Menü

A munka rabságában

Alkohol, drog, cigaretta, szerencsejáték és munka... Mi a közös bennük? Az, hogy mindegyik függőséget okozhat. A munkamánia, angolul ismertebb nevén workaholic valóban létező jelenség, de a felismerése jóval nehezebb. Most kiderül, hogy mi a pszichológiai háttere.

A legtöbb függőség esetén érvényes jelenség, hogy a külvilág számára hamarabb nyilvánvalóvá válik, hogy baj van, mint magának az érintettnek. A munkamániánál ez hatványozottan igaz, ugyanis csak a mennyiség teszi kórossá a szituációt, önmagában pedig az életünk alapvető részét képezi. Sőt mi több, a társadalom által természetesen elvárt és (lehetőleg) jutalmazott dologról van szó, így nem könnyű felismerni azt a munkamennyiséget, ami már nem egészséges. Mik a "munkaalkoholista" ember jellemzői?

1. Nyilvánvaló, hogy túl sokat dolgozik. De számára ez nem csupán túlóra, hanem az élet fontos és velejáró része. Indoklás természetesen mindig akad...

2. A figyelme beszűkül a munka irányába, ez képezi idejének - no és persze beszédtémájának - legfontosabb részét. Az élet egyéb területeinek fontossága elsorvad, és minden a munkája mögé sorolódik.

3. Képtelen kikapcsolódni. Szabadidős tevékenységei jelentősen lecsökkennek vagy elvesznek. Nem szívesen szánja rá magát, hogy elszakadjon a munkájától, "nem teheti meg" - mondja, de ha mégis, akkor ötpercenként csekkolja az e-mailjeit, és a legképtelenebb helyzetekben is felveszi a telefont. Üdülés vagy családi program mit sem számít, ő készenlétben áll. Természetesen csak a megélhetés, az alkalmazottak, vagy egyéb külső tényezők miatt, "nem jókedvéből teszi"- állítja.

4. Ha nem dolgozhat, akkor úgy érzi, baj lesz belőle, és légüres térbe kerül, ahol már nem is érzi otthonosan magát. Stresszel akkor is, ha dolgozik, és akkor is, ha nem...

"A feleségem állandó készenlétben állt, és a rettenetes, ordibálós főnökének bármikor hajlandó volt felvenni a telefont. Egyszer nyaralni mentünk, és a komp közepén ugrált a térerőért, hogy valamilyen elektronikus dokumentum ügyét megvitassák. Nyár, napsütés, hullámok - a nejemet nem nyűgözték le, csak a munkán kattogott folyamatosan, hiába reménykedtem abban, hogy külföldön talán majd kikapcsolódik. Sok házimunkát én végeztem, de ő főzött a gyerekeknek, sőt nekem is. Közben viszont ott volt mellette a laptopja a konyhában, és folyamatos készenlétben állt. Noha jól jött az az összeg, amit keresett, nem voltunk rászorulva, és az ő eszével sok más munkahelyen is kaphatott volna ugyanennyit. Nem tudtam rábeszélni, hogy felmondjon. A főnökének és a beosztottaknak szüksége van rá - mondta. A családjának is szüksége lett volna, de ezt elengedte a füle mellett. Végülis elváltunk, pedig szerettem őt." - meséli Balázs.

A jelenség férfiakat és nőket egyaránt érint, de férfiak körében gyakoribb, hogy nem csak a munka elkötelezettjévé, hanem rabjává is válnak. A függőségben szenvedő emberek jellemzője lehet a siker hajszolása, a megfeleléskényszer, a maximalizmus, valamint az élet egyéb területeivel való elégedetlenség. Gyakran előfordul, hogy például sikertelen, tudat alatt boldogtalan házasságból menekülnek a munka világába, vagy ez egyfajta legálisnak számító énidő és önmegvalósítási felület nekik, amely által az otthoni kötelezettségek alól szabadulhatnak. Kötődési problémák szintén vezethetnek munkaalkoholizmushoz.

A gyógyuláshoz arra van szükség, hogy az érintett felismerje a problémát, és egyéni vagy csoportos terápia során szakember segítségével megtalálják, hogy milyen gyermekkori élmények, életesemények váltották ki a függőségi szituációt.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?

Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz

A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.