Menü

A boldogságra nevelés nyomában

Az érzelmi intelligencia szerepe, fontossága lassan kezd felértékelődni, de még mindig nagy kihívást jelent, hogy a nevelésben és az oktatásban az egyéb fejlesztésekkel egyenlő mértékben valósuljon meg.

Nyilván az érzelmi intelligencia fogalma jóval összetettebb, elvontabb dimenzió, de ha szem előtt tartjuk fontosságát, és törekszünk az ezzel kapcsolatos képességek fejlesztésére, jelentős muníciót adhatunk gyermekeink kezébe. Az érzelmi intelligencia szerepe olyan fontos területeken éleződik ki, mint a másokkal való együttműködés, énhatékonyság, magabiztosság, és általában véve a boldogságra való képesség.

Az érzelmi képességek fejlődésének elsődleges, legfontosabb terepe a család. De vajon hogyan segíthetjük elő szülőként gyermekeink érzelmi intelligenciájának kibontakozását, fejlődését? Fontos, hogy kisgyermekként megtapasztalhassuk az érzelmi melegséget, az odafigyelést, a biztonságos kötődést, az érzelmek kifejezésének szabadságát. Mint minden másban, itt is elengedhetetlen, hogy a szülő elsősorban példamutatással, helyes mintával mutasson irányt az érzelmek kifejezésében és kezelésében. Fontos szempont az is, hogy a gyermeknek joga legyen az adott érzelmi állapot megéléséhez, kifejezéséhez.A szülő részéről a válaszkészség, az érzékenység és az intenzív odafigyelés alapozza meg az érzelmi képességek kibontakozását, fejlődését.

A minőségi idő azt jelenti, hogy nem csak projektszerűen biztosítunk gyermekeink számára különböző szórakozási tevékenységeket (pl.: játszóterezés, kalanparkozás), hanem elsősorban azt, hogy ez idő alatt tényleges figyelmet, alkalmazkodást, ráhangolódást tudunk nyújtani. Ha közben a gyerek leragad egy kavicsnál, mert éppen akkor azt tartja a világ legérdekesebb dolgának, akkor igenis hagyni kell elmélyülni benne, nem pedig rángatni tovább, sietni, türelmetlenkedni, rezignáltan figyelni… Természetesen a szabad játék lehetősége, az alkotó tevékenységek, és a mese is fontos terepe lehet az érzelmi intelligencia fejlődésének.

Érzelmeink átszövik egész lényünk működését, fizikai, egészségi állapotunktól kezdődően, lelki állapotunkra és életminőségünkre egyaránt meghatározó szereppel bírnak. De az EQ fejlesztésre nincsenek olyan gyakorlatsorok, melyek önmagukban képessé tesznek minket arra, hogy érzelmeinket kifejezzük, kezeljük és mások érzelmeire is érzékenyen reagáljunk. Az érzelmi nevelés legfontosabb feltétele, hogy a gyermek biztonságban érezze magát. Nem kognitív módon, hanem személyes átélés, tapasztalatok útján tudjuk megtanulni, a másokra való odafigyelés készségét, saját érzelmeink, szükségleteink fontosságát, és érzelmeink, szeretetünk kifejezését.

Túl sok veszekedés egy párkapcsolatban – Mi áll az állandó konfliktusok hátterében?

A párkapcsolatok természetes velejárói a nézeteltérések, hiszen két különböző személyiség, eltérő szokásokkal, értékrenddel és érzelmi szükségletekkel próbál közös életet kialakítani. Azonban amikor a viták mindennapossá válnak, és már a legapróbb dolgokból is komoly veszekedés alakul ki, érdemes megvizsgálni, mi húzódhat meg a háttérben. A túl sok veszekedés gyakran nem maga a probléma, hanem egy mélyebb kapcsolati nehézség tünete.

Miért bántjuk azokat, akiket a legjobban szeretünk?

Az emberi kapcsolatok egyik legkülönösebb ellentmondása, hogy sokszor éppen azoknak okozzuk a legnagyobb fájdalmat, akik a legtöbbet jelentik számunkra.

A kétszínűség valódi arca

A kétszínűség az egyik legkiábrándítóbb emberi tulajdonság. Nem azért, mert az emberek néha hibáznak, vagy mert nem mindig merik kimondani, amit gondolnak. Hanem azért, mert a kétszínű ember tudatosan mást mutat kifelé, mint amit valójában érez, gondol vagy tesz. Szemtől szemben mosolyog, kedveskedik, támogatásáról biztosít, majd a hátad mögött éppen az ellenkezőjét teszi.

Amikor a munkahelyed lassan felemészt

A munkahely ideális esetben nemcsak a megélhetésünket biztosítja, hanem a mindennapjaink fontos része is. Olyan hely, ahol értékesnek érezhetjük magunkat, ahol számít a véleményünk, és ahol a közös munka sikerélményt ad. A valóság azonban nem mindig ilyen. De honnan tudhatjuk, hogy egyszerűen csak nehezebb időszakot élünk át, vagy valóban mérgező munkahelyi környezetben dolgozunk?

Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki

Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?