A hálával kimondott köszönet becsben tartott értékei
- Dátum: 2019.10.27., 15:25
- Udvari Fanni
- boldogság, feltöltődés, hála, kapcsolatok, köszönet, lélek, mindennapok, nyugalom, szeretet
Be tudod fogadni, ha valaki megköszöni a segítségedet? Kérdeztem egy kedves vendégemtől, Nikolettától.

Szerinte egy szelet csoki, kávé, néhány perces beszélgetés akkor, amikor látja, hogy valaki nem érzi jól magát, kincset ér! Mondjunk köszönetet, mutassuk ki hálánkat azoknak, akiktől segítséget kapunk, akik mellettünk állnak, amikor szükségünk van rájuk! A hála életszemléletünk része, azt az attitűdöt jelenti, hogy felismerjük, megbecsüljük és nem tekintjük magától értetődőnek mindazt, ami jó van az életünkben. Általában véve elmondható, hogy a hála átélése és kifejezése erősíti és stabilabbá teszi társas kapcsolatainkat, legyen az barátság, szerelem vagy munkahelyi ismeretség. A hála „vonzza” az olyan pozitív érzelmeket, mint az öröm, a remény vagy a megelégedettség, és összeegyeztethetetlen az irigységgel, vagy a sértődöttséggel. Így a hálatelt emberek több pozitív és kevesebb negatív érzelmet élnek át, életüket teljesebbnek, jövőjüket biztatóbbnak érzik.
John Gottmann
A tartósan boldog párkapcsolatokra John Gottmann szerint az jellemző, hogy minden egyes negatív interakcióra (legyen az egy kiadós veszekedés vagy akár csak egy rossz mondat, amivel megbántjuk a másikat) öt pozitív jut, vagyis ötször olyan gyakran fejezzük ki szeretetünket, gondoskodásunkat, elfogadásunkat, nagyrabecsülésünket vagy épp hálánkat a társunk felé, mint ahányszor hangot adunk csalódottságunknak, haragunknak vagy egyet nem értésünknek.

Ha nehezünkre esik szóban kifejezni a köszönetet, hálát le is írhatjuk a másiknak, az írásban kifejezett hála pozitív hatásai ugyanazok, mint a szóban kifejezetté.
A történelem folyamán számtalanszor és különbözőképpen vizsgálták a hálát, mint társadalmi és polgári értéket, a jólét egyfajta motivátorát, mind ismereti és érzelmi alapon, felhívva a figyelmet jellegére, ami szociális szükségletet mozdít elő. Azonban pszichológiai megközelítésből, és még inkább az új tudomány a pozitív pszichológia nézetéből a hála egyre inkább úgy értelmezhető, hogy több mint csupán társadalmi változás egyik módszere. A pozitív életszemlélet és a hála érzése együttesen előidézi a társadalmi szituációk kedvezőbb értelmezést ezáltal pozitívabb képet festve le róluk.
Köszönöm szó kimondása
Olvastam már több helyen, hogy mindennap azzal kellene kezdeni, hogy hálát adunk és megköszönjük azt, hogy egészségesek vagyunk, van családunk, munkahelyünk, otthonunk. A mindennapos rohanásban természetesnek tűnhet a köszönet és ki sem mondjuk, pedig nem az, amikor csak tudjuk köszönjük meg a segítséget vagy bármilyen kedves gesztust így a saját lelkünkön is segítünk és másoknak is jót adunk.

Minden egyes pillanatban, amikor magadnak jót teszel és ebből a jóból más is részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb legyen a világ.
Szerző :Udvari Fanni
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.