Menü

Mi az, amit megennél, ha az élelmiszergyárban dolgoznál?

Az embereknek gyakran fogalma sincs arról, hogyan készülnek azok az ételek, amik minden nap az asztalukra, na és persze a gyomrukba kerülnek. Jó kérdés, hogy mi az, amit nyugodt szívvel fogyasztanál ezek közül, ha látnád, hogyan készül? Talán érdemes utánajárni, ha tudatosan szeretnél táplálkozni, hogy mi is az, amit megeszel...

Mindehhez sajnos nem elég elolvasni az élelmiszereken található összetevő-listát, noha a legtöbben még ezt sem teszik meg. S miért nem elég ennyi tájékozódás? Azért, mert ez a felsorolás vajmi keveset mond a legtöbbeknek. Annyit már belénk nevelt a média, hogy az E-betűs összetevőket érdemes (lenne) kerülni. De ez sem olyan egyszerű, mert ezek közül is van, ami ártalmatlan, és van, aminek a fogyasztását nem ajánlanánk az egészséges táplálkozáshoz (noha az élelmiszergyártási szabályozások nem korlátozzák a használatát).

Viszont még az egyszerűbb összetevőknél sem ismerik a legtöbben, hogy azok pontosan micsodák, no és az végképp nem derül ki, hogy honnan származik az a bizonyos összetevő, vagy mondjuk milyen körülmények között termelték, állították elő. Hiszen még az étteremben sem tudjuk, hogy mi kerül a tányérunkra, és mennyire tiszta, higiénikus (és etikus!) konyha rejlik a lengőajtók túloldalán!

Legalább a gyakran fogyasztott élelmiszereket nézzük meg annyira, hogy az összetevőinek utánajárunk a neten! Sőt mi több, ajánlott megtekinteni néhány videót arról, hogy miként készülnek ezek az ételek. Nem éppen étvágygerjesztő látni, hogy miből készül az átlagos virsli és a parizer, vagy éppen a gumicukor. De vannak olyan étkek is, amik nem is oly borzasztóak, mint elsőre gondolnánk. A sós chips például semmi elrettentőt nem tartalmaz - hibája "mindössze" annyi, hogy egy zacskó kalóriatartalma lefedi a napi ajánlott kalóriafogyasztás egyharmadát. Tehát nem véletlen, hogy sok élelmiszeripari dolgozó kerüli azokat a termékeket, amik a keze alól kerülnek ki...

Kiváló alternatíva lehet, ha házi élelmiszereket, helyi termelők ennivalóit fogyasztjuk. Tőlük akár közvetlenül kérdezhetünk is a termesztés, vagy az állattartás, a készítés módjáról. Sőt, egyes kistermelők betekintést engednek a házi kis üzemeikbe, ami szintén érdekes és tanulságos lehet. No de miért is lehet más a házi, mint a gyári? Például mert csak az ipari előállítás számára éri meg, és opció a mesterséges adalékanyagok használata.

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.