Menü

Van-e olyan, hogy túl sokat sportol a gyerek?

Minden gyermek szeret mozogni, erről a szokásáról egy egészséges kisgyermeket nem lehet leszoktatni. Így, ha szervezett keretek közé visszük sportolni, kezdetben valószínű inkább szeretni fogja, örömmel veti bele magát. Azonban a gyermek sportolásra nemcsak az jelent veszélyt, ha túl sokat tévézik, vagy éppen túl sokat ül a számítógép előtt (mert akármennyire is sztereotípnek hangzik, ezek létező veszélyek), hanem az is, hogyha „túlsportoltatjuk” gyermekünket, így ő már egyáltalán nem is élvezi azt. És noha sok szülő még a versenysportnak is az előnyeit látja, azért érdemes néha a jelekre felfigyelni, ami azt mutatja, hogy vegyünk kicsit vissza.

Sokan azon a véleményen vannak, hogy a szülő is túlreagál két dolgot, ha a gyermek rendszeresen sportol: Az egyik, hogy akkor nem tud annyira koncentrálni a tanulásra. Ezt a negatív összefüggést semmilyen felmérés nem támasztja alá, a jó sportoló sokszor jó tanuló, a tanulási módszereken is sokat segíthet a sportolás, pláne még az azonos korú gyerekek ezt csapatban teszik. Több szülő meséli ugyanis, hogy a délutáni edzések előtti időszakban is sokszor tanulószobává alakul egy büfé vagy egy öltöző. Ilyen is előfordul tehát. A 21. század második-harmadik évtizedében pedig már, és ez szintén több szülő véleménye, nem lehet arról a fajta hasznos foglalatosságokkal (szabadtéri játékok, bandázás, biciklizés) teli gyermekkorról beszélni, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Hiszen a gyermekek többsége inkább otthon marad a négy fal között marad, és a már említett kütyükkel játszik. Általánosítani nem lehet a negatívumokat, de a gyermekekre leselkedő veszélyt igen.

Azonban azt is észre kell venni a szülőnek, ha a gyermek nem szívesen vesz részt valamilyen sportban, nem szereti, kényelmetlen neki, és ennek hangot is ad. Nehéz megtalálni azt a pontot, ahol jól el lehet azt dönteni, amikor egy sport már hátrány a gyermeknek, és azt, amikor egyszerűen csak további bíztatásra van szükség mondjuk egy első, sikertelen verseny vagy bármilyen más negatív élmény után. Mert azt is látni kell, hogy szinte mindenki bukással kezd. De a sport éppen a kitartásra nevel, és arra, hogyan lehet az első sikertelenség után újra felállni.

A szülőnek erre az egyensúlyra kell odafigyelni, akár versenysportra adja a gyermek a fejét, akár csak szabadidősportra. A sport mindenképpen létfontosságú a gyermeknek, mert onnan tanulhat kitartást, alázatot, céltudatosságot, csapatszellemet, kiválóan szocializálódhat, és a tanulmányok is általában nem hogy rosszabbak, de nagy százalékban jobbak lesznek. De ha hosszú ideje látszik a gyereken a nyűg, a rosszkedv, akkor érdemes megvizsgálni ennek okát, és vagy teljesen kiállni mellette, legyen szó akár bíztatásról, akár sport váltásról, akár egyéb, főleg iskolán kívüli kötelezettségének megnyírbálásáról.

Hogyan válj rendszeres futóvá egy hónap alatt?

A tavasz ideális időszak a futás újrakezdésére, de a lelkesedés önmagában nem elég a tartós eredményekhez. A valódi változást nem az intenzitás, hanem a tudatosan felépített rendszer és a fokozatosság hozza meg. Megmutatjuk, hogyan alakíthatsz ki fenntartható futórutint 30 nap alatt.

Túrázás csendben – Az egyedüllét tiszta ereje

Egy kirándulás során eljön az a pillanat, amikor nem a táj a lényeg, hanem az, hogy végre csend van. Nincs folyamatos alkalmazkodás, valamint „merre menjünk” vita. Egyszerűen te vagy, a lábbelid ritmusa és az útvonal. A magányos túrázás elsőre ijesztőnek tűnhet, mivel nincs ki mögé rejtőznünk. Ugyanakkor éppen ebben rejlik az ereje, hiszen az élmény lehetőséget ad a mélyebb önreflexióra.

A sakkozás jótékony hatásai – Több mint játék

A sakkozás évszázadok óta az egyik legismertebb stratégiai játék, amely nemcsak szórakoztató elfoglaltság, hanem komoly szellemi fejlesztő eszköz is. A világ minden részén játsszák, és olyan híres nagymesterek tették ismertté, mint Garry Kasparov vagy Magnus Carlsen.

Csapatban erősebbek vagyunk – BSI Futónagykövet találkozó 2026

Február 14-én ismét összegyűlt a BSI Futónagykövet-közösség a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen, hogy megéljük a futás és a közösségépítés iránti közös szenvedélyünket. Közel százan voltunk, én pedig immár 7 éve képviselem ebben a közösségben lakóhelyemet, Tamásit.

Zürich, ahol a drágaság életérzéssé válik

Zürich rendszeresen szerepel a világ legdrágább városainak élén, mégsem a stresszről, hanem a nyugalomról, a tisztaságról és a tudatos életről híres. De mit kapunk valójában a magas árakért cserébe? Luxus kirakatot, vagy egy olyan életminőséget, ami hosszú távon is fenntartható?