Menü

Túlzásba vitt edzés negatív hatásai

Egy exorexiás ember akár több órát tölt az edzésről, testsúlyról, alakról való fantáziálással. Nagyon fontos számára az edzés megtervezése és az „adag” emelése, ami oda vezethet, hogy napi több órát tölt el edzőteremben. Az edzés megtétele kielégüléssel és örömmel jár, bármilyen szigorú szabályokat is alkot magának. Azt látjuk, hogy az edzés minősége az élet minőségét is jelenti már, tehát olyan központi elemmé növi ki magát, ami elsődleges és elengedhetetlen. Ez azt jelenti, hogy a testmozgás fokozásában egy tudattalan tényező szerepel, az én jó állapotának az elérése, amihez képest nem számít a szociális izoláció, vagyis az a veszteség, amit a környezet, barátok, társasági élet jelent. Jellemző a túlzott testmozgás mellett az egyéb örömök megtagadása is. Az identitás átformálódása – vagyis az addig megismert személyiség szinte teljesen megváltozhat, mert harcol az edzések megtartásáért, nem fogadja el a kritikát és tanácsot. A legfontosabb jelzés, ha a barátoktól és környezettől való izoláció beindul, mert az evés és a beszélgetés már nem olyan fontos, illetve egy idő után azzal a veszéllyel fenyeget, hogy önmagát kell védenie a többiek kérdéseitől.

A túledzettség szindróma jelei és tünetei: „kimosott” érzés, fáradtság, energiahiány tompa lábfájdalom folyamatos ízületi-, és izomfájdalmak hirtelen teljesítmény visszaesés álmatlanság fejfájás az immunrendszer gyengülése (sok megfázás, torokfájás) edzési kapacitás és intenzitás csökkenése rossz hangulat, ingerlékenység depresszió a sport iránti lelkesedés hiánya csökkenő étvágy gyakori sérülések megrögzött edzéskényszer érzés.

Teszteljünk állapotunkat, az ortosztatikus pulzus vizsgálat, ami a következőkből áll: Minden nap ugyanabban az időben (a legjobb reggel) helyezzük magunkat kényelembe, és pihenjünk tíz percig! Tíz perc után fekve mérjük meg a pulzusunkat! Ezután álljunk fel! Tizenöt másodperc elteltével végezzünk el egy második mérést! Másfél perc múlva egy harmadikat! Két perc után pedig egy negyediket! A kipihent sportolóknak nagyjából azonosak lesznek az eredmények, de akiknél kezd kialakulni a túledzettség azoknál a negyedik mérésnél körülbelül 10-el több lesz a mért pulzusérték. Hatással lehet a vizsgálat eredményére az, ha esetleg még nem pihentük ki az előző edzést, fáradtak vagyunk, vagy stresszesek. Mindenesetre ilyenkor hasznos lehet csökkenteni az edzés mennyiségét, vagy pihenni egy napot mielőtt újra gyakorlatozni kezdünk.

Szimpatikaus idegrendszeri tünetek:

Szaporább nyugalmi szívritmus (emelkedett nyugalmi pulzusszám)
Emelkedett nyugalmi vérnyomás
Csökkent maximális teljesítmény
Csökkent sportteljesítmény
Csökkent maximális vér-tejsav koncentrációLassult regenerációs képesség
Testtömegcsökkenés
Étvágycsökkenés
Csökkent edzésmotiváció
Fokozott ingerlékenység, depresszió
Fokozott sérülékenység
Gyengült fertőzésekkel szembeni immunvédelem

Paraszimpatikaus idegrendszeri tünetek:

Csökkent nyugalmi pulzusszám
Erőkifejtés után gyorsabb pulzusszámcsökkenés
Csökkent sportteljesítmény
Csökkent vér-tejsavszint szubmaximális ill. maximális terhelés alatt
Fásultság, érzelmek kinyilvánításának hiánya

Az exorexia az elismerés kicsikarására irányuló evészavar, motiváló tényezői közül csak az egyik lehetséges ok a haláltól való félelem, az étrendet pedig a test kinézetéhez igazítják.
Az orthorexiások a táplálék minőségére figyelnek kórosan, azaz, csak az általuk tökéletesen egészségesnek gondolt ételeket hajlandók magukhoz venni, adott formában, adott mennyiségben.
Kiváltó okai a betegségektől való kórós, illetve haláltól való félelem.

Ennek a betegségnek is ugyan az a csapdája, nincs betegségtudat, hisz az egészséges élet illúziójában ringatja magát a beteg.

Szerző: Udvari Fanni

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.

Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt

Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.

Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit

A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.