Menü

A D-vitamin fontossága

A D-vitamin, nevével ellentétben nem csak vitamin szerepét tölti be szervezetünkben. Hormonként is funkcionál, méghozzá a sejtek közötti kommunikáció tagjaként. Fontos szerepe van például a kalcium anyagcserében, ezzel kapcsoltan pedig a szív-és érrendszer egészségének megőrzésében. Hiánya esetén csökken a szervezet védekezőképessége, valamint fogékonyabbá válunk bizonyos betegségekre, mint például az érelmeszesedés, szívbetegségek, elhízás, fogszuvasodás és csontritkulás.

Korábban általánosan 400 NE volt a napi ajánlott D-vitamin mennyiség, azonban ma már tudjuk, hogy 1000-2000 NE szükséges egy átlagos felnőtt embernek naponta. Jó hír, hogy mivel a D-vitamin zsírban oldódik, bevihetjük akár hetente, vagy havonta egyben az előírt mennyiséget, mivel a szervezetben elraktározódik és folyamatosan szabadul fel, amilyen ütemben az anyagcserefolyamatok igénylik. Egyébként testsúly alapján számolják ki, egy embernek mennyire van szüksége naponta, így a megadott 1000 NE egy 50-60 kilogrammos személyre vonatkozik. Ha valaki mondjuk 100 kg felett van, neki akár naponta 3000 NE is lehet a D-vitamin szükséglete.

Érdekesség, hogy Magyarországon a lakosság több, mint felénél nem éri el az egészséges szintet a vér D-vitamin tartalma, még nyáron sem, amikor a napsütés is rásegít az előállítására. Fontos azonban megjegyezni, hogy amikor a napsugárzás hatására állítja elő a szervezet a D-vitamint, akkor az nem raktározódik, mint a szájon át bevitt formában, hanem csak annyit állít elő amennyire épp szüksége van. Ezért is alakul ki a téli hónapokban D-vitamin hiány, mivel nyáron nem raktározódott el a szintetizált mennyiség, csak felhasználódott.

Ahogy minden vitamin esetében, itt is lehetséges a túladagolás, azonban zsíroldékony tulajdonsága miatt ez a veszély nem fenyeget, hiszen tartósan napi 7-10000 NE mennyiséget kellene ehhez bevinnünk és a valóság azt mutatja, hogy a szükséges mennyiséget sem visszük be rendszeresen, nemhogy annál jóval többet.

Szervezetünk számára szükséges D-vitamin mennyiségét bevihetjük különböző vitaminkészítményekkel, melyekből kapható receptre írható és anélkül kiváltható is, bár inkább az utóbbit javasolják felnőtteknek, mivel a receptre kapható verziót szokták adni újszülött és pici gyermekeknek is, nekik csak az a megfelelő.

Emellett természetesen megtalálható különböző élelmiszerekben is, mint például az édesvízi és tengeri zsíros halak; a lazac, a tonhal és a tőkehal. Tartalmaz még a máj és a belsőségek is D-vitamint, valamint a tejtermékek, tojássárgája és bizonyos gombafajok is. Érdemes ezekből legalább hetente fogyasztanunk, a nyári hónapokban sok időt töltenünk a szabadban, télen pedig D-vitamin készítményekkel pótolnunk a hiányt.

Balogh Emese

Pályaválasztás előtt – hasznos tippek a jó döntéshez

A pályaválasztás az élet egyik legfontosabb döntése, hiszen hosszú távon meghatározhatja a munkánkat, a jövedelmünket és az elégedettségünket. Nem könnyű eldönteni, milyen szakmát vagy hivatást válasszunk, ezért érdemes időt szánni az önismeretre és a lehetőségek megismerésére. A megfelelő döntéshez nemcsak az iskolai eredményeket, hanem az érdeklődést, a személyes képességeket és a munkaerőpiaci igényeket is figyelembe kell venni.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.