Menü

Drasztikus szénhidrátmegvonás diétában

A glikogén vagy a glükóz hiánya zavart okoz az izomműködésben is. Ha ezekből a szénhidrátokból nincs elegendő a szervezetben, az az állóképesség és a fizikai teljesítmény nagymértékű csökkenését eredményezheti. Fontos tudni, hogy nőknél a fogamzás előtt kifejezetten hátrányos lehet a szénhidrátok drasztikus csökkentése, mert a teherbe eséshez szükséges megfelelő hormonműködést akadályozza. De az is figyelemre méltó, hogy az agy számára nélkülözhetetlen, szinte egyedüli energiaforrás a glükóz, amelynek fontos szerepe van az emlékezési és a tanulási folyamatok fenntartásában, javításában. A glikogén vagy a glükóz hiánya zavart okoz az izomműködésben is.

Alacsony energiaszint

Ez a pont leginkább azokra az emberekre vonatkozik, akik a szénhidrát minden formáját megvonják a szervezettől. Ha nagyon drasztikusan lecsökkented a szénhidrátbevitelt, az energiaszinted jelentősen le fog zuhanni, mivel a test számára az elsődleges energiaforrást a szénhidrát jelenti. Amikor nincs szénhidrát, a szervezet a glikogénhez nyúl, mert a zsírból- és fehérjéből való energia előállítás hosszadalmas folyamat. Ha kiürülnek a raktárak, fáradtságot, szédülést, hányingert, gyengeséget és koncentrációs zavart érezhetsz. Gyakran előfordul, hogy a szervezet a meglévő izmokhoz nyúl energiaforrásként, vagyis a felépített izomzatodból fogsz veszíteni.

Ingadozó vércukorszint

A finomított szénhidrátok eltávolítása sokak szerint nagyon hasznos a szervezet számára. Sokan bizonyára tudjátok, hogy a finomított szénhidrátok milyen hatással vannak a vércukorszintre. Ez a fajta szénhidrát okozza ugyanis a glükóz hirtelen megemelkedését, majd rövid időn belüli leesését. Az ilyen “hullámvasutazás” azt idézi elő, hogy a leesett vércukrodat újabb adag finomított szénhidráttal próbálod helyre rakni, ami pár órán belül újra leesik és minden kezdődik elölről. Az ilyen feldolgozott szénhidrátok (fehér rizs, cukor, fehér kenyér) helyett válaszd a teljes kiőrlésű vagy barna fajtákat, amivel meggátolod, hogy a vércukorszint hullámzását.

Menstruációs zavarok

Köztudott, hogy túlzottan alacsonyabb testzsír százalékkal (kb. 10% alatt) rendelkező nők esetében a menstruációs zavarok, sőt, extrém esetekben a teljes meddőség is előfordul. Az viszont kevéssé közismert tény, hogy az alacsony szénhidrát tartalmú diéták esetében is elő-előfordul valami hasonló. Egy 2003-as amerikai tanulmány szerint a 45%-a a ketogén diétát terápiás céllal követő (epilepsziások voltak) lányoknak teljesen felborult a menzesze, és amikor újra elkezdtek szénhidrátot kapni, ez hamarosan helyreállt. A táplálkozástudományi szakemberek többsége egyetért a jelenlegi nézettel, hogy még az extrém diéták esetében sem ajánlott tartósan a szénhidrátokat a teljes napi energiamennyiséget illetően 15%, sőt egyes dietetikusok szerint 30% alá vinni.

A nagyon alacsony (napi 100gramm alatti) szénhidrát bevitelt, csak olyan betegségeknél javasolják, mint az:

• Epilepsziás betegek

• Inzulin reziztensek

• Alzheimer- vagy Parkinson kóros betegek

• Számos rákos daganat esetében

• Extrém túlsúlyosaknál

Fogyassz naponta 1,5-2 gramm szénhidrátot testsúly kilogrammonként

Ha rendszeresen, hetente legalább 3-4 alkalommal edzel, akkor figyelj rá, hogy a napi tápanyagbeviteled 30-40%-át szénhidrátokból fedezd. Természetesen nem mindegy, hogy milyenekből! Válassz olyan lassan felszívódó szénhidrát forrásokat, mint a barna rizs, a bulgur, a zabpehely, a zöldségek, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék. Ne feledd, hogy a szénhidrát teljes megvonása a szervezettől könnyen az izommennyiséged rovására válhat, hiszen a szénhidrátok töltik fel az intenzív edzés során lemerült glikogén raktárakat, amik az izomszövetek épüléséért felelősek. Naponta a 1,5-2 gramm hasznos szénhidrát fogyasztása ajánlott testsúlykilogrammonként, ami egy 60 kg-s nő esetében 90-120 grammnak felel meg. Ügyelj arra, hogy a nap előrehaladtával csökkentsd a bevitt mennyiséget.

A nap vége felé csökkentsd a szénhidrát bevitelt

Mivel testünk elsősorban a szénhidrátokból nyeri az energiát, leginkább reggel, illetve a nap korai szakaszában van rá kimondottan szükségünk. Később már kevesebb "üzemanyagra" van szükségünk, ráadásul az esti órákban bevitt szénhidrát mennyiség már hajlamosabb zsírként elraktározódni, hiszen azt már nem használja fel a szervezetünk. Érdemes tehát a nap első felére időzíteni a nagyobb mennyiségű szénhidrátot, és este már csak fehérjét fogyasztani.

A szénhidrát mennyisége nagymértékben befolyásolja egy diéta sikerességét, de ha tudod, hogy hogy és mikor fogyaszd ezt a sokak által került, de mégis létfontosságú tápanyagot, akkor csak hasznodra válhat a kívánt alak elérésében.

Szerző: Udvari Fanni

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.

Miért veszélyes az orrpiszkálás?

Sokan csupán rossz szokásnak vagy illetlen viselkedésnek tartják az orrpiszkálást, pedig valójában egészségügyi szempontból is kockázatos lehet. Bár első pillantásra ártalmatlannak tűnik, ez a hétköznapi tevékenység többféle fertőzés, sérülés és kellemetlen következmény forrása lehet.

Miért fontos a jó vérkeringés, és hogyan támogathatjuk?

Minden embernek van vérkeringése, hiszen, ha nem lenne, akkor nem működne a testünk, vagyis nem maradnánk életben. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy a keringésünk megfelelően működjön.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

Amikor a test „szól”: a csuklás okai és megszüntetésének lehetőségei

A csuklás szinte minden ember számára ismerős jelenség. Többnyire váratlanul jelentkezik, rövid ideig tart, majd magától megszűnik, ezért a legtöbben egyszerű, hétköznapi kellemetlenségként tekintenek rá. De mi zajlik valójában a szervezetben, amikor csuklunk, és mit tehetünk annak érdekében, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk tőle?