Menü

Számoljunk el tízig. Vagy?

Amikor valaki, vagy valami feldühít bennünket, azonnal megváltozik a hangulatunk, viselkedésünk: kiabálunk, vagy csapkodunk, esetleg káromkodunk is, de rettentő dühösek leszünk hirtelen. Van, aki könnyebben kezeli ezt, és pár perc múlva lehiggad, más sokáig bosszankodik, idegeskedik, pedig az önuralmunkat meg kell őrizni, minden körülmények között. A főnököm mindig azt mondta: „ha igazunk van, azért, ha nem, akkor pedig azért.”

Hogyan kezeljük a dühkitöréseinket és milyen módon nyugodhatunk meg mielőbb? Vannak erre is módszerek.

Én először azt szoktam gyorsan átgondolni, hogy hol lesz ez a probléma egy hét, egy hónap, egy év múlva…Valószínűleg már nem lesz olyan nagy probléma, megoldódik így vagy úgy, nem érdemes idegeskedni miatta, hiszen egy hónap vagy fél év távlatából már banális dolognak fog tűnni, amiért kár volt háborogni, másokkal összeveszni.

Van, aki szerint segít békét, nyugalmat árasztó szavakat ismételgetni magunkban, csukjuk be a szemünket, lélegezzünk mélyen, s gondoljunk arra erősen: „nyugodt vagyok”.

Ha lehetőségünk van rá, relaxáljunk. A relaxációs gyakorlat semmilyen felszerelést nem igényel, és mégis képes lehet helyreállítani a lelkünk egyensúlyát. Kényelmesen elhelyezkedünk egy székben, vagy kanapén, behunyjuk a szemünket és lazítunk, meditálunk, relaxációs zenét hallgatunk és megszabadulunk a problémás gondolatoktól.

El kell menni sportolni. Gyakran, rendszeresen. Ez szerintem az egyik legjobb eszköze a stresszlevezetésnek, idegességűzésnek. Egy jó futás rendbe teszi a fejünkben a káoszt. Nem oldja meg a problémákat, de segít hideg fejjel, nyugodt lélekkel, átgondoltan szembenézni velük. Nagyon fontos stresszhelyzetben a légzés kontrollja. Ha idegesek vagyunk, légzésünk szaporává válik. Szívjunk friss levegőt, lélegezzünk mélyeket, pár perc múlva kicsit csökken a feszültség és tovább lehet gondolni, mi következzen.

Nyugtató teák is léteznek, lehet érdemes inni alkalmanként, ha hosszútávon stresszes a munkahelyünk, az életünk, rendszeresen alkalmazva a teákat – például kamilla, vagy citromfű -, csak úgy, mint a sportot, segíthetünk magunkon.

Foglaljuk el magunkat a rossz szokások helyett. Kolleganőm a körmét rágja, vagy a száját, más ismerősöm pszichés köhögésbe kezd. Ezek helyett nagyon tudatosan valami más cselekvésre kell váltanunk. Forró fürdő. Szerintem az mindenre jó. Pláne, ha van levendula illatú habfürdőnk. Én mondom, az mindenre jó. Magnézium. Érdemes szedni időnként. Sportolóknak is, meg amúgy is. Nem árt. stresszkezelésre, magnéziumhiányra. A hagyományos kínai orvoslás hatékonyságát sokan megkérdőjelezik, pedig már rengeteg egészségügyi problémát kezelnek akupresszúrával, melynek lényege bizonyos pontok kézzel való nyomogatása, és ezáltal a hozzájuk kapcsolódó szervek egészséges működésének elősegítése, ehhez szakemberek tudnak pontos tanácsot adni.

A stressz, az idegesség, a düh, a harag tönkre teheti a mindennapjainkat, az életünket, ha nem tanuljuk meg csillapítani, kordában tartani önmagunkat. Úgyhogy nyugalom, béke.

Az elmúlás emlékezete – a múltban és a jelenben

Minden ősz végén, amikor elérkezik november elseje, a temetőkben lassan feltűnnek a gyertyafények. Virágárusok lepik el a sarkokat, a bejáratnál mécsesek sora csillog. A látvány egyszerre meghitt és ismétlődő, valami, amit már megszoktunk. Azonban miben változott ez az időszak az elmúlt évekhez képest?

Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot

Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.

Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról

Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.

A hipochondria lélektana

A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?