Mitől lesz agresszív a gyerek?
- Dátum: 2016.10.06., 16:29
- agresszió, fegyver, gyerek, gyereknevelés, játék, számítógépes játék
Sok szülő aggódik, hogyan előzze meg a gyermeki agressziót. Például ne engedje a számítógépes játékok közelébe? Hiszen a különböző játékok akár számítógépen, telefonon, tableten, vagy X-Boxon és egyéb konzolon sokszor véresek, és noha játékból, de gyilkosságok tucatjait kell végrehajtani velük a virtuális térben. Vagy ne vegyen neki egyáltalán olyan játékokat, mint a puska és a kard? Van, aki úgy véli, még fakardot és vízipisztolyt sem kap a gyermek, mert a lövöldözés és a harc nem játék, legalábbis rossz irányba visz. Attól tartva, hogy a csemete bedurvul tőle, próbálja megelőzni, hogy ilyesmit játsszon. Nos, hol van ebben az arany középút, és mik is azok a tényezők, amiktől agresszívvé válik a gyerkőc?
Direkt fogalmazunk általánosan, miszerint "gyerek" és nem "kisfiú", hiszen a lányoknál is gyakran előfordul, hogy puskával, vagy katonákkal játszanak. Még olyan lánykáknál is jelen lehet ez a tendencia, akik egyébként lányosak, és nagyon szeretnek babázni. Erről a kérdésről tehát a lányos és fiús szülőknek is érdemes gondolkodniuk.

Tény, hogy a nagyon agresszív, véres számítógépes és virtuális játékok nem tesznek jót a gyerekeknek. A képernyő előtt töltött idő így is túl sok a mai fiatalok életében, nem előnyös, ha emellett még ilyen jellegű játékokkal szórakoznak. Főleg azért, mert a kiváló képfeldolgozás nagyon valóságos hatást kelt, és a passzív játék erősen hat a tudatalattira. Fontos tényező az is, hogy az ilyen játékok során a gyermek kész helyzet elé van állítva, azaz meghatározott feladatok elvégzésére irányítják a játék során, a szabad döntés és a fantázia pedig csekély mértékben játszik szerepet. Ezen játékok többsége úgy kerül megalkotásra, hogy gyakorlással lehessen előrébb jutni és jobb eredményeket elérni, így még többet és többet kell játszani velük.

Ezzel szemben teljesen más kategóriát jelent a játékfegyver. Ezeket használva ugyanis a gyermek a saját fantáziájára támaszkodik, a lehetőségei nem kerülnek korlátozásra, és ami nagyon fontos, mozog is a játék során. Ha nem csak egyedül, hanem családtagokkal, barátokkal játszik, úgy még a szociális kapcsolatai is fejlődnek, nem úgy, mint a virtuális játékok esetén. (Amit hiába lehet többen játszani egyszerre, személyesen vagy online, az közel sem ugyanaz.) Ezektől nemigen érdemes eltiltani a gyerekeket, hiszen a játék fegyverek híján maga is megoldást talál: kardozik bottal, vagy lövöldözik maga által kreált papírpuskával, esetleg kézzel. Még előnyére is válhat, ha megtanul "szépen" játszani ezekkel a játékokkal.

Viszont a gyermek, vagy a gyermekből felnövő fiatal agresszív, vagy békés személyiségét nem elsősorban ezek a játékok határozzák meg, hanem a családi környezet. Nem nehéz pszichológiai feladvány, hogy azok a gyermekek válnak leginkább agresszívvé, akik maguk is agressziót tapasztalnak a családban, és ezt a mintát másolják. Már a kisebb testvérrel, gyerekekkel szemben felfedezhető, hogy végre ők akarnak a felsőbb szerepbe kerülni (mennyivel kényelmesebb...), és így lemásolják a negatív szülői mintát - legyen szó akár fizikai, vagy verbális agresszióról. A másik jellemző ok a korai agresszió esetén az elhanyagoltság és a figyelem hiánya, valamint a fölérendelő, gyermekközpontú, kényeztető nevelési attitűd.
A bukósisak nem dísz
Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.
A szivacskézilabda előnyei óvodás korban
Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.