Éjszakai agymosás
- Dátum: 2024.04.21., 19:27
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- aktivitás, álmosság, alvás, Alzheimer-kór, betegség, EEG-hullámok, mechanizmus, öntisztítás, pihenés, regeneráció
Még ma sem értjük teljesen, mi történik ilyenkor a szervezetünkben, sőt az sem egészen világos, hogy miért van egyáltalán szükségünk alvásra.
Egy tanulmány, mely a Science című folyóiratban jelent meg néhány héttel ezelőtt, olyan szempontot vet föl, melyre eddig talán még senki nem gondolt: az éjszakai alvás során nagytakarítás zajlik agyunkban. Ez egyáltalán nem képletesen értendő, hanem szó szerint, ugyanis az idegsejtek működése során keletkező anyagcsere-végtermékeket, melyek gyakran mérgezőek, el kell távolítani az agyból. Ez az egyik feladata az agy és a gerincvelő szövetállományát körülvevő agy-gerincvelői folyadéknak.
A köznyelvben agyvíznek is nevezett folyadék az agykamrákban termelődik, majd miután körüljárta a központi idegrendszert, visszaszívódik a véráramba. Az agyvíz keringése lassúnak, egyenletesnek tűnik, ám a legújabb fMRI-technika – mely minden eddiginél finomabban képes megjeleníteni a folyadékok áramlását –, láthatóvá tette, hogy egyáltalán nem ez a helyzet.
Eddig is ismert volt, hogy az alvás lassú EEG-hullámokkal jellemezhető, gyors szemmozgás nélküli szakaszaiban a vérnyomás csökken. Azt azonban most először sikerült megfigyelni, hogy ezzel egyidőben az agyfolyadék áramlása felgyorsul. Ennek roppant egyszerű fizikai magyarázata van: ha a vérnyomás csökken, az erek összehúzódnak és az agy térfogata valamivel kisebb lesz. Mivel a koponya zárt tér, az agy összehúzódása vákuumhatást eredményez, ami mintegy kiszivattyúzza a friss agyfolyadékot az agykamrákból. A kiáramló folyadék azután hullámszerűen végigszalad az agy körül és átmossa az idegszövetet, eltávolítva a káros salakanyagokat.
A mindennapi, hatékony „agymosásnak” óriási jelentősége lehet, hiszen vannak olyan betegségek, melyeket éppen a mérgező anyagok felhalmozódása vált ki. Az Alzheimer-kór esetében például béta-amiloidok rakódnak le az agyban – és csakugyan megfigyelhető, hogy az e betegségben szenvedőknél az alvás során kevesebb a lassú hullámú szakasz.
A kutatócsoport következő lépésként egereken végzett kísérletekkel szeretné ellenőrizni, hogy a lassú EEG-hullámok valóban felgyorsítják az agyfolyadék áramlását.
Ha az összefüggés beigazolódik, azt is lehetségesnek tartják, hogy a távolabbi jövőben elektromágneses ingerléssel azoknál az embereknél is el lehet érni a lassú hullámú szakaszok kialakulását, akiknél ez nem jelentkezik megfelelő mértékben az alvás során. Így talán eljön az idő, amikor egyszerű módszerekkel aktiválni lehet az agy öntisztító mechanizmusait, és több súlyos betegség megelőzhetővé válik.
Cirkadián ritmus – te figyelsz rá?
Hogyan telik egy napod? Van hozzá egy megszokott ritmusod, amit követsz, vagy csak sodródsz az árral? Tudod, hogy a napszakok befolyásolják tested működését?
Téli depresszió és a fényhiány
A télen jelentkező depressziós panaszok hasonlóak az év más részében kialakulókhoz. A depresszió legfőbb tünetei többek közt: alvászavar, fáradékonyság, a mozgás, beszéd, gondolkodás lassulása, feledékenység, szorongás, szomorú, nyomott hangulat, közömbösség. Mit tehetünk a téli depresszió ellen?
Elment a hangod? – Így kezeld
Biztosan sokan ismerik az érzést, amikor elmegy a hangjuk, de azért nem kell megijedni, pár nap alatt rendeződik, viszont érdemes pár praktikát kipróbálni, hogy segítsük a gyógyulást.
Civilizációs betegségeink
A civilizációs betegségek esetében nem a fertőző vagy krónikus betegségekre kell gondolni, mégis mondhatni járványszerűen terjedő egészségügyi problémák. Mitől és hogyan alakulnak ki a civilizációs betegségeink?
Hatásos légzőgyakorlatok
Légzőgyakorlatokat nemcsak rehabilitációs célból érdemes végezni, hanem azért is, hogy megőrizzük egészségünket, megnyugtassuk testünket, hanem lelkünket is. Megnéztük, hogyan iktathatjuk be őket a mindennapjainkba, és azt is, hogy mit nyerünk ezáltal.