Menü

Mi fán terem a csokoládé?

A csokoládé már évezredek óta ismert élelmiszer. Valószínűleg mindenki tudja, hogy a természetes csokoládé kakaóból készül, amelyet a kakaóbabból nyernek ki. A kakaófa Közép-Amerika trópusi vidékein őshonos. Az örökzöld kakaófa viszonylag alacsonyra nő, fehér virágai egész évben virágoznak. Gyümölcse ovális alakú, színe sárgás, súlya pedig kb. fél kg. Minden egyes gyümölcs 40-50 magot tartalmaz, ezek a kakaóbabok. Nézzük meg a kakaóbab történelmét, és néhány ínycsiklandó receptet is vele.

Dél-Amerikában a kakaót valószínűleg már időszámításunk előtt is ismerték. A kis szemeket, használták gyógyszerként, táplálékként, tápszerként, afrodiziákumként és később fűszerként is. Valamint nem utolsó sorban fizetőeszköznek is jók voltak. A kakaóbab, csak a nagy felfedezések idején tört be Európába, mikor a felfedezők behozták, de sok ember számára a neve már korábban is ismert volt, csak nem találkoztak még a növénnyel.

A kezdetleges kakaóital a majáktól származhat. Akik minden bizonnyal más elkészítési módszerrel készíthették az italt, mint ahogy azt mi ma ismerjük. A történeti leírások szerint, a maják masszaszerűre őrölték a kis szemeket, ehhez korabeli lisztet, mézet és vaníliát adtak, majd vízzel főzték meg, és fahéjjal ízesítették.

A 17. századig a kakaót tulajdonképpen csak italként fogyasztották. 1659-ben bizonyos David Chaillou használta a kakaót egy torta megalkotásához. Valamint a század elején kezdtek el megnyílni Spanyolországban a “csokoládéfőző” üzemek, amelyet a korabeli nemesség nagyon gyorsan átvett. Érdekesség, hogy a teázási szokásaikról közismert angolok közül, a korban sokkal többen preferálták az erős csokoládés italt, mintsem a különféle teákat. Valamint az orvostudomány elkezdte erősítő szerként használni a kakaót.

1657-ben meg is nyílt az első Chocolate House London Déli részén, ahol már, csak és kizárólag tejjel készítettek kakaót és forró csokoládét, ezek pedig számos ízesítésben fellelhetőek voltak. Az egyik legismertebb fűszer a chili volt, de a fahéj is nagy népszerűségnek örvendett.

A csokoládé mint, édesség és számos sütemény alapja a 17. században kezdett elterjedni. A legminőségibb csokoládék Criollo vagy Trinitario fajtából készültek, és arannyal kellett értük fizetni.

A csokoládé közel másfél évtizedig a nemesség és a gazdagság szimbóluma volt, mígnem a 18. század második felében fokozatosan elkezdtek a felhasználási módszerei keveredni. Emiatt pedig az értéke is zuhanni kezdett, és a polgárság körében is egyre elérhetőbb lett. Sokan azt hihetnénk, hogy ezek finomak voltak a mai kakaóhoz és étcsokoládékhoz képest, de közel sem. Valójában a legtöbb kakaós készítmény, annyira keserű és sokszor kellemetlen csípős ízű volt, hogy ma már el sem tudjuk képzelni. 1828-ban Van Houten feltalálta a préselőgépet, amely képes volt kisajtolni a kakaómasszából a kakaóvajat. Az így keletkezett anyagot, porrá őrölték, és megszületett a ma is ismert holland kakaópor. Ez a készítmény pedig cukor hozzáadásával már megfelelő alapja volt egy kellemesebb, fogyaszthatóbb kakaó italnak és csokoládénak, valamint a süteményekben is közkedveltté vált a használata.

