Menü

Az ölelés ereje

Az ölelés a kötődés egyik legjobb kifejezőeszköze két ember között. Ha átölelünk valakit, azonnal szívet melengető, kellemes boldogság érzést, elégedettsége tapasztalunk, de a tudósok szerint az ölelés előnye ennél jóval több. Érdekes tény, hogy egy átlagos ölelés mindössze 3 másodpercig tart, 20 másodperc elteltével pedig már boldogsághormonok szabadulnak fel, ezért jó egy hosszú ideig tartó ölelés.

Egy felmérés szerint az emberek egyharmadának nincsen napi szintű érintés az életében, erre pedig a megkérdezettek nagy része nagyon vágyik. Az embereknek szükségük van az ölelésre, az ilyen jellegű fizikai kontaktusra, s ami érdekes, a kutatások egyértelműen bizonyították ennek pozitív hatásait.

A hosszabb ideig tartó ölelés, mint említettük, boldogsághormonokat szabadít fel a szervezetben, ezenkívül pedig erősíti az immunrendszert, továbbá csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Talán eddig ebből a szempontból még nem gondoltunk az ölelés gyógyító erejére, pedig a mondás is így tartja. „az ölelés gyógyít”.

A gyógyító hatások pedig egészen „hivatalosan” ezek:

Az ölelés hatására több oxitocin termelődik, melyet boldogsághormonként tartanak számon, oldja a stresszt. Ez a hormon szabadul fel szüléskor is. Nos ez történik, ha legalább 20 másodpercig ölelünk valakit.

Az ölelés csökkenti a szívbetegségek kockázatát, hiszen csökkenti a vérnyomást. Ez is bizonyított tény.

Erősíti az immunrendszert, méghozzá úgy, hogy stimulálja a csecsemőmirigyet, amelyet az immunrendszerünk bölcsőjeként tartanak számon a szakemberek.

Csökkenti a stresszt. A kortizolt nem véletlenül hívják stressz-hormonnak, a túl sok stressz pedig köztudottan számos egészségügyi problémához vezet. Ha testünk oxitocint termel, lecsökken a kortizolszint, mi pedig nyugodtabbak leszünk.

Kiegyensúlyozza az idegrendszert, csökkenti a fájdalmat, elűzi a depressziót és rosszkedvet, segít az alvásproblémákon, gátolja az öregedést, erősíti az emberek közötti köteléket, gyógyítja a bánatot, fokozza az örömöt és még sorolhatnánk az ölelés pozitív hozadékait, ám ami a legfontosabb: az érintés koraszülöttek számára életmentő, ezért javasolják a kengurut a koraszülött babák esetében, hiszen a fizikai kontaktus, az érintés, az ölelés számukra a növekedést, fejlődést segíti.

Az ölelés létszükséglet. Kell.

Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted

Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.