Menü

10 érv, hogy miért figyelj a megfelelő alvásra!

A jó minőségű és megfelelő mennyiségű alvás ugyanolyan fontos az egészséghez, mint a rendszeres mozgás és az egészséges táplálkozás. A nyugati életmód, a kialakult társadalmi rend nem teljesen veszi figyelembe a természetes alvásritmust. A legtöbb ember ma kevesebbet alszik, mint korábban, és teszi mindezt rosszabb minőségben. Lássuk, miért is fontos, hogy jól aludjunk!

1. A rossz alvás elhízáshoz vezethet

Az Obesity Research Journal-ban és más szakmai lapokban közölt tanulmányok igazolták, hogy a keveset alvók átlagsúlya szignifikánsan magasabb, mint a megfelelő alváshosszal rendelkező embereké. Egy átfogó tanulmány szerint a rövid alvásidővel rendelkező felnőttek 89%-kal, a gyerekek 55%-kal nagyobb eséllyel lesznek túlsúlyosak. Erről méltatlanul kevés szó esik, pedig a szerzők az elhízás egyik fő rizikófaktoraként jelölik meg a rövid alvásidőt.

2. A jó alvók kevésbé éhesek

Vizsgálatok kimutatták, hogy az étvágy kontrollálásáért felelős hormonszabályozás alvásmegvonás esetén felborul. Megnő a ghrelin (étvágyfokozó hormon), és csökken a leptin (étvágyat csökkenrtő, elnymó hormon) szintje.

3. A megfelelő alvás fokozza a koncentrációképességet és a produktivitást

Ezt mindannyian ismerjük, de most már tudományosan is vizsgálták, számszerűsítették. Egyes tanulmányokban az alvásmegvonás okozta agyi funkcióváltozásokat az alkoholfogyasztáshoz hasonló mértékűnek ítélték. Alkohol fogyasztás után a koncentrációképesség és reakcióidő csökkenés miatt tilos a gépjárművezetés, vagy a magasban történő munkavégzés. Pontosan ezek a funkciók sérülnek alvásmegvonáskor is. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás viszont jobb problémamegoldóképességgel és memóriával társult felnőtteknél és gyerekeknél egyaránt.

4. A jó alvás maximalizálja a sportteljesítményt

Egy kosárlabdázókon folytatott vizsgálat kimutatta, hogy a hosszabb alvásidejű sportolók szignifikánsan gyorsabbak, pontosabbak, rövidebb reakcióidejűek voltak, mint az alacsonyabb óraszámot alvással töltő társaik. Hasonló eredménnyel zárult egy többezer időskorú nő bevonásával készült vizsgálat is. A kevesebbet alvók nem sétáltak annyit, a fogásuk kevésbé volt erős, magabiztos, így minden ezekhez kapcsolódó tevékenységben, pl. főzés vagy akár az unokákra vigyázás stb. alulmaradtak a jól alvókhoz képest.

5. A keveset alvóknál nagyobb eséllyel alakul ki szívbetegség, és stroke

Több vizsgálat eredményeinek összegzéseként a tudósok megállapították, hogy akik rendszeresen kevesebbet alszanak 7-8 óránál, azoknál jóval magasabb a krónikus betegségek, köztük a szívbetegségek, valamint a stroke előfordulása is.

6. Az alvás kihat a cukoranyagcserére, hozzájárulhat a 2. tipusú diabetes kialakulásához

Egy egészsséges, fiatal férfiakon végzet vizsgálat során azt találták, hogy a 4 órásra csökkentett alvásidő 6 nap után cukorbetegséget megelőző tüneteket okozott. Az állapotot egy hetes 6 óra feletti alvás megszüntette. Más tanulmányok is alátámasztották a vizsgálat eredményeit, így összességében kijelenthető, hogy aki rendszeresen kevesebbet alszik 6 óránál, az pusztán ezzel a szokásával már növeli a az esélyét a cukorbetegség kialakulásának.

7. Az alváshiány kapcsolatban áll a depresszióval

A pszichiátriai betegségek, mint amilyen a depresszió is, szorosan kapcsolódnak az alvászavarokhoz. Ez olyannyira igaz, hogy a depresszió diagnózisához szükséges ún. kritériumtünetek egyike is az alvászavar kialakulása. Ez lehet az elalvás zavara, vagy az átalvásé is, mikor ugyan elalszik az ember, de többször felébred éjszaka, s nem, vagy csak nehezen tud visszaaludni. Azt, hogy az alvászavar okozza a depressziót és nem fordítva, arra alapozzák, hogy a sleep apnoe-s (légzéskimaradásos/ horkoló) emberek körében is magasabb a depresszió előfordulása. Mi több, még az öngyilkosság esélye is magasabb az alvászavarral rendelkezők körében.

8. A megfelelő alvás támogatja az immunrendszert

Már egy kevés alváshiány is mérhetően rontja az immunstátuszt. Egy vizsgálatban felső légúti kórokozókkal fertőztek meg 7 óránál kevesebbet, és 8 óránál többet alvókat. Az alváshiányban tartottak közül háromszor annyian betegedtek meg, mint a sokat alvóknál.

9. Az alváshiány rontja a bőr minőségét, elősegíti a ráncosodást

Alváshiány esetében a kortizolszint megemelkedik (stresszhormon). A magas kortizolszint mellett a szervezet elkezdi lebontani a kollagénfehérjéket, ez pedig halvány bőrszínhez, finom vonalak megjelenéséhez, ráncosodáshoz vezet.

10. Az alvásszegénység fokozza a szervezetben a gyulladásokat

Krónikus gyulladások, például különböző bélgyulladások, ízületi gyulladások, autoimmun eredetű gyulladások aktiválódását, tünetek fellobbanását okozhatja az alváshiány. Egészségesekben is megnő a gyulladásra utaló mérhető mutatók értéke.

Összességében tehát elmondható, hogy az egészséges életmód csak a megfelelő minőségű és mennyiségű alvással lehet teljes. Szükséges az optimális testalkat, bőrminőség fenntartásához csakúgy, mint a megfelelő energiaszinthez, s jó hangulathoz.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.