Menü

A hálával kimondott köszönet becsben tartott értékei

Be tudod fogadni, ha valaki megköszöni a segítségedet? Kérdeztem egy kedves vendégemtől, Nikolettától.

Szerinte egy szelet csoki, kávé, néhány perces beszélgetés akkor, amikor látja, hogy valaki nem érzi jól magát, kincset ér! Mondjunk köszönetet, mutassuk ki hálánkat azoknak, akiktől segítséget kapunk, akik mellettünk állnak, amikor szükségünk van rájuk! A hála életszemléletünk része, azt az attitűdöt jelenti, hogy felismerjük, megbecsüljük és nem tekintjük magától értetődőnek mindazt, ami jó van az életünkben. Általában véve elmondható, hogy a hála átélése és kifejezése erősíti és stabilabbá teszi társas kapcsolatainkat, legyen az barátság, szerelem vagy munkahelyi ismeretség. A hála „vonzza” az olyan pozitív érzelmeket, mint az öröm, a remény vagy a megelégedettség, és összeegyeztethetetlen az irigységgel, vagy a sértődöttséggel. Így a hálatelt emberek több pozitív és kevesebb negatív érzelmet élnek át, életüket teljesebbnek, jövőjüket biztatóbbnak érzik.

John Gottmann

A tartósan boldog párkapcsolatokra John Gottmann szerint az jellemző, hogy minden egyes negatív interakcióra (legyen az egy kiadós veszekedés vagy akár csak egy rossz mondat, amivel megbántjuk a másikat) öt pozitív jut, vagyis ötször olyan gyakran fejezzük ki szeretetünket, gondoskodásunkat, elfogadásunkat, nagyrabecsülésünket vagy épp hálánkat a társunk felé, mint ahányszor hangot adunk csalódottságunknak, haragunknak vagy egyet nem értésünknek.

Ha nehezünkre esik szóban kifejezni a köszönetet, hálát le is írhatjuk a másiknak, az írásban kifejezett hála pozitív hatásai ugyanazok, mint a szóban kifejezetté.

A történelem folyamán számtalanszor és különbözőképpen vizsgálták a hálát, mint társadalmi és polgári értéket, a jólét egyfajta motivátorát, mind ismereti és érzelmi alapon, felhívva a figyelmet jellegére, ami szociális szükségletet mozdít elő. Azonban pszichológiai megközelítésből, és még inkább az új tudomány a pozitív pszichológia nézetéből a hála egyre inkább úgy értelmezhető, hogy több mint csupán társadalmi változás egyik módszere. A pozitív életszemlélet és a hála érzése együttesen előidézi a társadalmi szituációk kedvezőbb értelmezést ezáltal pozitívabb képet festve le róluk.

Köszönöm szó kimondása

Olvastam már több helyen, hogy mindennap azzal kellene kezdeni, hogy hálát adunk és megköszönjük azt, hogy egészségesek vagyunk, van családunk, munkahelyünk, otthonunk. A mindennapos rohanásban természetesnek tűnhet a köszönet és ki sem mondjuk, pedig nem az, amikor csak tudjuk köszönjük meg a segítséget vagy bármilyen kedves gesztust így a saját lelkünkön is segítünk és másoknak is jót adunk.

Minden egyes pillanatban, amikor magadnak jót teszel és ebből a jóból más is részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb legyen a világ.

Szerző :Udvari Fanni

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.