Menü

Maradni vagy továbblépni?

Sok férfi gondolkodhat úgy, hogy -különösen a mai közösségi média által teremtett világban- milyen jó is lenne a volt barátnővel összejárni szexelni, ráadásul még annyit sem kell vele lenni, mint korábban. Ezzel szemben akadnak olyanok is, akik fenn akarják tartani a kapcsolatot szakítás után is, legyen ez bármelyik fél részéről. Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miért akarna valaki olyannal barátkozni, aki egyszer már dobta őt?

A fiatalok közegében valószínűleg a “még mindig szeretem”, “jó volt vele a szex”, “mikor együtt voltunk, tök jól megvoltunk”, érzések dominálnak. Én is éreztem már úgy, hogy kár volt tovább lépnem mert szerettem azt, akivel párkapcsolatban voltam, de mégis mindig azt éreztem, hogy ez így sehová sem vezet. Mondhatni, hogy a szakítás után mindketten szerettük még a másikat, egy kis ideig beszéltünk egymással, de azóta már hónapok teltek el és lényegében tovább léptünk.

Az idősebbek körében a “közös gyermek”, “közös javak”, “elment felettem az idő egy új párkapcsolathoz”. Ezek az érzelmek szolgálnak leggyakrabban magyarázatként arra, hogy miért akar valaki szakítás után is kapcsolatban maradni a másik féllel. Ha egy családban közös gyermek van, az sokszor furcsa szituációkat eredményez a mai világban, mivel jó esetben mindkét szülő megpróbál gondoskodni a gyermekéről/gyermekeiről. Ez pedig elvezet ahhoz, hogy a két szülőnek találkoznia kell néha.

Alapvető visszahúzó érzelem lehet, a megbízhatóság és az érzelgősség. Manapság sok ember érezheti azt, hogy elidegenedik a többi embertől, míg mások annyi emberrel vannak jóban, hogy az rémiszti meg őket, hogy: Mi van, ha elmondok nekik valamilyen intim személyes dolgot, ők pedig visszaélnek vele? A legtöbben amiatt akarnak legalább beszélőviszonyban maradni az exükkel, mert már jól ismerik egymást, és megnyugtató a másik féllel beszélni. Valamint a legtöbb ember megbízik a volt párjában, hogy egy hosszabb ideig tartó párkapcsolatban, a másik fél nem él vissza a neki elmondott dolgokkal.

Aztán persze ott van még a manipuláció, a mai világ sajnos egyik leggyakoribb eszköze. A legtöbb ember állandóan csak ígérget, hogy megváltozik, hogy ezt meg ezt majd máshogy csinál, és erről meg is tudja győzni a partnerét. Azonban a valóságban semmi sem változik meg. Egy szakítás után pedig, amiatt akar továbbra is kapcsolatban maradni, mert vagy csak szexre vágyik, vagy pedig érzelmileg van szüksége a másikra továbbra is.

Egy párkapcsolatban is, mint az élet szinte minden területén, az a legjobb, ha a két fél nyíltan tud beszélni a problémákról. Ha önző okok vezérelnek valakit, akkor talán belátja a saját hibáit és megpróbál változtatni. Ha valaki egy szakítás után érzelmileg még mindig vonzódik a volt párjához, akkor meg lehet próbálni beszélni az újrakezdésről, de túlságosan erőszakosnak lenni sincs értelme, mert az meg egyfajta megalázkodásnak hathat.

Ha pedig két érett ember higgadtan megbeszéli, hogy maradjanak barátok, arra is van lehetőség. Valószínűleg nem egy életre és nem egy szoros barátságra, de egy szakítás után is lehet segíteni egymásnak, viszont ehhez két olyan személyiségű ember is kell, akik erre nyitottak.

Szabó Máté

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?