Menü

A hálával kimondott köszönet becsben tartott értékei

Be tudod fogadni, ha valaki megköszöni a segítségedet? Kérdeztem egy kedves vendégemtől, Nikolettától.

Szerinte egy szelet csoki, kávé, néhány perces beszélgetés akkor, amikor látja, hogy valaki nem érzi jól magát, kincset ér! Mondjunk köszönetet, mutassuk ki hálánkat azoknak, akiktől segítséget kapunk, akik mellettünk állnak, amikor szükségünk van rájuk! A hála életszemléletünk része, azt az attitűdöt jelenti, hogy felismerjük, megbecsüljük és nem tekintjük magától értetődőnek mindazt, ami jó van az életünkben. Általában véve elmondható, hogy a hála átélése és kifejezése erősíti és stabilabbá teszi társas kapcsolatainkat, legyen az barátság, szerelem vagy munkahelyi ismeretség. A hála „vonzza” az olyan pozitív érzelmeket, mint az öröm, a remény vagy a megelégedettség, és összeegyeztethetetlen az irigységgel, vagy a sértődöttséggel. Így a hálatelt emberek több pozitív és kevesebb negatív érzelmet élnek át, életüket teljesebbnek, jövőjüket biztatóbbnak érzik.

John Gottmann

A tartósan boldog párkapcsolatokra John Gottmann szerint az jellemző, hogy minden egyes negatív interakcióra (legyen az egy kiadós veszekedés vagy akár csak egy rossz mondat, amivel megbántjuk a másikat) öt pozitív jut, vagyis ötször olyan gyakran fejezzük ki szeretetünket, gondoskodásunkat, elfogadásunkat, nagyrabecsülésünket vagy épp hálánkat a társunk felé, mint ahányszor hangot adunk csalódottságunknak, haragunknak vagy egyet nem értésünknek.

Ha nehezünkre esik szóban kifejezni a köszönetet, hálát le is írhatjuk a másiknak, az írásban kifejezett hála pozitív hatásai ugyanazok, mint a szóban kifejezetté.

A történelem folyamán számtalanszor és különbözőképpen vizsgálták a hálát, mint társadalmi és polgári értéket, a jólét egyfajta motivátorát, mind ismereti és érzelmi alapon, felhívva a figyelmet jellegére, ami szociális szükségletet mozdít elő. Azonban pszichológiai megközelítésből, és még inkább az új tudomány a pozitív pszichológia nézetéből a hála egyre inkább úgy értelmezhető, hogy több mint csupán társadalmi változás egyik módszere. A pozitív életszemlélet és a hála érzése együttesen előidézi a társadalmi szituációk kedvezőbb értelmezést ezáltal pozitívabb képet festve le róluk.

Köszönöm szó kimondása

Olvastam már több helyen, hogy mindennap azzal kellene kezdeni, hogy hálát adunk és megköszönjük azt, hogy egészségesek vagyunk, van családunk, munkahelyünk, otthonunk. A mindennapos rohanásban természetesnek tűnhet a köszönet és ki sem mondjuk, pedig nem az, amikor csak tudjuk köszönjük meg a segítséget vagy bármilyen kedves gesztust így a saját lelkünkön is segítünk és másoknak is jót adunk.

Minden egyes pillanatban, amikor magadnak jót teszel és ebből a jóból más is részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb legyen a világ.

Szerző :Udvari Fanni

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?