Utazás a másik elfogadása felé
- Dátum: 2019.02.26., 14:46
- Vass Attila
- kép: www.imdb.com
- 60-as évek, afroamerikai, barátság, elfogadás, fekete, film, kritika, Oscar, rasszizmus, USA
A Zöld könyv, mint a mostanában nagyon felkapott amerikai szakmai díjakat halmozó filmek (Csuklyások, 12 év rabság) egy része az amerikainak mutat példát az amerikai egykori néplélekről és egymás elfogadásról. Ez a megtörtént, valós sztori kétségkívül rendkívül erős. Adott egy bronxi olasz nagy melák, kissé néger ellenes kidobó-sofőr, Tony és egy kifinomult afroamerikai zongorista dr. Shirley. Ezt a párost az Úr is arra találta ki, hogy utóbbi egy déli, amerikai turnéját teljesítsék együtt. A nagy családos, állandóan evő-beszélő-viccelő olasz szépen apránként megtanulja tisztelni a visszahúzódó, enyhén alkesz értelmiségit és viszont. Mindenki tanul a turné során. A rasszista déli mentalitás sajnos még a 60-as években is jelen volt. Külön viccesek azok a jelenetek, ahol tapsikolva fogadják a virtuózt, majd éreztetik vele, hogy nem tartják egyenrangúnak. Természetesen a filmes zenei betétek elsőrangúak.
A legmeglepőbb fordulatokat az élet írja, hiszen Tony valódi fia a forgatókönyv írója is egyben. Ami viszont igazán meglepő az a remek hangulaton és a kiváló párbeszédeken kívül a két főszereplő személye. Visszafogott művészként Mahersala Ali igen meggyőző. Kisujjból kirázta az Oscar-díjat. Azonban az igazi bónusz (a dán felmenőkkel bíró!) olaszt játszó Viggo Mortensen, aki jogtalanul maradt meg egy Oscar jelölésnél. Letisztult a játéka, magával ragadó és hiteles. Közben a rendezői székben az a Peter Farelly üldögél, akit olyan túltolt agyatlan vígjátékokról ismerhettünk, mint a Dumb és Dumber. Ez a road movie azonban annál sokkal jobb ritmusú. Kellemes, mindenkinek szóló a humora csak sajnos nagyon kiszámítható. Szerethető darab lett a Zöld könyv, amely remek látlelete egy kornak, ahol már elismerték az afroamerikai tehetséget, csak még az afroamerikaikat nem.
Ez a kissé szentimentális társadalmi tabló az előre borítékolható felépítése ellenére, a bajtársi összeborulásig egy nagy erénnyel kétségkívül bír, jelesül, hogy ellazítja az embert és kikapcsolva szórakoztat. Nyugodt szívvel ajánlható mindenkinek. Nem nagyon hatol mélyre, nem változtatja meg a világot, de kellemes estét varázsolhat mindenkinek. Mortensennek meg legközelebb adjanak már egy fránya Oscart!
A mesterséges intelligencia használatának előnyei és hátrányai
A mesterséges intelligencia-rendszerek legtöbbje biztonságos és hasznos, növeli a hatékonyságot és költségmegtakarítást tesz lehetővé, egyes rendszerek ugyanakkor kockázatokat is hordoznak magukba, ezért ezek szabályozást igényelnek.
„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”
Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?
Ne hagyjunk életet a forró járműben!
Nyáron a hőmérséklet akár percek alatt életveszélyes szintre emelkedhet egy lezárt autó belsejében. Ennek ellenére még mindig előfordul, hogy figyelmetlenségből vagy pillanatnyi döntésből adódóan valaki gyermekét vagy háziállatát az autóban hagyja, amíg gyorsan elintéz valamit. Ez a „csak pár percre” hozzáállás azonban tragikus következményekkel járhat.
John Wick világa balettel újratöltve
A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.
Tündék és ördögfiak nagyvásznon
Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?