Menü

Sikeres vesetranszplantáció állatból emberbe

Első nekifutásra talán meredeken hangzik, mégis van létjogosultsága az úgynevezett xenotranszplantációnak. Tudósok ezúttal immár második alkalommal ültettek át malacvesét emberi testbe. De hogyan is lehetséges ez?

A xenotranszplantáció lehetősége – amikor állati eredetű szervet ültetnek át emberbe – már régóta a levegőben kering, hiszen világszerte túl kevés a szervdonor, és így az átültethető szerv is, aminek következtében emberek ezrei vesztik életüket, miközben szervre várnak.

Egy New Yorkban található egyetem sebészei most második alkalommal végeztek sikeres szervátültetést állatból emberbe. A két műtét között mindösszesen három hónap telt el. Fontos megemlíteni, hogy ezek még csak kísérleti műtétek voltak, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a veséket nem szervre váró emberekbe ültették. Az első esetben egy már agyhalottnak nyilvánított nőbe, a második esetben pedig egy éppen elhunyt, de lélegeztető gépen tartott egyénbe történt az átültetés.

A módszer korlátozó tényezője, hogy az emberi immunrendszer úgy van beállítva, hogy a más fajokból származó szerveket kilökje. Az embereket kivéve például a legtöbb emlős szervezet termel egy alfa-gal nevű cukrot, és ha ez találkozik a humán immunrendszerrel, akkor antitesttermelést vált ki, ami elindítja az idegen szerv kilökését. Ennek megakadályozására a transzplantáció során a sebészek olyan malacvesét használtak, amelyeket a műtétet megelőzőleg genetikailag módosítottak, vagyis kiiktatták az alfa-gal termeléséért felelős gént. Ezzel az emberi szervezetben fellépő immunreakció megelőzhető. (Ugye így már látjuk, hogy a rettegett genetikai módosítás nem is mindig olyan rossz, és akár előnyt is kovácsolhatunk belőle?!)

A szakemberek már az első műtét után jelezték, hogy a beültetett szervet nemhogy nem lökte ki a befogadó szervezet, de a szerv működése is jó volt. Többek között például megfelelő volt a kreatinintermelés, illetve a termelt vizelet mennyisége is megegyezett az emberi vese által termelt mennyiséggel.

Bármennyire is riasztónak hangzik első hallomásra ez az eljárás, a biztató eredmények megjelenését követően sok donorra váró páciens jelezte, hogy úgy érzik, még egy adag reményt kaptak, hogy az életüket később ők is a normális mederben folytathassák, és ha a tudomány már ott tart, nyitottak erre a gyógyulási lehetőségre.

Nyilvánvalóan rengeteg kutatás vár még a szakemberekre, mire a módszert élesben is alkalmazni tudják.

Fort Molnár Henriett

Éjszakai agymosás

Még ma sem értjük teljesen, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, sőt az sem egészen világos, hogy miért van egyáltalán szükségünk alvásra.


Koszos hatású farmer és cipő egy vagyonért?

A minap olvastam, hogy Jennifer Lopez egy piszkos, de elképesztően drága farmerban járta New York utcáit. A művésznőről tudjuk, hogy szereti kipróbálni és megmutatni az újabbnál újabb stílusirányzatokat, ám ezúttal lehet, hogy kicsit túllőtt a célon? Egy koszos farmerban járta New York utcáit, amelynek ára megdöbbentő.

Kék zónák

A születéskor várható átlag életkor a Földön a férfiak és nők esetében is 60 és 70 év közé tehető, viszont vannak olyan helyek a bolygón, ahol ezt a számot jócskán túllépik az ott lakók. Ezek a kék zónák.

Lukács Miki: „48 nm-en éltünk két kutyával és két macskával”

Lukács Miki és Peller Anna felelős gazdiként tudják, hogy nem csak saját és gyermekük egészségére kell odafigyelniük, kedvenceiket is számos betegség fenyegeti. Az egyik legalattomosabb ezek közül a szívférgesség, amelyet egyetlen szúnyogcsípéssel elkaphat a kutya, és akár az életébe is kerülhet.

Peller Mariann megoldása hisztihelyzetekre

A hiszti az első helyezett a modern szülők „nevelési parák” listáján.Az új Gyereklélek magazin 25 megoldást kínál nekünk, ezekből szemezgetünk néhányat, és megkérdeztük Peller Mariannt is, ő mit csinál „vészhelyzetben”.