Az ölelés ereje
- Dátum: 2021.05.30., 03:10
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- alvásprobléma, boldogság, boldogsághormon, csecsemőmirigy, érintés, fejlődés, gyógyít, idegrendszer, immunrendszer, kifejezőeszköz, kontaktus, koraszülött, kortizol, kötődés, létszükséglet., növekedés, oxitocin, ölelés, öregedés, stresszhormon, szívbetegség, vérnyomás
Az ölelés a kötődés egyik legjobb kifejezőeszköze két ember között. Ha átölelünk valakit, azonnal szívet melengető, kellemes boldogság érzést, elégedettsége tapasztalunk, de a tudósok szerint az ölelés előnye ennél jóval több. Érdekes tény, hogy egy átlagos ölelés mindössze 3 másodpercig tart, 20 másodperc elteltével pedig már boldogsághormonok szabadulnak fel, ezért jó egy hosszú ideig tartó ölelés.
Egy felmérés szerint az emberek egyharmadának nincsen napi szintű érintés az életében, erre pedig a megkérdezettek nagy része nagyon vágyik. Az embereknek szükségük van az ölelésre, az ilyen jellegű fizikai kontaktusra, s ami érdekes, a kutatások egyértelműen bizonyították ennek pozitív hatásait.

A hosszabb ideig tartó ölelés, mint említettük, boldogsághormonokat szabadít fel a szervezetben, ezenkívül pedig erősíti az immunrendszert, továbbá csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Talán eddig ebből a szempontból még nem gondoltunk az ölelés gyógyító erejére, pedig a mondás is így tartja. „az ölelés gyógyít”.
A gyógyító hatások pedig egészen „hivatalosan” ezek:
Az ölelés hatására több oxitocin termelődik, melyet boldogsághormonként tartanak számon, oldja a stresszt. Ez a hormon szabadul fel szüléskor is. Nos ez történik, ha legalább 20 másodpercig ölelünk valakit.
Az ölelés csökkenti a szívbetegségek kockázatát, hiszen csökkenti a vérnyomást. Ez is bizonyított tény.
Erősíti az immunrendszert, méghozzá úgy, hogy stimulálja a csecsemőmirigyet, amelyet az immunrendszerünk bölcsőjeként tartanak számon a szakemberek.

Csökkenti a stresszt. A kortizolt nem véletlenül hívják stressz-hormonnak, a túl sok stressz pedig köztudottan számos egészségügyi problémához vezet. Ha testünk oxitocint termel, lecsökken a kortizolszint, mi pedig nyugodtabbak leszünk.
Kiegyensúlyozza az idegrendszert, csökkenti a fájdalmat, elűzi a depressziót és rosszkedvet, segít az alvásproblémákon, gátolja az öregedést, erősíti az emberek közötti köteléket, gyógyítja a bánatot, fokozza az örömöt és még sorolhatnánk az ölelés pozitív hozadékait, ám ami a legfontosabb: az érintés koraszülöttek számára életmentő, ezért javasolják a kengurut a koraszülött babák esetében, hiszen a fizikai kontaktus, az érintés, az ölelés számukra a növekedést, fejlődést segíti.
Az ölelés létszükséglet. Kell.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.