Menü

A hálával kimondott köszönet becsben tartott értékei

Be tudod fogadni, ha valaki megköszöni a segítségedet? Kérdeztem egy kedves vendégemtől, Nikolettától.

Szerinte egy szelet csoki, kávé, néhány perces beszélgetés akkor, amikor látja, hogy valaki nem érzi jól magát, kincset ér! Mondjunk köszönetet, mutassuk ki hálánkat azoknak, akiktől segítséget kapunk, akik mellettünk állnak, amikor szükségünk van rájuk! A hála életszemléletünk része, azt az attitűdöt jelenti, hogy felismerjük, megbecsüljük és nem tekintjük magától értetődőnek mindazt, ami jó van az életünkben. Általában véve elmondható, hogy a hála átélése és kifejezése erősíti és stabilabbá teszi társas kapcsolatainkat, legyen az barátság, szerelem vagy munkahelyi ismeretség. A hála „vonzza” az olyan pozitív érzelmeket, mint az öröm, a remény vagy a megelégedettség, és összeegyeztethetetlen az irigységgel, vagy a sértődöttséggel. Így a hálatelt emberek több pozitív és kevesebb negatív érzelmet élnek át, életüket teljesebbnek, jövőjüket biztatóbbnak érzik.

John Gottmann

A tartósan boldog párkapcsolatokra John Gottmann szerint az jellemző, hogy minden egyes negatív interakcióra (legyen az egy kiadós veszekedés vagy akár csak egy rossz mondat, amivel megbántjuk a másikat) öt pozitív jut, vagyis ötször olyan gyakran fejezzük ki szeretetünket, gondoskodásunkat, elfogadásunkat, nagyrabecsülésünket vagy épp hálánkat a társunk felé, mint ahányszor hangot adunk csalódottságunknak, haragunknak vagy egyet nem értésünknek.

Ha nehezünkre esik szóban kifejezni a köszönetet, hálát le is írhatjuk a másiknak, az írásban kifejezett hála pozitív hatásai ugyanazok, mint a szóban kifejezetté.

A történelem folyamán számtalanszor és különbözőképpen vizsgálták a hálát, mint társadalmi és polgári értéket, a jólét egyfajta motivátorát, mind ismereti és érzelmi alapon, felhívva a figyelmet jellegére, ami szociális szükségletet mozdít elő. Azonban pszichológiai megközelítésből, és még inkább az új tudomány a pozitív pszichológia nézetéből a hála egyre inkább úgy értelmezhető, hogy több mint csupán társadalmi változás egyik módszere. A pozitív életszemlélet és a hála érzése együttesen előidézi a társadalmi szituációk kedvezőbb értelmezést ezáltal pozitívabb képet festve le róluk.

Köszönöm szó kimondása

Olvastam már több helyen, hogy mindennap azzal kellene kezdeni, hogy hálát adunk és megköszönjük azt, hogy egészségesek vagyunk, van családunk, munkahelyünk, otthonunk. A mindennapos rohanásban természetesnek tűnhet a köszönet és ki sem mondjuk, pedig nem az, amikor csak tudjuk köszönjük meg a segítséget vagy bármilyen kedves gesztust így a saját lelkünkön is segítünk és másoknak is jót adunk.

Minden egyes pillanatban, amikor magadnak jót teszel és ebből a jóból más is részesül, hozzájárulsz ahhoz, hogy jobb legyen a világ.

Szerző :Udvari Fanni

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.