A lélek is lehet beteg II. rész
- Dátum: 2018.01.22., 11:00
- aluszékonyság, alvásigény, alvászavar, betegség, bipoláris, depresszió, feldobottság, gyógyszer, hipománia, kezelés, lélek, lelki, levertség, mánia, önértékelés, öngyilkos, öngyilkosság, zavar
Folytatva a korábban publikált cikkem témáját - amely az unipoláris depresszióról szólt- ma is a lélek betegségeiről írok. A mostani cikkemben a mániás depressziót ismerhetik meg közelebbről!
A bipoláris zavar – mániás depresszió – egy pszichiátriai kórkép. A neve is utal a legfőbb tünetekre, vagyis a két szélsőséges hangulati állapot váltakozására. A mánia –a feldobott jókedv- és a depresszió - levert hangulat- váltakozik hosszabb időtartamon keresztül. Az első tünetek már általában tizenéves kor körül jelentkeznek, azonban a diagnózis felállítására sokszor éveket kell várni. Ugyanis nehéz eldönteni, hogy az illető ebben a betegségben szenved, vagy éppen a pubertáskori zavarokkal küzd. A helyes diagnózist leggyakrabban 25-40 éves kor között állítják fel.
A bipoláris zavar a népesség körülbelül 1%-át érinti, így a becslések szerint Magyarországon nagyjából 100 ezer embert érint a betegség.
A két szélsőséges epizód közül a mánia fokozott önértékelésben, csökkent alvásigényben, nyugtalanságban és figyelemzavarban nyilvánul meg. Ezek mellett tapasztalható még ilyenkor fokozott beszédkészség, meggondolatlan cselekedetek és gondolatrohanás.
A klinikai depresszió fázisában a beteg a nap nagy részében levert, álmatlan vagy éppen aluszékony, bűntudat érzés és öngyilkos gondolatok kínozzák, fáradt.
A mániának egy kevésbé súlyos formája: a hipománia (enyhe mánia) . Sok tünete megegyezik a mániával, de sokkal kisebb fokban vannak jelen. Ezek az emberek általában energikusak, rengeteg ötletük van, amiért lelkesednek. Karizmatikusak és magabiztosak. A mániával ellentétben ők képesek logikus gondolkodásra, így a mindennapi élet sem okoz problémát a számukra.
Mivel jelenleg a mániás depressziót nem tudjuk gyógyítani, csak a megfelelő gyógyszeres kezelés jöhet szóba. Számos gyógyszer áll rendelkezésre, a legtöbb betegnek azonban gyógyszerek kombinációjára van szüksége.
A bipoláris zavar egyébként régen sem volt ismeretlen fogalom, több híres személyt is diagnosztizáltak vele. Ilyen volt például Ady Endre, Szent-Györgyi Albert, Winston Churchill, Ludwig van Beethoven és Latinovits Zoltán is.
Párkeresős nyomozás Facebook-csoportokban
Az interneten sok mindent megoszthatunk egymással: Facebook-csoportokban cserélnek gazdát elektronikai eszközök, könyvek, akár több milliós gépjárművek is. Az elmúlt időszakban botlottam bele egy olyan online közösségbe, ahol nem illegális szerekkel kereskednek, hanem információval különböző férfiakról, nőkről, lehetséges jövendőbelikről. De mit is jelent ez pontosan? Előre szólok egy olyan jelenségről van szó, ami több szempontból megmosolyogtató lehet és személyesen is utánajártam a témának.
A kedvesség pszichológiája
A kedvesség valóban kulcsfontosságú tényező az emberi kapcsolatokban és a társadalmi harmóniában. A kedvesség valóban „aranylánc”, amely összeköti az embereket, és olyan érték, amely az élet minden területén érvényesülhet. A kedvesség nemcsak a másokkal való interakcióinkat gazdagítja, hanem hozzájárul saját belső jólétünkhöz is.
Fiatalkori demencia
A demencia szót sokan ismerik, legtöbbször az idősebb korosztállyal hozzák összefüggésbe, ami nem helytelen, de nem csak az időseket érinti, előfordulhat fiatalabbaknál is.
Az énkép és a kapcsolatok sérülékenysége
Sokszor feltesszük a kérdést, hogy mit jelent az önértékelés? Minek a talaján terem ez és mi történik akkor ha sérül a “saját énnel” kapcsolatos kép? Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan dolgozhatunk az önmagunkkal való negatív viszonyulásukon és milyen sebeket szenved el az önbecsülésünk.
A projekció jelentése
A projekció pszichológiai mechanizmus, amely segít elkerülni a kellemetlen belső élményeket, érzéseket vagy konfliktusokat azáltal, hogy ezeket a saját magunkban érzett dolgokat a külvilágra vetítjük. Alapvetően arról van szó, hogy a bennünk lévő, elviselhetetlen indulatokat vagy félelmeket a másik személyre hárítjuk, miközben nem vesszük észre, hogy ezek valójában saját magunkban is jelen vannak.