Menü
  • Életmód
  • A D-vitamin fontossága

A D-vitamin fontossága

A D-vitamin, nevével ellentétben nem csak vitamin szerepét tölti be szervezetünkben. Hormonként is funkcionál, méghozzá a sejtek közötti kommunikáció tagjaként. Fontos szerepe van például a kalcium anyagcserében, ezzel kapcsoltan pedig a szív-és érrendszer egészségének megőrzésében. Hiánya esetén csökken a szervezet védekezőképessége, valamint fogékonyabbá válunk bizonyos betegségekre, mint például az érelmeszesedés, szívbetegségek, elhízás, fogszuvasodás és csontritkulás.

Korábban általánosan 400 NE volt a napi ajánlott D-vitamin mennyiség, azonban ma már tudjuk, hogy 1000-2000 NE szükséges egy átlagos felnőtt embernek naponta. Jó hír, hogy mivel a D-vitamin zsírban oldódik, bevihetjük akár hetente, vagy havonta egyben az előírt mennyiséget, mivel a szervezetben elraktározódik és folyamatosan szabadul fel, amilyen ütemben az anyagcserefolyamatok igénylik. Egyébként testsúly alapján számolják ki, egy embernek mennyire van szüksége naponta, így a megadott 1000 NE egy 50-60 kilogrammos személyre vonatkozik. Ha valaki mondjuk 100 kg felett van, neki akár naponta 3000 NE is lehet a D-vitamin szükséglete.

Érdekesség, hogy Magyarországon a lakosság több, mint felénél nem éri el az egészséges szintet a vér D-vitamin tartalma, még nyáron sem, amikor a napsütés is rásegít az előállítására. Fontos azonban megjegyezni, hogy amikor a napsugárzás hatására állítja elő a szervezet a D-vitamint, akkor az nem raktározódik, mint a szájon át bevitt formában, hanem csak annyit állít elő amennyire épp szüksége van. Ezért is alakul ki a téli hónapokban D-vitamin hiány, mivel nyáron nem raktározódott el a szintetizált mennyiség, csak felhasználódott.

Ahogy minden vitamin esetében, itt is lehetséges a túladagolás, azonban zsíroldékony tulajdonsága miatt ez a veszély nem fenyeget, hiszen tartósan napi 7-10000 NE mennyiséget kellene ehhez bevinnünk és a valóság azt mutatja, hogy a szükséges mennyiséget sem visszük be rendszeresen, nemhogy annál jóval többet.

Szervezetünk számára szükséges D-vitamin mennyiségét bevihetjük különböző vitaminkészítményekkel, melyekből kapható receptre írható és anélkül kiváltható is, bár inkább az utóbbit javasolják felnőtteknek, mivel a receptre kapható verziót szokták adni újszülött és pici gyermekeknek is, nekik csak az a megfelelő.

Emellett természetesen megtalálható különböző élelmiszerekben is, mint például az édesvízi és tengeri zsíros halak; a lazac, a tonhal és a tőkehal. Tartalmaz még a máj és a belsőségek is D-vitamint, valamint a tejtermékek, tojássárgája és bizonyos gombafajok is. Érdemes ezekből legalább hetente fogyasztanunk, a nyári hónapokban sok időt töltenünk a szabadban, télen pedig D-vitamin készítményekkel pótolnunk a hiányt.

Balogh Emese

  • A rovat további cikkei

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.

A nőgyógyászati rákszűrés fontossága

Senki sem szeret orvoshoz járni, különösen nem nőgyógyászati vizsgálatra. Sokan halogatják a rákszűrést, mert kellemetlennek, időigényesnek érzik, pedig valójában egy néhány perces, egyszerű eljárásról van szó, amely életet menthet.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.