Menü

Kényszeres gyűjtögetés?

„Ez még jó lesz valamire”- ismerős mondat? Bárkivel előfordulhat, hogy bizonyos dolgokat sajnál kidobni, mert „felveszi majd egyszer”, vagy „jó lesz az még egyszer”, azonban van egy pont, ami után már kényszeres gyűjtögetésről beszélünk.

Sokan tudunk ragaszkodni tárgyakhoz, melyeket felhalmozunk, mindenféle szemetet, lomot, kacatot. Gyakran feleslegesen. Kifakult fényképek, könyvek, amiket nem olvasunk el, ruhák, amiket már ezeréve nem hordtunk és valószínűleg soha nem is fogunk, törött gyerekjátékok, rajzok, régi levelek, képeslapok, melyektől nem szeretnénk megválni, szép emlékeket őriznek. Egy idő után azonban már nem férnek el a fiókban, a szekrényben, a szobákban, s egyre csak halmozódnak, ilyenkor már kényszeres gyűjtögetésről beszélhetünk. A jelenség 2013 óta hivatalosan is betegségnek számít, s leginkább egyedül élő emberek betegsége.

A kényszeres gyűjtögetésben szenvedő nem engedi a használhatatlan, vagy szükségtelen tárgyakat kidobni, ezáltal szinte lakhatatlanná válik otthona. Kényszeres gyűjtögető az illető, ha halmoz mindenféle csecsebecsét, lomot, zacskót, ruhát, tárgyakat. Ha nem lehet otthonába belépni, vagy leülni, mert minden négyzetcentiméternyi hely túlzsúfolt a fent említett kacatoktól.

Képtelen rendet tartani és a lomoktól megválni, vagy szelektálni. Náluk minden fontos és mindent megőriznek, minden reklámanyagot, reklámlevelet, régi újságot, élelmiszert, akkor is, ha már romlott, ruhát.

Otthona gyakorlatilag egy lomtár, megközelíthetetlen az ágya, dugig van zsákokkal a konyha és nappali, használhatatlan a fürdőszoba és piszkos minden, s mivel a zuhanyzó alkalmatlan a tisztálkodásra, így a gyűjtögetők valószínűleg nem fürdenek. Gyakran állatokkal együtt élnek a lom tetején.

Ezek a kényszeres gyűjtögetők veszélyes életet élnek, ahol könnyen bekövetkezhet tűz, hiszen hamar lángra kaphat a sok kacat, vagy fertőzés üti fel a fejét, esetleg mentálisan készülnek ki, depressziósak lesznek, hiszen társaságot nem engednek a birodalmukba, s ők sem mozdulnak ki onnan túl gyakran.

Vannak természetesen kivételek, akik értékes dolgokat gyűjtenek, szép szalvétát, bélyeget, bizonyos újságokat, fotókat, vagy tulajdonképp bármit, amit rendben tartanak, rendezetten, szelektáltan, becsben tartva, ám a kényszeres gyűjtők olyan tárgyakat halmoznak fel az évek során, ami csupa értéktelen lom és kacat, gyakorlatilag szemét.

A kényszeres gyűjtögetést onnantól tekinthetjük betegségnek, amikor már hatással van az életünkre, családi- és baráti kapcsolatainkra, környezetünkre, egészségünkre, biztonságunkra. A kényszeres gyűjtögetés egy pszichés zavar, mely önmagában ritkán fordul elő, gyakran együtt jár más mentális betegségekkel, például depresszióval, szorongással.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.

Milyen színkombinációk illenek egymáshoz a ruhatárban – és melyek azok, amelyekkel érdemes óvatosnak lenni?

Nemrég olvastam egy cikket a francia nők öltözködési szokásairól, amely arra világított rá, hogy az elegancia nem elsősorban a ruhadarabok árában vagy aktuális trendiségében rejlik, hanem a színek tudatos és harmonikus párosításában. A francia stílus egyik legfontosabb alapelve, hogy bizonyos színkombinációk képesek azonnal lerombolni az összképet.

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Amikor a test állandó készenlétben van

Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.

Amikor a telefon fontosabb lesz a gyereknél – A szülői phubbing rejtett veszélyei

A modern szülői lét egyik legkevésbé látványos, mégis legkárosabb jelensége a szülői phubbing. A kifejezés az angol phone és snubbing szavak összevonásából született, és azt a helyzetet írja le, amikor a szülő fizikailag jelen van a gyermeke mellett, figyelme azonban a telefonjára irányul.