Menü

Nő az ablakban - könyvajánló

A szerző A. J. Finn: „Nő az ablakban” című regénye 2018 legjobban várt könyve volt – olvasom a borítófotón. Kíváncsivá tesz. Kinyitom. Beleolvasok. Másfél óra múlva is ugyanott ülök és olvasom…

A történet főhőse dr. Anna Fox, aki egyedül él otthonában, New Yorkban, egy hatalmas házban, ami egykor boldog családi élete színtere volt. Férje és lánya már nincsenek vele, agorafóbiával küzd. Az agorafóbia a görög „agora” (piactér) jelentésű szóból ered, a fóbia pedig valamitől való félelmet, rettegést jelent. Az agorafóbia a nyílt tértől való félelmet jelenti, a pánikbetegség egyik fajtája, s melytől a személy szorongani kezd. Az agorafóbiában szenvedő betegek mozgástere teljesen leszűkül, csupán néhány biztonságos hely marad a számukra. Esetenként a biztonságos helyet csak saját otthonuk jelenti, messzebbre nem merészkednek (a szerk.).

Anna egy harmincas évei végén járó nő, aki korábban gyermekpszichológusként dolgozott, egy trauma miatt azonban már hónapok óta nem volt képes elhagyni házát. Anna agorafóbia nevű betegségben szenved hónapokon át, s semmi másra nem képes, mint egész nap chatelni a laptopján, idegenekkel beszélgetni, vagy folyton régi filmeket nézni, sakkozni. Gyógyszereit rendszertelenül szedi, s azokra egyre többet iszik, miközben fő tevékenysége, hogy megfigyelje szomszédjait. Fényképezőgépének objektívén keresztül követi az életüket, mindenkiről mindent tud.

Egy nap új szomszédok érkeznek. Russellék, akik beköltöznek a szemközti házba, s ezzel kezdetét veszi a cselekmény. Anna gyilkosságot lát az ablakából, vagy csak annak véli? A gyógyszereire ivott alkohol okozza kényszerképzeteit, vagy tényleg megtörtént dolgot lát? A rendőrség nem hisz neki, s már maga sem tudja mi az igazság, ingatag világa omladozni kezd.

Egy gyógyszereken élő, iszákos nő rögeszméi csupán az egész, vagy valóság? Egy idő után már saját maga sem tudja.

Hogy jön a képbe a különc albérlője, annak éjjeliszekrényén talált női fülbevaló és a fiú a szomszédból, aki segítséget kér, majd tagad, eltűnik és újra felbukkan. Mi történt az édesanyjával valójában? Mi az igazság, mi a képzelet?

Mit szól a történtekhez Anna férje és lánya, s mi történt velük? „Na, ki van itt?” – bukkannak fel időről időre a velük való beszélgetések a történet során, de kik ők, hol vannak és mi az igazság róluk? Vajon Anna szembe tud nézni a múltjával? A kérdés rengeteg és csak egyre több.

Ahogy egyre többet tudunk meg a főhős múltjáról, úgy veszi át a humor helyét a szívet tépő fájdalom és a bűntudat. A könyv központi témája a bezártság érzése, s a regényt olvasva mi is egyre inkább bezárva érezzük magunkat a könyv oldalai közé.

A „Nő az ablakban” izgalmas és fordulatos hitchcocki thriller. Megjelenése után egy héttel egyből a New York Times bestsellerlistájának élére ugrott. A könyv jogait negyven országban adták el szerte a világon, és jelenleg filmet forgatnak belőle. Megjelenése 2020 májusára várható. Bakancslistás könyv és film. Írjuk hozzá a többihez.

A gonosz bennünk él?

A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.

Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős

James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.

Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban

Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.

A haza és az emberség kötelez

Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.

Egy nélkülöző nemzet szülöttei

Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.