Van-e olyan, hogy túl sokat sportol a gyerek?
- Dátum: 2020.01.04., 14:34
- Boros Tamás
Minden gyermek szeret mozogni, erről a szokásáról egy egészséges kisgyermeket nem lehet leszoktatni. Így, ha szervezett keretek közé visszük sportolni, kezdetben valószínű inkább szeretni fogja, örömmel veti bele magát. Azonban a gyermek sportolásra nemcsak az jelent veszélyt, ha túl sokat tévézik, vagy éppen túl sokat ül a számítógép előtt (mert akármennyire is sztereotípnek hangzik, ezek létező veszélyek), hanem az is, hogyha „túlsportoltatjuk” gyermekünket, így ő már egyáltalán nem is élvezi azt. És noha sok szülő még a versenysportnak is az előnyeit látja, azért érdemes néha a jelekre felfigyelni, ami azt mutatja, hogy vegyünk kicsit vissza.

Sokan azon a véleményen vannak, hogy a szülő is túlreagál két dolgot, ha a gyermek rendszeresen sportol: Az egyik, hogy akkor nem tud annyira koncentrálni a tanulásra. Ezt a negatív összefüggést semmilyen felmérés nem támasztja alá, a jó sportoló sokszor jó tanuló, a tanulási módszereken is sokat segíthet a sportolás, pláne még az azonos korú gyerekek ezt csapatban teszik. Több szülő meséli ugyanis, hogy a délutáni edzések előtti időszakban is sokszor tanulószobává alakul egy büfé vagy egy öltöző. Ilyen is előfordul tehát. A 21. század második-harmadik évtizedében pedig már, és ez szintén több szülő véleménye, nem lehet arról a fajta hasznos foglalatosságokkal (szabadtéri játékok, bandázás, biciklizés) teli gyermekkorról beszélni, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Hiszen a gyermekek többsége inkább otthon marad a négy fal között marad, és a már említett kütyükkel játszik. Általánosítani nem lehet a negatívumokat, de a gyermekekre leselkedő veszélyt igen.
Azonban azt is észre kell venni a szülőnek, ha a gyermek nem szívesen vesz részt valamilyen sportban, nem szereti, kényelmetlen neki, és ennek hangot is ad. Nehéz megtalálni azt a pontot, ahol jól el lehet azt dönteni, amikor egy sport már hátrány a gyermeknek, és azt, amikor egyszerűen csak további bíztatásra van szükség mondjuk egy első, sikertelen verseny vagy bármilyen más negatív élmény után. Mert azt is látni kell, hogy szinte mindenki bukással kezd. De a sport éppen a kitartásra nevel, és arra, hogyan lehet az első sikertelenség után újra felállni.

A szülőnek erre az egyensúlyra kell odafigyelni, akár versenysportra adja a gyermek a fejét, akár csak szabadidősportra. A sport mindenképpen létfontosságú a gyermeknek, mert onnan tanulhat kitartást, alázatot, céltudatosságot, csapatszellemet, kiválóan szocializálódhat, és a tanulmányok is általában nem hogy rosszabbak, de nagy százalékban jobbak lesznek. De ha hosszú ideje látszik a gyereken a nyűg, a rosszkedv, akkor érdemes megvizsgálni ennek okát, és vagy teljesen kiállni mellette, legyen szó akár bíztatásról, akár sport váltásról, akár egyéb, főleg iskolán kívüli kötelezettségének megnyírbálásáról.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.