Menü

Ez a legideálisabb kor gyermekvállalásra

Napjaink életvezetési tudatosságát komolyan áthatja a gyermektervezés kérdésköre, amely során beszélhetünk pszichológiai, egzisztenciális és biológiai szempontokról – ezek figyelembevétele nélkülözhetetlen a gyermekvállalás első fázisában.

A meghatározó külső körülményeken túl a legfontosabb aspektus azonban az, hogy a női szervezet mikor áll legjobban készen a várandósságra.

Változik a gyermekvállalás időpontja

Az elmúlt néhány évtizedben a hétköznapi élet olyan lendületet és rohanást hozott magával, amely a potenciális szülőtől tudatos családtervezést kíván meg, ám a babavállalás optimális időpontjáról megoszlanak a vélemények. És a tapasztalatok is. „Napjainkban szinte lehetetlen megmondani, melyik lehet a gyermekvállalás ideális időpontja a nyugati kultúrában. Ennek elsősorban szociális és anyagi okai vannak, hiszen pusztán a biológiát nézve gyakorlatilag egyértelmű a válasz: 20-30 év között optimális a gyermekáldás. Ha az összes szempontot figyelembe szeretnénk venni, akkor a 25-35 közötti életkor lehet a legjobb kompromisszum.

Kor=kockázat

Mindezek mellett fontos tudni, hogy a későbbi gyermekvállalás a komolyabb egzisztenciális háttér és felkészültség ellenére biológiai szempontból nagyobb kockázatot jelent. Az először szülő idősebb nőknél a teherbeesés valószínűsége alacsonyabb, míg a vetélés lehetősége magasabb, és az anyai életkor előrehaladtával bizonyos kromoszóma-rendellenességek is nagyobb eséllyel fordulhatnak elő – közülük a leggyakoribb a Down-szindróma. A genetikus szakorvos szerint a rendellenességek hátterében a petesejtek öregedése is állhat, mivel azok kromoszómaállománya gyakran már nem megfelelő vagy sérült.

A kromoszóma-rendellenességek kiszűrésére már számos módszer létezik, köztük a kombinált szűrések, vagy az invazív eljárások – ez utóbbiak sajnos vetélési kockázattal járhatnak, mivel sérülést okozhatnak a magzat közvetlen fejlődési környezetében. A lendületesen fejlődő orvosi diagnosztikának köszönhetően ma már szerencsére elérhetőek olyan non-invazív vizsgálatok, ún. prenatesztek is, amelyek a terhesség kilencedik hetétől elvégezhetőek és segítségükkel, az anyai vérből kockázatmentesen kimutathatók az esetleges magzati betegségek, mint például: Down-kór, Edwards-kór és más kromoszóma-rendellenességek.

Mi magunk azzal tehetünk a legtöbbet a termékenység megtartásáért, vagy fokozásáért, ha egészségesen élünk, és étkezünk. A szakértők zöme ezen felül a terhesvitamin szedését is javasolja a tervezés időszakától.

Ám a készítmények között mindenképpen olyat keressünk, melyben szerves kötéssel szerepelnek a tápanyagok, hiszen ezek felszívódása, hasznosulása lényegesen nagyobb, mint szervetlen kötésű társaiké.

Mindent a diszprexiáról

A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.

Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban

Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.

10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell

Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.