Menü

Engedjük el a káros gondolatokat!

A rohanó hétköznapok során gyakran nincs időnk magunkra gondolni, nemhogy másokra is odafigyeljünk. Környezetünkben azonban élnek emberek, akik például valamilyen betegség következtében nem tudnak dolgozni, de akár velünk is előfordulhat, hogy nem nagyon illünk bele a környezetünkbe, vagy a munkahelyünkön nincs társaságunk, esetleg még a tevékenység, amit végeznünk kell, sem köt le. Ilyenkor számos, haszontalanabbnál haszontalanabb gondolat férkőzik be a fejünkbe, amik lassan felemészthetnek minket. Gondoljunk bele egy ember helyzetébe, aki dolgozni képtelen, barátai nincsenek, így kénytelen az egész napját saját magával tölteni – beleértve a sötét gondolatait is. Előfordulhat az is, hogy munkanélkülivé válunk, és ebben a helyzetben bizony nem nehéz inkább a sötét oldalnak hinni, és az akkor könnyebbnek tűnő utat választva hagyni neki, hogy átvegye az irányítást. Fontos, hogy időben felismerjük a problémát, és tegyünk ellene!

Ha a családunk, baráti társaságunk egyik tagja kerül nehéz helyzetbe, legyünk annyit mellette, amennyit csak tudunk! Érdeklődjünk a hogylétük felől, kérdezzük meg őket, aznap mit tettek a cél elérése érdekében, de ne legyünk számonkérők! Ha nincs céljuk, segítsünk nekik a keresésben! Kezdjük apró célokkal, apró lépésekkel, amelyek apró sikerélményeket hoznak! Ha nem javul az állapotuk, a hozzáállásuk, a kedvük, érjük el, hogy szakemberhez forduljanak! Sokszor egy idegen előtt könnyebb feltárni a lélek sebeit.

Ha saját magunknak támadnak romboló gondolataink, először megpróbálhatunk önállóan kimászni a gödörből. Próbáljuk meg mindig lefoglalni magunkat valamivel! Főzzünk, találkozzunk a barátainkkal, olvassunk, és közben hessegessük el a negatív gondolatokat, ha támadnak! Fontos, hogy ne hagyjuk a gyötrő állapotnak, hogy eluralkodjon felettünk! Néha tudatosítsuk magunkban a pozitív hozzáállást! Próbáljunk meg hobbit találni. Nem baj, ha az elején nem élvezzük ezeket a tevékenységeket, el fog jönni az idő – észre sem fogjuk venni, olyan hamar -, amikor ráeszmélünk, hogy már nem vagyunk saját negatív gondolathálózatunk rabjai.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.