Menü

Kényszeres gyűjtögetés?

„Ez még jó lesz valamire”- ismerős mondat? Bárkivel előfordulhat, hogy bizonyos dolgokat sajnál kidobni, mert „felveszi majd egyszer”, vagy „jó lesz az még egyszer”, azonban van egy pont, ami után már kényszeres gyűjtögetésről beszélünk.

Sokan tudunk ragaszkodni tárgyakhoz, melyeket felhalmozunk, mindenféle szemetet, lomot, kacatot. Gyakran feleslegesen. Kifakult fényképek, könyvek, amiket nem olvasunk el, ruhák, amiket már ezeréve nem hordtunk és valószínűleg soha nem is fogunk, törött gyerekjátékok, rajzok, régi levelek, képeslapok, melyektől nem szeretnénk megválni, szép emlékeket őriznek. Egy idő után azonban már nem férnek el a fiókban, a szekrényben, a szobákban, s egyre csak halmozódnak, ilyenkor már kényszeres gyűjtögetésről beszélhetünk. A jelenség 2013 óta hivatalosan is betegségnek számít, s leginkább egyedül élő emberek betegsége.

A kényszeres gyűjtögetésben szenvedő nem engedi a használhatatlan, vagy szükségtelen tárgyakat kidobni, ezáltal szinte lakhatatlanná válik otthona. Kényszeres gyűjtögető az illető, ha halmoz mindenféle csecsebecsét, lomot, zacskót, ruhát, tárgyakat. Ha nem lehet otthonába belépni, vagy leülni, mert minden négyzetcentiméternyi hely túlzsúfolt a fent említett kacatoktól.

Képtelen rendet tartani és a lomoktól megválni, vagy szelektálni. Náluk minden fontos és mindent megőriznek, minden reklámanyagot, reklámlevelet, régi újságot, élelmiszert, akkor is, ha már romlott, ruhát.

Otthona gyakorlatilag egy lomtár, megközelíthetetlen az ágya, dugig van zsákokkal a konyha és nappali, használhatatlan a fürdőszoba és piszkos minden, s mivel a zuhanyzó alkalmatlan a tisztálkodásra, így a gyűjtögetők valószínűleg nem fürdenek. Gyakran állatokkal együtt élnek a lom tetején.

Ezek a kényszeres gyűjtögetők veszélyes életet élnek, ahol könnyen bekövetkezhet tűz, hiszen hamar lángra kaphat a sok kacat, vagy fertőzés üti fel a fejét, esetleg mentálisan készülnek ki, depressziósak lesznek, hiszen társaságot nem engednek a birodalmukba, s ők sem mozdulnak ki onnan túl gyakran.

Vannak természetesen kivételek, akik értékes dolgokat gyűjtenek, szép szalvétát, bélyeget, bizonyos újságokat, fotókat, vagy tulajdonképp bármit, amit rendben tartanak, rendezetten, szelektáltan, becsben tartva, ám a kényszeres gyűjtők olyan tárgyakat halmoznak fel az évek során, ami csupa értéktelen lom és kacat, gyakorlatilag szemét.

A kényszeres gyűjtögetést onnantól tekinthetjük betegségnek, amikor már hatással van az életünkre, családi- és baráti kapcsolatainkra, környezetünkre, egészségünkre, biztonságunkra. A kényszeres gyűjtögetés egy pszichés zavar, mely önmagában ritkán fordul elő, gyakran együtt jár más mentális betegségekkel, például depresszióval, szorongással.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.

Pár dolog, amin nem érdemes spórolni

Az életben számos területen csábító lehet a költségek csökkentése, de vannak olyan kiadások, ahol a spórolás hosszú távon többe kerülhet – akár pénzben, akár egészségben vagy időben. Ezek azok a pontok, ahol érdemes inkább minőségbe és megbízhatóságba fektetni.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.

Hogyan rendezhetnéd át a hűtőd?

Nemcsak az számít, mit vásárolunk a boltban, hanem az is, hogyan rendezzük el az ételeket otthon. A konyha és a hűtőszekrény elrendezése meglepően nagy hatással lehet arra, mit eszünk nap mint nap. Ha a szemünk előtt egészségesebb alapanyagok vannak, sokkal könnyebben választjuk azokat a mindennapokban.

Öt perc, ami megváltoztatja a mindennapjaidat

A rohanó munkanapok során sokan hajlamosak vagyunk órákon át megszakítás nélkül dolgozni, pedig a szervezetünknek szüksége van rövid pihenőkre. A tudatosan beiktatott mikroszünetek segíthetnek csökkenteni a stresszt és visszaadni a koncentrációs képességünket. Már napi néhány perc is érezhetően javíthatja a közérzetet és a hatékonyságot.