Számoljunk el tízig. Vagy?
- Dátum: 2019.09.12., 03:33
- Martinka Dia
- akupresszúra, béke, bosszankodik, csapkod, dühös, feldühít, hangulat, ideges, ismétel, káromkodik, kiabál, kínai orvoslás, kontroll, lehiggad, magnézium, meditál, megnyugszik, módszer, nyugalom, önuralom, relaxáció, sport, stressz, stresszhelyzet, szerv., tudatos
Amikor valaki, vagy valami feldühít bennünket, azonnal megváltozik a hangulatunk, viselkedésünk: kiabálunk, vagy csapkodunk, esetleg káromkodunk is, de rettentő dühösek leszünk hirtelen. Van, aki könnyebben kezeli ezt, és pár perc múlva lehiggad, más sokáig bosszankodik, idegeskedik, pedig az önuralmunkat meg kell őrizni, minden körülmények között. A főnököm mindig azt mondta: „ha igazunk van, azért, ha nem, akkor pedig azért.”
Hogyan kezeljük a dühkitöréseinket és milyen módon nyugodhatunk meg mielőbb? Vannak erre is módszerek.
Én először azt szoktam gyorsan átgondolni, hogy hol lesz ez a probléma egy hét, egy hónap, egy év múlva…Valószínűleg már nem lesz olyan nagy probléma, megoldódik így vagy úgy, nem érdemes idegeskedni miatta, hiszen egy hónap vagy fél év távlatából már banális dolognak fog tűnni, amiért kár volt háborogni, másokkal összeveszni.

Van, aki szerint segít békét, nyugalmat árasztó szavakat ismételgetni magunkban, csukjuk be a szemünket, lélegezzünk mélyen, s gondoljunk arra erősen: „nyugodt vagyok”.
Ha lehetőségünk van rá, relaxáljunk. A relaxációs gyakorlat semmilyen felszerelést nem igényel, és mégis képes lehet helyreállítani a lelkünk egyensúlyát. Kényelmesen elhelyezkedünk egy székben, vagy kanapén, behunyjuk a szemünket és lazítunk, meditálunk, relaxációs zenét hallgatunk és megszabadulunk a problémás gondolatoktól.
El kell menni sportolni. Gyakran, rendszeresen. Ez szerintem az egyik legjobb eszköze a stresszlevezetésnek, idegességűzésnek. Egy jó futás rendbe teszi a fejünkben a káoszt. Nem oldja meg a problémákat, de segít hideg fejjel, nyugodt lélekkel, átgondoltan szembenézni velük. Nagyon fontos stresszhelyzetben a légzés kontrollja. Ha idegesek vagyunk, légzésünk szaporává válik. Szívjunk friss levegőt, lélegezzünk mélyeket, pár perc múlva kicsit csökken a feszültség és tovább lehet gondolni, mi következzen.
Nyugtató teák is léteznek, lehet érdemes inni alkalmanként, ha hosszútávon stresszes a munkahelyünk, az életünk, rendszeresen alkalmazva a teákat – például kamilla, vagy citromfű -, csak úgy, mint a sportot, segíthetünk magunkon.

Foglaljuk el magunkat a rossz szokások helyett. Kolleganőm a körmét rágja, vagy a száját, más ismerősöm pszichés köhögésbe kezd. Ezek helyett nagyon tudatosan valami más cselekvésre kell váltanunk. Forró fürdő. Szerintem az mindenre jó. Pláne, ha van levendula illatú habfürdőnk. Én mondom, az mindenre jó. Magnézium. Érdemes szedni időnként. Sportolóknak is, meg amúgy is. Nem árt. stresszkezelésre, magnéziumhiányra. A hagyományos kínai orvoslás hatékonyságát sokan megkérdőjelezik, pedig már rengeteg egészségügyi problémát kezelnek akupresszúrával, melynek lényege bizonyos pontok kézzel való nyomogatása, és ezáltal a hozzájuk kapcsolódó szervek egészséges működésének elősegítése, ehhez szakemberek tudnak pontos tanácsot adni.
A stressz, az idegesség, a düh, a harag tönkre teheti a mindennapjainkat, az életünket, ha nem tanuljuk meg csillapítani, kordában tartani önmagunkat. Úgyhogy nyugalom, béke.
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.