A kevés alvás súlyos következményei
- Dátum: 2019.02.25., 10:18
- Udvari Fanni
- agyműködés, alvás, betegségek, immunrendszer, kevés alvás, kiegyensúlyozottság, kognitív képességek, pihenés
Mi történik ha nem alszunk eleget?
Módosult tudatállapotba kerülünk, nehezen koncentrálunk, türelmetlenek, morcosak, ingerlékenyek és figyelmetlenek leszünk, fáradtságot érzünk. Egyre problémásabb lesz tisztán gondolkodni, emlékezni, észszerű döntéseket hozni. Negatívabb színben érzékelünk mindent, tompultak és durcásabbak leszünk, spiccesnek érezzük magunkat. Nem teljesítünk úgy, ahogy szeretnénk, hiszen érzelmi képességeink csökkent, túlélő-üzemmódban működnek. Megnő a szorongásszintünk és az étvágyunk, érzékelési zavarokat tapasztalhatunk, hallucinálhatunk. Ezek krónikus alváshiányban fokozottan fennállnak, és súlyos esetben akár teljesen el is veszíthetjük a valósággal való kapcsolatunkat.
Az alvásmegvonás (nem véletlenül) ősi kínzási módszer. Olyannyira komolyan károsítja egészségünket, hogy napjainkban etikai okokból tilos alvásmegvonással kísérletezni. A felébredéssel megzavart alvás (pl. horkolás, egyéb zajok miatt) sokkal rosszabb, mint a kevés alvás, mert ha megzavarjuk az alvásciklust, az agy nem tud zavartalanul végigmenni a szükséges alvásfázisokon. Az alvásmegvonás tehát MINDEN funkciónkra kihat.
Például:
STRESSZ: Amikor nem pihenünk eleget, szervezetünkben megnő a stresszhormonok szintje és a limbikus rendszer (főleg amygdala) aktivitása. Emiatt folyamatosan ugrásra kész állapotban működünk (szimpatikus aktivitás) és szerveinknek (elsősorban a szívünknek) még keményebben kell dolgoznia.
ÉRZELMI LABILITÁS: Ha kialvatlanok vagyunk, nehezebben tudunk különbséget tenni a fontos és kevésbé fontos történések között. Az alváshiányban szenvedő emberek nagyobb valószínűséggel eshetnek áldozatul saját vágyaiknak, a figyelmetlenségnek és az átgondolatlan döntéshozatalnak, ez pedig veszélyes lehet az emberek magánéletére és karrierjére is.
DEMENCIÁK, NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK: Megnő az agyban a toxinok felhalmozódása, melyeket egyébként (elegendő mennyiségű) mélyalvás közben távolít(ana) el az agy magából. Ha nem alszunk eleget, ezek a proteinek felhalmozódnak és különböző neurodegeneratív betegségek keletkezhetnek. Minél több ilyen plakk halmozódik fel, annál nagyobb a demenciák kialakulásának a veszélye. Az Alzheimer-kór is a béta-amyloid plakkok krónikus felhalmozódása, a tau-t az Alzheimerrel és Parkinsonnal is összefüggésbe hozzák. Hosszútávú alváshiány következtében csökken az agy térfogata is; ez szintén az Alzheimer-kórra is jellemző.
SZÍVROHAM, AGYVÉRZÉS: . Aki 6 órát, vagy ennél kevesebbet alszik, az 200%-al növeli a szívroham és az agyvérzés (stroke) valószínűségét.
ANYAGCSERE-BETEGSÉGEK: . Akiknél jelentősen eltér a munkanapi és a pihenőnapi alvásritmus („social jet lag”), azoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki magas koleszterinszint, inzulinrezisztencia, nagyobb derékbőség, testtömegindex (BMI).
ELHÍZÁS: A lelassult anyagcsere aktivitás és ugyanolyan étkezés mellett akár évi 4,5 kg súlytöbbletet is jelenthetnek. A hosszabb alvásidő a felmérések szerint egyértelműen jobb étkezési szokásokkal párosul.
IMMUNRENDSZER: Alváshiány következtében csökken a testhőmérsékletünk is, ami szintén hátrány a betegségekkel való védekezésben. Nagyobb esély van különböző gyulladások kialakulására is.
RÁK KOCKÁZAT: Már egyetlen éjszaka, amikor csak 4-5 órát tudunk aludni, 70%-kal csökkenti a rákellenes immunsejtek (ölősejtek, NK-sejtek) mennyiségét.
GYORSABB ÖREGEDÉS a fentiek miatt, és az ezzel járó HORMONÁLIS VÁLTOZÁSOK miatt.
Alakítsunk ki megfelelő környezetet a pihentető alváshoz!
Legyen teljesen sötét alvásidőben.
Szellőztessük ki a szobát, hogy járja át friss levegő.
Legyen minden zavaró tényezőtől mentes. Az igazán pihentető alvás egyik legfontosabb előfeltétele a teljes csend.
Az előzőekből tanulva tehát vonjuk le a következtetéseket, szerintem megéri ezekre odafigyelni a testi-lelki egyensúlyunk fentartása érdekében!
Szerző: Udvari Fanni
Miért szárad ki télen az ajkunk?
A hideg hónapokban az ajkak különösen érzékennyé válnak, hiszen a vékony bőrfelület nem tudja megvédeni magát a szél, a hideg és a száraz levegő ellen. A cserepesedés, a húzódó érzés és a repedezés ilyenkor szinte mindennapos probléma lehet, de néhány egyszerű módszerrel sokat tehetünk a megelőzésért. A megfelelő hidratálás és a tudatos ajakápolás segíthet visszaadni az ajkak természetes puhaságát a téli időszakban is.
Természetes gyógymódok alkalmazása a szem egészségéért
A szemünk folyamatosan ki van téve a környezeti ártalmaknak, a digitális eszközök képernyőjének kék fényének, és a mindennapi fáradtságnak. Míg a modern orvostudomány fejlett megoldásokat kínál a súlyos látásproblémákra, számos enyhe, átmeneti panasz (például szárazság, irritáció, fáradtság) esetén a természetes gyógymódok hatékony és kíméletes kiegészítő terápiát jelenthetnek. Ezek az évszázados praktikák a gyógynövények gyulladáscsökkentő és nyugtató tulajdonságait aknázzák ki.
Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld
Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Miért fordul egyre több sportoló a jógához?
A modern sport világában egyre több profi és amatőr sportoló fedezi fel a jóga sokoldalú előnyeit. Bár korábban gyakran csak kiegészítő mozgásformaként tekintettek rá, mára bizonyított, hogy a jóga olyan fizikai és mentális támogatást nyújt, amely közvetlenül hozzájárul a teljesítmény növeléséhez, a regeneráció gyorsításához és a sérülések megelőzéséhez.