Mi van azokkal a párokkal, akik nem Valentin-napoznak?

"Bálintkor" minden a szerelemtől csöpög, de sajnos nem minden párkapcsolatban tudják vagy akarják megélni a romantikát. A döcögő kapcsolatok, házasságok gondolata a mai napon még fájdalmasabb lehet azoknak, akik benne vannak. Hogyan is állnak manapság a párok egymással, és mik a legfőbb nehézségek közöttük?

Vörös rózsák, piros szívek, és szerelemtől duzzadó ajánlatok - ettől hemzseg minden Valentin körül, megcélozva a párokat, akik szeretnék megünnepelni egymást, vagy az érzelmeiket, no és persze megcélozva a nem kevés profitot is, amit hoz egy-egy ilyen nap a vállalkozásoknak. Persze nincs is baj ezzel, a kereslet és a kínálat találkozásáról beszélünk. De nem ilyen örömteli a Valentin-nap, valamint a vasárnap ünnepelt Házasság Világnapja azoknak, akiknek problémáik vannak a párkapcsolatukban.

Ami rombolja a párkapcsolatokat

Bár mindenki a válási statisztikákkal riogat, természetes, hogy megemelkedett a válások száma onnantól kezdve, hogy már nem társadalmi elvárás együtt maradni. De attól még igaz, hogy rengetegen élnek boldogtalan, nem kielégítő párkapcsolatban. Az egyik leggyakoribb ok a megértés hiánya, valamint a harc. Az emberek úgy érzik, mintha a kapcsolat valamiféle verseny vagy játszma lenne, ahol az egyik embernek győznie kell, és akkor elismerést, figyelmet és irányítást kaphat a másiktól, ha ez megtörténik. Noha éppen az ellenkező eredmény születik a versengésből - ami egyáltalán nem való egy párkapcsolatba, és természetesen nem old meg semmit.

A megértés hiánya részben szintén visszavezethető a versengésre, ugyanis az emberek gyakran félnek igazat adni a társuknak. Úgy vélik, hogy azzal elveszítenek valami fontosat. Ahogy a férjem szokta mondani, az embereknek fontosabb, hogy igazuk legyen, mint az, hogy boldogok legyenek. Fontos dolgot nem értenek: attól, hogy megpróbálom megérteni a társamat és a nézőpontját, még nem kell egyet is értenem vele. A megértést úgy veszik el egymástól a párok, mintha ez hasznos büntetési vagy manipulációs eszköznek bizonyulna. S még csak nem is tudnak róla, hiszen ezek a játszmák nem tudatos szinten zajlanak.

Sajnos ezzel épp a kapcsolat legfontosabb alapjait aknázzák. A párkapcsolatok legfontosabb erőforrásai ugyanis azok, hogy egymással barátságosak, megértőek, figyelmesek és szeretetteljesek vagyunk, s hogy elsők vagyunk egymás számára a fontossági sorrendben. Viszont egy kapcsolat sem javult meg attól, hogy ezeket tüntetőleg, vagy tudattalanul elvesszük, megvonjuk egymástól - vagy oda sem adjuk.

A felelősságvállalás és a tudatosság fontos

A legfőbb nehézség, hogy a felmérések szerint az emberek nagyobb része nem tudja tudatosan megélni a párkapcsolatát, hanem legtöbb cselekedete ösztönösen irányított. Úgy vélik, hogy az érzelmek rajtunk kívül álló dolgok, így hát nem is foglalkoznak vele különösebben, és nemigen fektetnek energiát azok megértésébe, javításába. Pedig a párkapcsolati kutatók egyértelműen bebizonyították, hogy jobban működnek a kapcsolatok, házasságok azok között, akik magasabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, és fejlesztik magukat ezen a téren.

Merthogy igen, az érzelmi intelligencia és a párkapcsolati kultúra fejleszthető! Rendelkezésünkre is áll ehhez sok könyv, előadás, de szakember segítségét is igénybe vehetjük. A legnehezebb mindebben, hogy legtöbben ezeket az eszközökön keresztül párjukat akarják megváltoztatni és neki bebizonyítani, hogy mit nem csinál jól. De elsősorban magunkon tudunk dolgozni, azokon a dolgokon, amiken mi változtathatunk - a párunkat maximum motiválni tudjuk, vagy magunkkal csábítani a fejlődés útjára.

Elképzelhető, hogy nekünk van kisebb részünk abban, hogy a párkapcsolat megromlott, vagy nem működik megfelelően, de higgyük el: ez a kicsi is számít, és valamilyen módon mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy idáig jussunk. Ha mással nem, hát a nem megfelelő párválasztással, vagy hogy olyasmit akarunk erőltetni, ami nem megy, és olyanra akarjuk megváltoztatni, ami nem lehetséges.

A másikra figyelni

A másik legnehezebb dolog a párkapcsolatokban tiszta, önzetlen figyelmet adni társunknak. Mit jelent ez? Amikor nem úgy szeretjük őt, s nem úgy szentelünk neki időt, figyelmet, ahogy nekünk kényelmes és fontos, hanem úgy, ahogy őneki jó. Nem is olyan könnyű feladat... Gary Chapman szeretetnyelvekről szóló könyvei ettől lettek híresek, hogy ő jött rá először a párkapcsolatoknak erre a fontos buktatójára, miszerint a legtöbb ember természetesnek veszi, hogy úgy szeret, ahogy neki jó, pedig párunknak sokszor teljesen másra van szüksége. Ugyanez igaz arra, hogy hogyan hallgatjuk meg társunkat, vagy hogyan kérünk tőle bocsánatot. Ahhoz hasonlít, mintha egy idegen nyelvet kellene megtanulnunk - ugye hiába ismételgetnénk egy spanyolnak magyarul, hogy szeretlek, ha ő nem beszéli ezt a nyelvet?

Márpedig a párkapcsolatokban mindig két világ találkozik - s néha úgy érezhetjük, ütközik - egymással. Minden családnak, minden embernek megvan a maga kultúrája, szokásrendszere, szókincse, ezeket mind össze kell egyeztetni egymással. Ehelyett a párok sok esetben azt várják, hogy maguktól menjen a szekér. Azt hiszik, ha szeretjük egymást, akkor mindennek magától kell történnie. Mintha csak lepottyannánk Afrikában, és máris beszélnénk a törzs nyelvét és ismernénk a kultúráját.

Pedig ez az összehangolódás nem magától, hanem tőlünk történik. A párkapcsolat nem valamiféle rajtunk kívül helyezkedő misztikum, noha sokkal romantikusabbnak - és könnyebbnek - hathat így beállítani. Dolgozni kell érte és rajta - vagy legalábbis érdemes.

Ha érdekel a téma, keresd a cikkünket hamarosan, amelyben a párterápiába, házassági tanácsadásba engedünk "titkos" bepillantást.

Forrás: Lélekolvasó Terápiás és Karrierműhely - Ábrahám Adrienn
www. lelekolvaso.hu *** www.facebook.com/lelekolvaso