Menü

A munka rabságában

Alkohol, drog, cigaretta, szerencsejáték és munka... Mi a közös bennük? Az, hogy mindegyik függőséget okozhat. A munkamánia, angolul ismertebb nevén workaholic valóban létező jelenség, de a felismerése jóval nehezebb. Most kiderül, hogy mi a pszichológiai háttere.

A legtöbb függőség esetén érvényes jelenség, hogy a külvilág számára hamarabb nyilvánvalóvá válik, hogy baj van, mint magának az érintettnek. A munkamániánál ez hatványozottan igaz, ugyanis csak a mennyiség teszi kórossá a szituációt, önmagában pedig az életünk alapvető részét képezi. Sőt mi több, a társadalom által természetesen elvárt és (lehetőleg) jutalmazott dologról van szó, így nem könnyű felismerni azt a munkamennyiséget, ami már nem egészséges. Mik a "munkaalkoholista" ember jellemzői?

1. Nyilvánvaló, hogy túl sokat dolgozik. De számára ez nem csupán túlóra, hanem az élet fontos és velejáró része. Indoklás természetesen mindig akad...

2. A figyelme beszűkül a munka irányába, ez képezi idejének - no és persze beszédtémájának - legfontosabb részét. Az élet egyéb területeinek fontossága elsorvad, és minden a munkája mögé sorolódik.

3. Képtelen kikapcsolódni. Szabadidős tevékenységei jelentősen lecsökkennek vagy elvesznek. Nem szívesen szánja rá magát, hogy elszakadjon a munkájától, "nem teheti meg" - mondja, de ha mégis, akkor ötpercenként csekkolja az e-mailjeit, és a legképtelenebb helyzetekben is felveszi a telefont. Üdülés vagy családi program mit sem számít, ő készenlétben áll. Természetesen csak a megélhetés, az alkalmazottak, vagy egyéb külső tényezők miatt, "nem jókedvéből teszi"- állítja.

4. Ha nem dolgozhat, akkor úgy érzi, baj lesz belőle, és légüres térbe kerül, ahol már nem is érzi otthonosan magát. Stresszel akkor is, ha dolgozik, és akkor is, ha nem...

"A feleségem állandó készenlétben állt, és a rettenetes, ordibálós főnökének bármikor hajlandó volt felvenni a telefont. Egyszer nyaralni mentünk, és a komp közepén ugrált a térerőért, hogy valamilyen elektronikus dokumentum ügyét megvitassák. Nyár, napsütés, hullámok - a nejemet nem nyűgözték le, csak a munkán kattogott folyamatosan, hiába reménykedtem abban, hogy külföldön talán majd kikapcsolódik. Sok házimunkát én végeztem, de ő főzött a gyerekeknek, sőt nekem is. Közben viszont ott volt mellette a laptopja a konyhában, és folyamatos készenlétben állt. Noha jól jött az az összeg, amit keresett, nem voltunk rászorulva, és az ő eszével sok más munkahelyen is kaphatott volna ugyanennyit. Nem tudtam rábeszélni, hogy felmondjon. A főnökének és a beosztottaknak szüksége van rá - mondta. A családjának is szüksége lett volna, de ezt elengedte a füle mellett. Végülis elváltunk, pedig szerettem őt." - meséli Balázs.

A jelenség férfiakat és nőket egyaránt érint, de férfiak körében gyakoribb, hogy nem csak a munka elkötelezettjévé, hanem rabjává is válnak. A függőségben szenvedő emberek jellemzője lehet a siker hajszolása, a megfeleléskényszer, a maximalizmus, valamint az élet egyéb területeivel való elégedetlenség. Gyakran előfordul, hogy például sikertelen, tudat alatt boldogtalan házasságból menekülnek a munka világába, vagy ez egyfajta legálisnak számító énidő és önmegvalósítási felület nekik, amely által az otthoni kötelezettségek alól szabadulhatnak. Kötődési problémák szintén vezethetnek munkaalkoholizmushoz.

A gyógyuláshoz arra van szükség, hogy az érintett felismerje a problémát, és egyéni vagy csoportos terápia során szakember segítségével megtalálják, hogy milyen gyermekkori élmények, életesemények váltották ki a függőségi szituációt.

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.