Mamma Mia! a folytatások hálójában
- Dátum: 2018.08.06., 08:27
- Vass Attila
- www.imdb.com
- ABBA, Cher, film, kritika, Meryl Streep, musical, zene
A Mamma Mia! tíz éve egy nagyon sokatmondó ötlet volt az ABBA számok musical film köntösbe ágyazására. A recept működött és a főleg középkorosztályból álló nézők zabálták Meryl Streep vesszőfutását a három potenciális apajelölttel egy görög varázslatos szigeten. A folytatás rögtön egy kettő az egyben film lett, ahol már Streep karakterét kiírták a sztoriból, helyette lánya szívfájdalmait élhetjük át. Természetesen előzményt is kap a cselekmény és Donna ifjú kori kalandjait is láthatjuk hódolóival. Lily James erre a szerepre tökéletes választás, szinte ragyog a vásznon. Miközben a laza erkölcsű 70-es éveket láthatjuk, a jelenben, öt évvel a híres esküvő után, épp hotelt akar nyitni csinos lánya (Amanda Seyfried) anyjának kedvelt szigetén. A film nyilván csak háttér a nagysikerű dalokhoz.
Minden szereplő visszatér az előzményből és haknizik, táncol egy jót. A hangulat mézédes és nagyon cuki. Becsületükre legyen szólva egy árnyalattal kevésbé giccses, mint tíz éve. A felütés nem valami dinamikus, de fokozatosan talál magára a sztori. A magyar cím találó, tényleg olyan érzésünk lehet, hogy a színészek sose hagynák abba az éneklést. Óriási poén a hoteligazgató szerepében Andy Garcia és a reklámkampányokban agyonpromozott nagyi, Cher megjelenése. Konkrétan a 70 feletti művésznő 25-30 évesre botoxoltan is olyan hangbeli tartást és jelenlétet ad, amely elviszi a végjátékot. Az össznépi zenélés, pedig már csak hab a tortán. Aki nosztalgiára és ABBA zenére vágyik hihetetlen pozitivitás sugárzó színészek társaságában bátran vegyen jegyet. Sőt van ahol időszakosan vetítik az első részt is. Irány a nosztalgiavasút amely a meseszép Görögországig repít el ismét minket. Tegyünk egy próbát.
Kép forrása: www.imdb.com
Big, Bigger...Digger
Alejandro G. Iñárritu (21 Gramm, Babel) egy epikus rendező, nem mellékesen ő volt az első Oscar-jelölt mexikói direktor. Filmjei nem szokványos füzérei az emberi sorsoknak, amelyek szép lassan egy egységes képpé válnak bennünk. Ezúttal egy megaköltségvetéssel és részben saját sztorijával egy maró fekete komédiát/szatírát vázol elénk, ami egyszerre tűnt az elmaszkírozott Tom Cruise-zal (Magnólia, Mission Impossible) az év mozgóképes eseményének, komoly Musk- és Trump-paródiának, valamint a történelem legmeghökkentőbb sci-fijének(?). Lássuk a részleteket.
Családi dráma a gyilkos árnyékában
Nyomasztó atmoszférájával a Netflix új krimi-thrillere a kilencvenes évek sorozatgyilkos-történeteinek hangulatát idézi meg. James Ashcroft filmje izgalmas szereposztással és lendületes történetvezetéssel kínál szórakoztató kikapcsolódást, még ha akadnak is benne kihasználatlan lehetőségek.
Húsz év után is jól áll neki a Prada
Két évtized után visszatér Miranda Priestly és a Runway szerkesztősége. Az ördög Pradát visel 2. komoly kihívás elé állította az alkotókat, a folytatás azonban méltó módon viszi tovább az első rész örökségét. A film egyszerre épít a jól ismert karakterekre és a nosztalgiára, miközben a megváltozott divat- és médiavilágra is reflektál.
A hősiesség és a kilátástalanság egy helyre vezet
Christopher Nolan nem tud hibázni. A brit-amerikai rendező koncepciói, víziói tűpontosan átjönnek grandiózus filmjeiben. Most sincs másképp, mikor a klasszikus Odüsszeia feldolgozása robban be ellentmondást nem tűrően a mozikba. Hatalmas díszletek, remek filmzene, igazi görög mitikus hangulat és 3 óra játékidő egy olyan históriavilágban, ahol a hősiesség és a kilátástalanság kéz a kézben jár.
Millie Bobby Brown ismét nyomoz
Az Enola Holmes-széria új része ezúttal is a címszereplő lendületes személyiségére és a jól működő karakterdinamikára épít. Bár a történet már nem hat olyan frissnek, mint korábban, a látványos kaland és a szimpatikus szereplők még mindig szórakoztató kikapcsolódást nyújtanak, miközben az alkotók megőrzik az előző filmek hangulatát.