Menü

A betegségtudat pszichológiája

Sokunk megfigyelhette, hogy nap mint nap számos testi és lelki tünetet is megtapasztalhatunk magunkon. Nem mindegy, hogy ezeket a jelzéseket hogyan értelmezzük, interpretáljuk önmagunk számára. Bizonyos általunk megtapasztalt problémákat képesek vagyunk felnagyítani, vagy éppen teljesen elnyomjuk magunkban azokat.

A betegségtudat kapcsán a két végpontot a legfontosabb kiemelni. Az egyik az, amikor a személy nem észleli testi jelzéseit, vagy nem veszi tudomásul azokat. A másik pedig az ellentettje, amikor felnagyítja őket.

Alapvetően szeretünk abban a tudatban élni, hogy a betegségek elkerülnek bennünket. Ennek következtében gyakran az egyértelmű, betegségre utaló tüneteket is hajlamosak vagyunk elbagatellizálni. Ebből pedig az következik, hogy már csak akkor fordulunk orvoshoz egy problémával, mikor az akadályoz bennünket a mindennapi életben, vagy elviselhetetlen tünetei vannak.

A betegség felnagyítása

Érdemes megemlíteni a témához kapcsolódóan a hipochondriát, amely tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy egyén egy konkrét betegség meglétéhez ragaszkodik, vagy a megbetegedéstől retteg. A hipochondria általában valamilyen trauma, konkrét történés, szülői vagy párkapcsolati probléma hatására alakul ki.

Ilyenkor a személy kényszeresen foglalkozik az egészségi állapotával, keresi, kutatja a szervi problémákat, betegségeket, noha tüneteinek legtöbbször szervi oka nincs. Van, hogy orvosról orvosra jár, folyamatosan a betegségével foglalkozik, kezelések után kutatva. Ezt a folyamatot nagyon nagyon súlyos szorongás is kíséri, amelyek már önmagában is más problémák előidézői lehetnek. Emellett ez a fajta szorongás sajnos nagyon komoly terhet ró mind a betegre, mind pedig a környezetében élőkre.

Ha egy képzelt betegség esetén a tünetek több mint fél évig fennállnak, akkor az adott személy általában azon önerőből nem tud továbblépni. Természetesen a betegségtől való szorongásnak is vannak szintjei, és van olyan eset is, ahol a problémát pszichés alapon kell kezelni. Azonban ha valamilyen akut jellegű problémával küzdünk, akkor érdemes lehet egy szakorvost megkérdezni. Hiszen ez a legbiztosabb, tehát ha például valamilyen bőrbetegségtől fél egy adott ember, akkor mindig jobb megkérdezni egy bőrgyógyászt, mint eldönteni, hogy “én vagyok a hibás, és úgy is csak elküldenek az orvosok”. Ha megkérdez az adott problémával kapcsolatban egy szakorvost, az sokszor megnyugvást hoz a betegnek az adott problémával szembeni félelemmel. Maximum furcsán néznek az emberre, és magukban azt gondolják, hogy “ezzel minek ment orvoshoz”. Megemlíteném, hogy a koronavírus-járvány alatt az e-mail-en keresztüli gyógyítás is módszer lett, és ebben az esetben nem kell személyesen beszélni egy orvossal.

A betegség tagadása

Alapvetően a legfőbb kérdés, hogy miért lesz ránk jellemző egy betegség tagadása. A legtöbb elmélet szerint, a tagadás arra szolgál, hogy megvédje az embert attól, hogy a betegsége velejárójaként meg kelljen élnie, hogy megváltozik a szokványos életvitele. Valamint betegnek lenni sok esetben egy címke, amelyet a társadalom ránk ragaszt. Betegnek lenni egyet jelent (a beteg szemében) a kirekesztettséggel, szégyenérzettel. Emellé még ha titkoljuk is az adott betegségünket, akkor a kisebbségi érzet is kialakul bennünk. A leggyakoribb betegségek amelyek kapcsán fellép a tagadás, azok a daganatos megbetegedések, a nemi betegségek és a függőségek, és olyan problémák amelyek valamiféle intimitást igényelnek.

Valójában amikor valaki tudomást szerez egy súlyosabb, krónikus betegségéről, általában az első reakciója a tagadás. Mivel ilyenkor az ember nem képes még szembenézni a következményekkel, védekezik. Ilyenkor pontosan a hárítás miatt közelíthető meg nehezen egy beteg, hiszen szerinte nincs miről beszélgetni.

Miért veszélyes a betegség tagadása?

Egy betegség tagadása amiatt kockázatos, mert a kezelés elutasítása az egészség további romlásához, vagy bizonyos betegségeknél a környezet továbbfertőzéséhez vezethet. Mindemellett a tagadás valójában a gyógyulás iránti motivációt is korlátozza és megakadályozza. Ilyenkor a támogató környezet hozzásegíti a beteget a nehéz hónapok átvészeléséhez.

Mit tehetünk a betegségtudat ellen?

Fontos lenne, hogy a társadalom együttes felvilágosítása által a negatív hozzáállást, megértés és elfogadás váltsa fel. Sokszor a téves ítélkezés, az információhiány hatalmas károkat okozhat, mások testi és lelki egészségét kockáztatva. Éppen ezért a sokakat érintő bizonyos esetekben súlyos problémák valódi hátterének ismerete is elengedhetetlen, amiatt, hogy ne a tévhitek alapozzák meg a közvéleményt!

Elmondható, hogy mind a tünetek elbagatellizálása, mind a velük való túlzó foglalkozás komoly következményekkel járhat. Fontos tisztában lenni ezekkel a jelenségekkel, ugyanakkor ha egy betegségnek látszólagos tünetei vannak, akkor azt is fel kell tudni ismerni.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.