Mindent a Z generációról

A „digitális bennszülöttek”korszak

A Z generációt szokás digitális bennszülötteknek is nevezni. Számukra rendkívül fontos az önkifejezés és a vizualitás. Ők jelenleg nagyrészt felső tagozatosok és középiskolások, de első képviselőik már egyetemi előadásokra járnak. Meg kell birkózniuk – a számukra természetes dologgal – azzal, hogy a nap 24 órájában felügyelet alatt tarthatják őket, ugyanakkor az Interneten korlátlan szabadságot kapnak, bárkivel beszélhetnek, bármit elolvashatnak, ez szabadság érzetet biztosít számukra. Továbbá nem hajlandóak megtanulni azt, amit eléjük tesznek, csupán azért, mert a tanár erre utasítja őket. Meg akarják érteni és át akarják élni azokat a dolgokat, melyekről tanulniuk kell. A tanárok többsége viszont olyan korban szocializálódott, amikor a diákok jogai, érdekei és akarata nem érvényesülhetett, gyakran meg sem jelent. Másrészről ők azok, akik nem tudják elképzelni az életet az internet nélkül és a tudás megszerzésének új útjait keresik.

Érdekességek

Meglepő tény, hogy a Z-k között jóval több esetben mutatnak ki hiperaktivitást, figyelemzavart, vagy épp hiányt, mint a korábbi generációk esetén. Ez összefüggésben van a korai és igen intenzív digitális élettel. Nehéz felkelteni az érdeklődésüket, lekötni a figyelmüket.

A középiskolások közel fele több mint 200, 16%-uk pedig több mint 500 profilt követ.

8 év alattiak 92%-a rendelkezik Instagram-fiókkal, tízből heten pedig naponta többször, akár óránként is végigpörgetik a képmegosztó oldalt.

Z-k azok, akik a leginkább kihasználják a technika adta lehetőségeket, így a kezeik közül kikerült fotók java része szerkesztve, filterezve, retusálva van.

A legnagyobb arányban barátokat, hírességeket, barátokat, sztárokat, bloggereket és vloggereket követnek. A legnépszerűbb tartalmak közt egyaránt megjelenik a divat, az életmód, a filmek, az IT és a game.

Kérdés, hogy az internetes kitárulkozás milyen példával szolgál a tizenévesek előtt, akik nem biztos, hogy képesek átlátni, hogy az, amit az Instagrammon látnak, nem mindig a szín tiszta valóság. A sok posztolás egyfajta önképzavart eredményez, ami meggátolja őket a helyes pszichológiai fejlődésükben. A szülőknek fontos lenne kontrollálni a kütyük használatát. Sajnos a mai felgyorsult társadalomban sok családban nincs idő leülni egy tartalmasat beszélgetni, mert minden mást előtérbe helyeznek. Viszont az élő beszédet a gyermek a virtuális világban nem tudja gyakorolni, ezért elengedhetetlen lenne erre figyelni.

Z generáció jövőképe

A BT (British Telecommunications) által ismertetett, a Medián által végzett felmérés fókuszában az állt, hogy a mai 14-25 évesek milyennek látják a jövőjüket tíz év távlatában, hogy mit várnak, vagy legalábbis remélnek az élettől, mire 24-35 évesek lesznek. A felmérés szerint a fiatalok 64%-a szívesebben dolgozik majd munkahelyen, mint otthonról.

Továbbá a nők döntésében nagyobb a súlya a biztonságnak, a munkakörülményeknek és a munkahely hangulatának, míg a férfiak szemében nagyobb szerepe van az modern irodai környezetnek előmeneteli lehetőségeknek, és a cég hírnevének.

A válaszadók négyötöde tervezi úgy, hogy 10 év múlva egyetemi végzettsége lesz. A leginkább népszerű képzési irányok az, az informatika, az üzleti és a mérnöki tanulmányok. Viszont a legkevésbé keresettek pedig a természettudományok és az orvosi képzés. Utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy a megkérdezett fiatalok szerint természettudományi képzettséggel lehet majd a legmagasabb fizetést elérni, és a munkahelyválasztás szempontjai között a fizetés szerepel az első helyen.

Fele arra számít, hogy kiegyenlítődnek a nemek közti jövedelmi különbségek. Továbbá döntő többség nem gondolja, hogy 2027-re az euro váltaná a forintot.