Menü

Kényszeres gyűjtögetés?

„Ez még jó lesz valamire”- ismerős mondat? Bárkivel előfordulhat, hogy bizonyos dolgokat sajnál kidobni, mert „felveszi majd egyszer”, vagy „jó lesz az még egyszer”, azonban van egy pont, ami után már kényszeres gyűjtögetésről beszélünk.

Sokan tudunk ragaszkodni tárgyakhoz, melyeket felhalmozunk, mindenféle szemetet, lomot, kacatot. Gyakran feleslegesen. Kifakult fényképek, könyvek, amiket nem olvasunk el, ruhák, amiket már ezeréve nem hordtunk és valószínűleg soha nem is fogunk, törött gyerekjátékok, rajzok, régi levelek, képeslapok, melyektől nem szeretnénk megválni, szép emlékeket őriznek. Egy idő után azonban már nem férnek el a fiókban, a szekrényben, a szobákban, s egyre csak halmozódnak, ilyenkor már kényszeres gyűjtögetésről beszélhetünk. A jelenség 2013 óta hivatalosan is betegségnek számít, s leginkább egyedül élő emberek betegsége.

A kényszeres gyűjtögetésben szenvedő nem engedi a használhatatlan, vagy szükségtelen tárgyakat kidobni, ezáltal szinte lakhatatlanná válik otthona. Kényszeres gyűjtögető az illető, ha halmoz mindenféle csecsebecsét, lomot, zacskót, ruhát, tárgyakat. Ha nem lehet otthonába belépni, vagy leülni, mert minden négyzetcentiméternyi hely túlzsúfolt a fent említett kacatoktól.

Képtelen rendet tartani és a lomoktól megválni, vagy szelektálni. Náluk minden fontos és mindent megőriznek, minden reklámanyagot, reklámlevelet, régi újságot, élelmiszert, akkor is, ha már romlott, ruhát.

Otthona gyakorlatilag egy lomtár, megközelíthetetlen az ágya, dugig van zsákokkal a konyha és nappali, használhatatlan a fürdőszoba és piszkos minden, s mivel a zuhanyzó alkalmatlan a tisztálkodásra, így a gyűjtögetők valószínűleg nem fürdenek. Gyakran állatokkal együtt élnek a lom tetején.

Ezek a kényszeres gyűjtögetők veszélyes életet élnek, ahol könnyen bekövetkezhet tűz, hiszen hamar lángra kaphat a sok kacat, vagy fertőzés üti fel a fejét, esetleg mentálisan készülnek ki, depressziósak lesznek, hiszen társaságot nem engednek a birodalmukba, s ők sem mozdulnak ki onnan túl gyakran.

Vannak természetesen kivételek, akik értékes dolgokat gyűjtenek, szép szalvétát, bélyeget, bizonyos újságokat, fotókat, vagy tulajdonképp bármit, amit rendben tartanak, rendezetten, szelektáltan, becsben tartva, ám a kényszeres gyűjtők olyan tárgyakat halmoznak fel az évek során, ami csupa értéktelen lom és kacat, gyakorlatilag szemét.

A kényszeres gyűjtögetést onnantól tekinthetjük betegségnek, amikor már hatással van az életünkre, családi- és baráti kapcsolatainkra, környezetünkre, egészségünkre, biztonságunkra. A kényszeres gyűjtögetés egy pszichés zavar, mely önmagában ritkán fordul elő, gyakran együtt jár más mentális betegségekkel, például depresszióval, szorongással.

Átalakuló háztartások, avagy generációk együttélése

A modern világban egyre több fiatal felnőtt él a szülei otthonában, és tapasztalható, hogy egy-egy esetben három generáció is egymás mellett él. Az életszakaszok átalakultak, felcserélődtek, aminek gazdasági, társadalmi és pszichológiai okai is vannak. Sokan sosem hagyták még el a szülői fészket, mások viszont kényszerből vagy tudatos megfontolásból költöznek “haza” a saját háztartásukból. Vajon miként hat egy ilyen helyzet a felmenőkre, adott esetben a nagyszülőkre és a felnőttség határán toporgó gyermekeikre?

Az önmagunknak támasztott mércék csapdájában

Kiváló eredménnyel érkezünk haza, de semmi különösebb figyelmet nem kapunk a környezetünktől és önmagunktól sem. Valami rendkívüli teljesítményt kell produkálni ahhoz, hogy felkeltsük más emberek érdeklődését, vagy éppen emberileg csinálunk rosszul valamit. Azt érezzük, hogy tökéletes látszatot tartunk fenn, miközben mégis lehangoltnak, depressziósnak érezzük magunkat, vagyis az önmagunkkal szemben támasztott mércék csapdájában rekedtünk.

„Ha neki szabad, nekem miért nem?” – avagy a testvérkonfliktus

A testvérek vagy szövetségesek, vagy ellenségek, sokszor a két véglet között ritka az átmenet, így a közöttük lévő konfliktusok kezelése nem könnyű feladat a szülők, nagyszülők számára.

A munkavállalói felmondás okai

A próbaidő alatti felmondásnak több indikátora is lehet, melyekre kiemelt figyelmet kell fordítania a cégeknek annak érdekében, hogy akár félévnyi szinte felesleges munkától kímélhesse meg magát. Fontos megjegyezni, hogy ebben a cikkben csak a munkavállalói oldalt vesszük figyelembe.

Rossz szokások, amik károsan hatnak az agyunkra

Ki ne szeretne minden nap friss és üde gondolkodással állni az életéhez, legyen az munka, magánélet, vagy bármi más. Íme pár tipp, miket érdemes elkerülni a nap folyamán.