Menü

Hogyan éld túl a vizsgaidőszakot?

  • Dátum: 2018.11.16., 09:51

November közepén általában mindenkinek a közelgő Karácsony jut az eszébe. Nekünk, egyetemistáknak a káosz, a rengeteg éjszakázás és a véget nem érő tanulás minimális koffeinmérgezéssel. Bizony, kezdődik a téli vizsgaidőszak. Ehhez hoztam néhány túlélőtippet, ami bizonyítottan beválik és hasznos lehet abban, hogy ne zombiként köszöntsük az újévet.

Igyál nagyon sok vizet: van, aki az energiaitalra esküszik, más a kávéra, megint más a teát preferálja. Mindenki próbálja megterhelt agysejtjeit stimulálni még egy kis tudás befogadására. Ami viszont feledésbe merül a napok és a végeláthatatlan éjszakák során az a megfelelő folyadékbevitel. Egyszerű, ha odakészítesz legalább egy liter vizet magad és a tanulnivaló mellé, akaratlanul is bele-belekortyolsz majd, ami felélénkít és meggátolja a kiszáradás tüneteinek megjelenését.

Képes vagy időben beosztani az időd: ez is az egyik komoly vesszőparipája az egyetemistáknak, és még inkább a frissen felsőoktatásba került gólyáknak. Van, aki egyből le akarja tudni a vizsgáit, más halasztgatja. A legjobb a teljes kiégés ellen, ha heti kettőnél többet nem vállalsz be, és azt is érdemes megfontolni, hogy a könnyű vizsgákkal kezdj, vagy legyél túl a nehezén. Ez mindenkinek saját kompetenciája, de a jól felépített vizsgabeosztás komplett félévet és stresszhelyzeteket menthet.

Csoportban tanulás: Üljetek össze, és dolgozzátok ki együtt a tételeket, vagy csak magyarázzátok el egymásnak az anyagot. Sokkal többet megtanultok egymástól, mintha csak simán a lapot olvasgatnátok. Utóbbi amúgy sem jó taktika, részben mert a magolás hosszú távon nem hasznos, másrészt az egyszerű szöveg olvasása rutinná válik egy idő után, és akaratlanul memorizálod a szöveget, amit később viszont nem fogsz tudni visszamondani. Csoportban rávilágítotok a lényegre és konkrétumokra figyelve könnyebben felkészülhettek a vizsgára, a tudás pedig sokkal maradandóbb.

Nasizz – de ésszel: a cukor felgyorsít és energiát ad, ezért sokan nyúlnak a csokihoz, édességekhez tanulás közben. Ez csupán pillanatnyi megoldásként tűnik jónak, hosszú távon azonban nem véletlen, hogy sokan épp az egyetemen és a stressz evéstől híznak meg. Magvak (pl. dió, diákcsemege), gyümölcsök (most van szezonja a citrusféléknek) akár aszalt formában (mazsola, datolya, áfonya, stb.) de akár a zöldségek egy kis mártogatóssal is sokkal egészségesebbek és hatékonyak a szervezet és az agykapacitás felpörgetésére. Meg persze Karácsonykor sem szeretnénk a régen látott rokonoktól azt hallgatni, hogy de szépen kikerekedtünk, nem igaz?

Sok kitartást az elkövetkezendő időszakhoz, és ne felejtsétek: nem ti választjátok a tételt. A tétel választ titeket.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?