Menü

Fóbiák és kezelésük

A „fóbia” szó görög eredetű, a "phobosz" szóból ered, találó, mert eredetileg rettegést, félelmet, menekülést jelent. Olyan szorongásos állapotot jelez, amelyet egy bizonyos helyzet, körülmény, állapot, állat vagy tárgy látványa vált ki. Akkor beszélünk fóbiáról, ha már olyan erősen befolyásolja az életünket, hogy megnehezíti az életünket. Én a pókoktól félek és liftfóbiám van.

A fóbiák előfordulása igen gyakori, az emberek 14 százaléka válik életében valamikor fóbiássá, s általában kétszerannyi nő lesz fóbiás, mint férfi. A fóbiáknak általában rengeteg fajtája van, amelyeket három nagy típusba sorolhatunk: az agorafóbia olyan helyektől vagy helyzetektől való félelem, ahonnan az elmenekülés nehéz, erre pont jó példa talán a liftfóbiám, vagy a zsúfolt tömeggel teli élethelyzetek, pl. tömegközlekedés. A szociális fóbiák társas helyzetekhez kapcsolhatók, az érintett nem mer mások előtt fellépni, megnyilvánulni, akár még ügyet intézni, vagy beszélgetni sem. A speciális fóbiában szenvedők esetében a kóros szorongást egy bizonyos állat, tárgy vagy helyzet váltja ki. A pókok látványára engem azonnal lever a víz, ez talán ez a típusú fóbia nálam.

A leggyakoribb fóbiák a speciális fóbiák, melyek tünettel, panaszokkal ugyan ritkán járnak, mégis a legtöbben ettől a típustól szenvednek.

A fóbiák kialakulásának hátterében megtalálhatóak gyerekkori traumák, én például gyerekként egy liftbe ragadtam be és valószínűleg ezért nem vagyok hajlandó betenni a lábam oda többé.

Akinek fóbiája van, igyekszik kerülni azt a szituációt, ami a fóbiát kiváltja, mert szorongással tölti el.

A fóbiák pánikrohamot, szorongásos rosszullétet is előidézhetnek: van, aki halálfélelmet, szívdobogást, fulladást, remegést, verejtékezést, hasgörcsöt, hányást, szédülést tapasztal.

Szakemberek szerint a fóbiás betegek általában tudatában vannak annak, hogy félelmeik irracionálisak, de ettől függetlenül nem tudják elviselni az adott helyzetet, állapotot.

A fóbiás zavarok kezelésére többféle módszer létezik, pszichoterápia segíthet, viselkedésterápia, például biztonságos környezetben szembesítik a beteget szorongása tárgyával, és próbálják arra megtanítani, hogyan küzdje le félelmét. Súlyosabb esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges a viselkedésterápia mellé, erről minden esetben szakember dönt. A fóbiák gyógyíthatóak, a betegség kezelhető.

A fóbiás beteg általában tisztában van szorongása túlzott mértékével, de szorongása tárgyát a valósnál félelemkeltőbb tulajdonságokkal ruházza fel, a fóbiához pedig gyakran társul pánik.

Megállapított tény, hogy fóbiás beteg közvetlen családtagjainál háromszor gyakoribbak a fóbiák. Az emberektől való szorongás hátterében önbizalom- és önértékelési probléma állhat.

A fóbiáknál a félelem kiváltója általában jól definiálható a szakember számára, aki pontosan tudja, mely kezeléssel segíthet a betegségen.

A gyógyulás és a sikeres terápia úgy lehetséges, ha a tudattalan szorongásokat sikerül feltárni és a beteget sikerül megtanítani szorongását kezelni, legyőzni. A klinikai kutatások azt mutatják, hogy a viselkedésterápiás módszerek igen hatékonyak, a terápiákat pedig gyakran egészítik ki otthoni önsegítő programok, illetve támogató csoportok segítségével, hiszen egy támogató közeg még nagyobb segítség lehet.

Sajnos a fóbiás már előre retteg, hogy olyan helyzetbe kell kerülnie, amelytől fél, ezért sok fóbiában szenvedő nyúl alkoholhoz, cigarettához, nyugtatókhoz, mellyel függőségeket okoznak, ezért fontos mielőbb szakember segítségét kérni.

Martinka Dia

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.