzük magunkat.

A kapcsolataink legyen az bármilyen, ha nem ápoljuk és nem tartjuk fenn, akkor kihunynak, elhidegülnek egymástól a felek. Legyen szó baráti-, családi-, vagy párkapcsolatról ha elhidegült egymástól két ember, mindig csak úgy lehet helyreállítani egy kapcsolatot, ha erre kölcsönös az igény. Ahhoz, hogy egy kapcsolat minőségi változáson mehessen keresztül, mindkét félnek nyitottnak kell erre lennie, és tenni a dolgokért akár személyesen akár a közösségi médián keresztül, és minden ilyen változáshoz idő kell. Egy párkapcsolat újraélesztése persze mindig más, mint például egy baráti kapcsolat, azonban ha mindkét fél nyitott a változásra, akkor sok munkával, kitartással egy párkapcsolatot is újra lehet éleszteni.

Visszaút a társas magányból?

A társas magány leküzdésén mindig a helyzet felismerése és elfogadása segíthet, mint a legtöbb helyzetben. Azonban ez az érzés nem feltétlenül rossz, van akinek egyszerűen kevésbé van szüksége társaságra és visszahúzódóbb. Ennek leküzdésén elsősorban a kommunikáció és a közös élmények segítenek, nem véletlen, hogy az iskolák, egyetemek mellett ma már rengeteg munkahely is szervez közösségépítő programokat. Ezeknek pedig alapvetően mindig az a lényege, hogy egy adott munkahelyen dolgozók jobban megismerjék egymást, legyenek közös témáik.

Egy közösségen belül mindig lesznek nyitottabb és zárkózottabb emberek is, a lényeg az, hogy az önmagunkkal szemben támasztott elvárásoknak megfeleljünk, vagy legalább meg tudjuk közelíteni, és olyan közegekben éljük a mindennapjainkat ahol jól érezzük magunkat. Egyedüllétre, csendre pedig néha mindenkinek szüksége van, így a társas magány jelensége néha a mindennapok velejárója is.

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.