Most segítek, vagy ártok a gyerekemnek?
- Dátum: 2016.03.08., 08:10
A szülői aggodalom természetes, senki sem szereti betegen látni gyermekét. De rettegnünk sem szabad a betegségektől, hiszen azok bizonyos mértékig normális állomásai az immunrendszer fejlődésének.
A cél nem az, hogy a gyerek ne legyen beteg. A cél az, hogy az immunrendszer megerősödjön, fertőzések esetén pedig megfelelő módon beinduljanak a szervezet öngyógyító reakciói. Ez lényeges különbség, mégis sok szülő ezt rosszul értelmezi.
Nyilván senkinek sem jó, ha beteg a gyerek, szenved, és rossz kedve van. Normális szülői reakció, hogy segíteni szeretnénk gyermekünkön, ha nem érzi jól magát. De fontos felismerni azt, hogy hosszú távon hogyan segíthetjük gyermekeink egészségének megőrzését.
Jusson eszünkbe, hogy sokszor az alapvetően jó szándékú szülői törekvések is lehetnek káros hatásúak. Itt van mindjárt annak az anyukának a példája, aki úgy gondolta azzal tesz a legjobbat, ha kiskortól kezdve folyamatosan szintetikus vitaminokat ad gyermekének. Gondoskodni akart az immunrendszer egészséges működéséhez szükséges vitaminpótlásról, de ezzel csak kárt okozott. Ugyanis helyes táplálkozás mellett, a kritikusabb időszakokat eltekintve (lásd: tél, betegségek idején) a gyerekek szervezetének nincs szüksége arra, hogy folyamatosan szintetikus vitaminokkal bombázzuk. Ebben az esetben azt történt, hogy a gyerek szervezete a természetes forrásból származó vitaminokat nem tudta beépíteni, így ez nem erősítette, hanem gyengítette az immunrendszert. A másik tévút, hogy minden apróbb betegség esetén egyből gyógyszerhez nyúlunk. Ez szintén nem kedvez az immunrendszer fejlődésének.
Kevesen tudják csak, hogy az immunsejtek többsége a bélrendszerben termelődik, itt választódnak ki a salakanyagok, és itt kerül sor a vitaminok előállítására is. A táplálkozás kulcsszerepét nem lehet elégszer hangsúlyozni az immunrendszer egészséges működése kapcsán. A védelem kialakulásában fontos szerepet játszanak a jótékony baktériumok, melyek működését a gyakori és nem feltétlenül indokolt gyógyszerszedéssel gátoljuk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.