Mikor menjen aludni a gyerek a nyári szünetben?
- Dátum: 2017.06.17., 20:17
- altatás, alvás, éjszaka, este, gyerek, gyereknevelés, napirend, nyári szünet, reggel, szünet
Hurrá itt a nyár! Ez azt jelenti, hogy a gyermekek számára vége a korán kelésnek (amit sok szülő irigyel is tőlük...), és egyúttal az esti időben fekvésnek is. Van, aki szerint ez az időszak üdítő, hiszen hátrahagyhatjuk az iskolai kötelezettségeket, és lazíthatunk az időbeosztáson. Míg más szülők számára kimerítő a napirend felborulása, és a késő estig, éjszakáig handarikázó csemeték. No de melyik verzió jó az egész család számára?
Természetesen teljesen felesleges, hogy az óvodai-iskolai renddel azonosan szigorú beosztást kelljen tartani. Mindenki számára jól esik, ha kicsit lazíthatunk. A gyermekeinken és önmagunkon is észrevehetjük ilyenkor, hogy a tanév során tapasztalt stressz csökken, és a család ifjú tagjai felszabadultabbak. Ehhez természetesen hozzájárul az esti rutin szabaddá válása, valamint az ébresztőóra kiiktatása is.
A gyermekek sokfélék, de igen kevés akad közöttük, aki korán elálmosodik, és szeret időben aludni térni. Az ő esetükben nincs kérdés. A kis éjjeli baglyoknál viszont a családi béke és nyugalom érdekében érdemes lehet néhány észszerű szabályt bevezetni. Nem kell engednünk, hogy éjfélig ébren legyenek a csemeték, és bizonyos kereteket ilyenkor is tartani lehet. Ehhez néhány ötlet:
- Határozzuk meg, hogy mi az az időpont, amikortól nyugalmat szeretnénk! Ebben az időpontban a gyermekek kapják meg tőlünk a jóéjtpuszikat és az esti mesét. Ezután is ébren maradhatnak még, amennyiben az ágyukban olvasgatnak, játszanak egy kisebb lámpa fényénél. Így már elindul a lenyugvás, elcsendesedés időszaka, de mégsem kell túl korán aludni, és a szülőnek is lehet kis saját ideje.
- Beszéljük meg velük a reggeli szabályzatot is: természetesen itt sem kell a görcsösségre törekedni. De senkinek sem jó, ha a végtelen éjszakai kukorékolás után délig alszik a fiatal, noha egy-egy alkalommal ez sem jelent problémát. Legyen olyan időpont, ameddig fel kell kelni, felöltözni és bekapcsolódni a napi körforgásba. Persze van olyan gyermek, aki inkább a korán kel, főleg a kisebbek. Ha nem dolgozunk reggel, s már olyan korú a kicsi, akkor egyezzünk meg vele, hogy mely időpontig - az estéhez hasonlóan - a szobájában játsszon nyugodtan, de legalábbis hagyja a szülőket pihenni, amennyiben már egyedül lehet hagyni őt.
- Legyenek, lehetnek ebben is "csalónapok" a hét egy meghatározott napján, amikor viszont nem kell ezen szabályokhoz sem alkalmazkodni. Így a többi napon könnyebb őket betartani.
- Itt a lehetőség a pizsamapartik és a párnacsaták megrendezésére! Ha nem is alvás, de legalább valami hasonló...
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Különórák és pihenés – Így marad meg a harmónia
Egyre több gyerek délutánját tölti ki a szervezett foglalkozások sora, a zsúfolt napirend azonban könnyen a pihenés rovására mehet. Cikkünk bemutatja, milyen jelek utalhatnak a túlterhelésre, és hogyan segíthetnek a szülők egyensúlyt teremteni a különórák, a szabadidő és a pihenés között.
Ne csinálj meg mindent a gyerek helyett! – Az önállóságra nevelés apró lépései
Helikopterszülőnek nevezzük azokat a szülőket, akik szinte folyamatosan a gyermekük körül köröznek, mindenre figyelnek, minden problémát megoldanak helyettük, és igyekeznek elhárítani előlük még a legkisebb akadályt is. Vekerdy Tamás is gyakran beszélt arról, mennyire fontos, hogy a gyerekeknek legyen lehetőségük a saját tapasztalataikból tanulni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.