Menü

Hidegen sajtolt olajok hatásai

Mint az köztudott, az ember egészsége nagyban függ életmódjától és táplálkozásától, sok betegség megelőzhető helyes életmóddal, melybe a hidegen sajtolt növényi olajok remekül beilleszthetőek, hiszen támogatják a szervezetünket, ugyanis gazdagok telítetlen zsírsavakban, ásványi anyagokban és vitaminokban.

A növényi olajok a természet kifogyhatatlan kincsei.

Valójában mit jelent a hidegen sajtolás?

A hidegen sajtolás egy folyamat, melynek során nem alkalmaznak magas hőmérsékletet, ezáltal nem csökkentik az olajok vitamin- és ásványi anyag tartalmát.

A magokat préselik, azaz sajtolják, az így kinyert olaj pedig semmilyen adalékot, vegyszert, vagy színezőanyagot nem tartalmaz.

Általában naponta 1-2 teáskanálnyi hidegen sajtolt olaj fogyasztása ajánlott az egészségünk érdekében.

A legismertebb olajok a ligetszépe olaj, melyet elsősorban a kozmetikai és gyógyászati célokra használnak, enyhítheti a menstruációs panaszokat, csökkenti a vércukorszintet, hasznos ízületi problémák esetén, jól működik a kialakult bőrproblémák kezelésénél.

A máriatövis olaj a májtisztításra jó, de jótékony hatással lehet a cukorbetegségek kezelésében is.

A tökmagolaj erősíti az immunrendszert, csökkenti a koleszterinszintet, jó a prosztatamegbetegedésekre, székrekedésre, megkötik a szabadgyököket, késleltetve az öregedést.

A lenmagolaj igen gazdag omega-3 zsírsavakban, különösen alfa-linolénsavban. A lenmagon kívül a kendermag, a chiamag és a diófélék is tekintélyes mennyiségű alfa-linolénsavat tartalmaznak. A lenmagolaj serkenti az agyműködést és a vérerek munkáját, segíthet orvosolni a migrént, és a csontritkulás megelőzésében is fontos szerepet játszik.

A mákolaj E-vitamin tartalma rendkívül magas, ezen kívül tartalmaz kalciumot, magnéziumot és vasat is. A mákolajnak több kedvező hatása van: csökkenti a trombózis és az embólia kialakulásának lehetőségét, növeli a szellemi teljesítőképességet, vérnyomás csökkentő hatással bír, gyorsítja a sebgyógyulást, idegerősítő, nyugtató és altató hatású.

A dióolaj linolsav-tartalmának immunrendszer-erősítő hatást tulajdonítanak. Csökkenti a koleszterinszintet, a vérrögképződést, a trombózisveszélyt. A bélgörcs ellen is jó a dióolaj, hasmenés ellen is. Magas az Omega-3 és Omega-6 zsírsavtartalma. A dióolajból naponta 1 evőkanállal fogyasszanak a felnőttek és napi 1 kiskanállal a gyerekek.

Az olívaolajat is használhatjuk főzésre, párolásra és hirtelen sütésre, ám bő olajban sütésre nem javasolt. A lenmagolajat és az extra szűz olívaolajat leginkább salátakészítés során alkalmazzuk. A dióolaj, a szezámolaj és a mogyoróolaj salátakészítésre kiváló, míg a tökmagolaj salátakészítésre, szendvicsek ízesítésre, tálaláskor levesek díszítésére használható.

Hasznos gyümölcsök a téli időszakban

Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa

Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.

Teák az energikus és egészséges évkezdéshez

A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.