Menü

Nem rontottam el, csak még nincs kész!

Odaégett? Túl sós? Túl híg? Leragadt vagy éppen szétesett? Nehogy bosszankodj! Tudnod kell, hogy nincs elrontott étel, csak olyan, ami még nincs kész! Mindenkivel előfordul, hogy egy étel nem sikerül épp a legszebbre, vagy a legfinomabbra, mert egy-egy adott összetevőből esetleg nem találtuk el a megfelelő arányt, vagy siettünk, kapkodtunk, s nem lett a legtökéletesebb. Előfordul, azonban ezen könnyen segíthetünk!

Elhiheted, hogy nem te vagy az egyetlen, akinek nem pontosan úgy sikerül az ételt elkészítenie, ahogyan azt a szakácskönyvben, vagy az interneten csábító ételfotó mutatja. Ez mindenkivel előfordul. Ha az íz miatt bosszankodunk, nézzünk meg néhány trükköt, melyekkel segíthetünk a problémán. Ha elsóztad a levest, akkor azért történt, mert szerelmes vagy, de ne aggódj, a sót könnyen semlegesíthetjük méz és almaecet segítségével. Mindegyikből adjunk egy-egy teáskanállal az ételhez, majd kóstoljuk meg, ehető-e már. Ha még mindig túl sós, próbáljuk ki a „krumpli módszert”, főzzünk egy krumplit az ételhez, s az felszívja belőle a só egy részét.

A túl csípős, vagy erős étel ízén pedig egy kevés citromlé hozzáadásával is javíthatunk, ugyanis a sav, semlegesítő hatásával mérsékli a csípősséget. Amennyiben harmonizál az étellel, hasznos lehet a tejföl vagy joghurt is.

Ha kapkodunk, vagy nem figyelünk oda, bizony megesik, hogy az étel odaég. Szerencsére van néhány megoldás ilyen esetekre is. Ha a lábosban kozmál oda a készülő étel, akkor kapj elő egy másik alkalmas edényt, és óvatosan öntsd át az épen maradt részt, úgy, hogy a megégett részek ne kerüljenek bele, s próbáld tovább folytatni az étel elkészítését. Ha sütemény, vagy sült hús égett oda, vágd le a megégett széleket, ételdarabokat, majd anélkül süsd tovább.

Ha egy sütihez kevert krém túl hígra sikerült, egy kevés darált kekszet vagy zabkorpát hozzáadva javulhat az állaga. A túlcukrozott masszán pedig segít néhány csepp citromlé.

Akkor sem kell kidobni az ételt, ha nem sikerült küllemre úgy, ahogy elvártuk. Elszakadt piskótából a legjobb egy somlói galuska, elrontott süti tésztákból, vagy csomósabbra sikerült pudingokból készülnek a legdekoratívabb pohárkrémek, szétesett túrógombócból rakott-sült túrógombóc legyen, sok tejföllel meglocsolva, összesütve. Túlérett, szétesett gyümölcsökből turmixot keverj, elrontott kekszből, linzertésztából, pitetésztából kiváló kekszmorzsa alapod készülhet például a kókuszgolyóhoz, vagy keksztekercshez.

Mondd csak, melyik ételed nem sikerült?

Végül egy jó tanács (magamnak is): soha ne tároljunk hasonló kinézetű fűszereket, egymás mellett, ugyanazon a polcon, ugyanolyan egyforma üveg fűszertartóban! Vagy ne csodálkozzunk, ha szárított gyömbért teszünk a rántottába, szárított fokhagyma-granulátum helyett. A Férjem szerencsére egyáltalán nem vette észre.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?