Ezek után a gőzgépek elterjedésével, megjelent a csokoládé nagyipari gyártása. Az első szilárd táblás étcsokoládét 1847-ben dobták piacra. 1875-ben pedig megtalálták annak módját, hogy hogyan lehet dehidratálni a tejet, így megszületett a tejpor. A tejpor és a csokoládé elegye pedig megalkotta, a ma is ismert formájú és állagú tejcsokoládét, amely természetesen azóta rengeteget változott, de fő elemeiben azonos maradt.

Nézzünk hát meg néhány kakaós és csokoládés receptet:

Klasszikus kakaó

2 evőkanál kakaó
2 evőkanál kristálycukor
3 dl tej
1 csipet só

Elkészítés: Egy bögrényi tejet felforralunk, majd a bögrébe öntjük. Hozzáadjuk a kakaóport, cukrot és a csipet sót. Csomómentesre keverjük, majd vagy melegen vagy hidegen elfogyasztjuk.

Forró csokoládé házilag:

40 g cukor

2 ek cukrozatlan kakaópor
1 csipet só
0,5 tk vanília kivonat
1 dl víz
5 dl tej
50 g tejcsokoládé
2 dl habtejszín(igény szerint)

Elkészítés: 2-3 kocka csokoládét felolvasztunk, és beleforgatjuk a használandó poharak vagy bögrék peremét. Egy kisebb lábasba öntjük a cukrot, kakaóport, vanília aromát, a sót és a vizet. Állandó kevergetés mellett forralni kezdjük. Hozzáöntjük a tejet és a tejcsokoládét, és addig kevergetjük, ameddig teljesen el nem olvad. Az elkészített italt bögrékbe/poharakba kanalazzuk, és igény szerint tejszínhabot nyomunk rá vagy habtejszínt teszünk a tetejére.

Klasszikus csokoládétorta:

A piskótához:

15 dkg cukor

17,5 dkg liszt
0,75 dl olaj
1 l tej
2 db tojás
1/2 csomag sütőpor
1 csipet só
citromlé

A krémhez:

4 db tojás
20 dkg kristálycukor
2 csomag vaníliás cukor
23 dkg vaj
25 dkg étcsokoládé

4 dkg kakaópor (cukrozatlan)

Elkészítés:

A piskótához egy edényben mérjük ki a lisztet a sütőporral, egy másik edényben a cukrot, a tejet, az olajat, és a tojássárgáját. A harmadik edénybe kerüljön a tojásfehérje a sóval, valamint pár csepp citromlével.

A tojásfehérjét felverjük, hozzáadjuk a cukrot, és kemény habbá verjük az egészet. Utána elkeverjük a tejet, az olajat, a tojássárgáját és a cukrot, de csak annyira, hogy elvegyüljön. Rászitáljuk a sütőporos lisztet, alaposan elkeverjük. A felvert tojáshabból kb. 2 kanálnyit a masszához adunk, és kézi habverővel elkeverjük benne. Párszor ezt megismételjük, majd beletesszük az összes habot, és simára keverjük. Arra figyeljünk, hogy az edény oldaláról is alaposan szedjük le a sárga masszát.

Ezután tortaformába tesszük, aminek csak az alján legyen papír, az oldala maradjon szabad. A forma oldalára húzogassuk fel kicsit a tésztát, így sülés közben jobban tud majd kapaszkodni, és egyenletesebb lesz a végeredmény. 175 fokon addig sütjük, míg szép színt nem kap (tűpróba!). Amikor teljesen kihűlt, lapokra vágjuk. A krémhez, a tojásokat a cukorral egy lábasban folyamatosan kevergetve kis lángon addig hevítjük, míg teljesen el nem olvad. Ezután a robotgép edényébe öntjük, és addig habosítjuk, amíg szobahőmérsékletűre nem hűl. Ekkor belekockázzuk a vajat, és elkeverjük. A csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk, elkeverjük benne a kakaót, és apránként folyamatos keverés mellett a tojásos habhoz adjuk. A lapokat betöltjük a krémmel, majd kívülről is krémmel díszítjük. Tetejét tetszőlegesen díszítjük, (akár a krémet habzsákból nyomva.) Oldalát tortafésűvel vagy villával kidíszítjük.

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.