Menü

Számoljunk el tízig. Vagy?

Amikor valaki, vagy valami feldühít bennünket, azonnal megváltozik a hangulatunk, viselkedésünk: kiabálunk, vagy csapkodunk, esetleg káromkodunk is, de rettentő dühösek leszünk hirtelen. Van, aki könnyebben kezeli ezt, és pár perc múlva lehiggad, más sokáig bosszankodik, idegeskedik, pedig az önuralmunkat meg kell őrizni, minden körülmények között. A főnököm mindig azt mondta: „ha igazunk van, azért, ha nem, akkor pedig azért.”

Hogyan kezeljük a dühkitöréseinket és milyen módon nyugodhatunk meg mielőbb? Vannak erre is módszerek.

Én először azt szoktam gyorsan átgondolni, hogy hol lesz ez a probléma egy hét, egy hónap, egy év múlva…Valószínűleg már nem lesz olyan nagy probléma, megoldódik így vagy úgy, nem érdemes idegeskedni miatta, hiszen egy hónap vagy fél év távlatából már banális dolognak fog tűnni, amiért kár volt háborogni, másokkal összeveszni.

Van, aki szerint segít békét, nyugalmat árasztó szavakat ismételgetni magunkban, csukjuk be a szemünket, lélegezzünk mélyen, s gondoljunk arra erősen: „nyugodt vagyok”.

Ha lehetőségünk van rá, relaxáljunk. A relaxációs gyakorlat semmilyen felszerelést nem igényel, és mégis képes lehet helyreállítani a lelkünk egyensúlyát. Kényelmesen elhelyezkedünk egy székben, vagy kanapén, behunyjuk a szemünket és lazítunk, meditálunk, relaxációs zenét hallgatunk és megszabadulunk a problémás gondolatoktól.

El kell menni sportolni. Gyakran, rendszeresen. Ez szerintem az egyik legjobb eszköze a stresszlevezetésnek, idegességűzésnek. Egy jó futás rendbe teszi a fejünkben a káoszt. Nem oldja meg a problémákat, de segít hideg fejjel, nyugodt lélekkel, átgondoltan szembenézni velük. Nagyon fontos stresszhelyzetben a légzés kontrollja. Ha idegesek vagyunk, légzésünk szaporává válik. Szívjunk friss levegőt, lélegezzünk mélyeket, pár perc múlva kicsit csökken a feszültség és tovább lehet gondolni, mi következzen.

Nyugtató teák is léteznek, lehet érdemes inni alkalmanként, ha hosszútávon stresszes a munkahelyünk, az életünk, rendszeresen alkalmazva a teákat – például kamilla, vagy citromfű -, csak úgy, mint a sportot, segíthetünk magunkon.

Foglaljuk el magunkat a rossz szokások helyett. Kolleganőm a körmét rágja, vagy a száját, más ismerősöm pszichés köhögésbe kezd. Ezek helyett nagyon tudatosan valami más cselekvésre kell váltanunk. Forró fürdő. Szerintem az mindenre jó. Pláne, ha van levendula illatú habfürdőnk. Én mondom, az mindenre jó. Magnézium. Érdemes szedni időnként. Sportolóknak is, meg amúgy is. Nem árt. stresszkezelésre, magnéziumhiányra. A hagyományos kínai orvoslás hatékonyságát sokan megkérdőjelezik, pedig már rengeteg egészségügyi problémát kezelnek akupresszúrával, melynek lényege bizonyos pontok kézzel való nyomogatása, és ezáltal a hozzájuk kapcsolódó szervek egészséges működésének elősegítése, ehhez szakemberek tudnak pontos tanácsot adni.

A stressz, az idegesség, a düh, a harag tönkre teheti a mindennapjainkat, az életünket, ha nem tanuljuk meg csillapítani, kordában tartani önmagunkat. Úgyhogy nyugalom, béke.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.